Olyan különös világban élünk, amikor néhány embernek sokkal fontosabb az interneten megjelenő állapota, mint a valóélet eseményei. A Facebookra feltöltött képek és kiírások alapján képzeljük el mások életét, emiatt pedig sokszor hibásan ítéljük meg őket.
Lássunk néhány bámulatos indokot, hogy a boldog párok miért is nem posztolják ki az egész életüket.
Akik boldogok a párkapcsolatukban, a jelent élik meg
Ha minden jól alakul egy ember életében és a kapcsolatában, egyszerűen nem látja értelmét a posztolásra elpazarolt időnek, hogy bizonyítgassa a többieknek is, milyen fantasztikusan érzi magát. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem készítenek fotókat, vagy nem csekkolják a friss posztokat a közösségi médiákon, de a saját életük már így is épp eléggé boldoggá teszi őket, nem szükséges, hogy megőrüljenek például a Facebooktól.
Azok a párok, akik a párkapcsolati problémáikat online beszélik ki, hogy mindenki tudjon róla, igazából semmit nem nyernek vele
Mások előtt, a közösségi médián felfedni a személyes problémáidat a legkevésbé hatásos megoldás. Csak még rosszabbá tesz mindent a kapcsolatodban.
Az igazi boldogság az, ha boldog párkapcsolatban élsz azzal, akit szeretsz
Semmit nem nyersz abból, ha a Facebookon bizonygatod, hogy milyen boldog vagy. Az örömöt abban leled, hogy együtt vagytok, nem pedig a posztolgatásban. Azok, akik megértik ezt, nem tesznek közzé állapotfrissítéseket folyamatosan.
Nem kell bizonyítanod semmit senkinek
Azok, akik valóban boldog párkapcsolatban élnek, nem használják egymást arra, hogy bizonygassák, mennyire jól is érzik magukat. Azért vannak együtt, mert együtt akarnak lenni, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy a Facebookon ki van-e írva, hogy „kapcsolatban”, vagy nincs.
És a legfontosabb…
Kutatások kimutatták, hogy akik nincsenek jelen a különféle közösségi médiákon, sokkal boldogabbak, mint azok, akik használják például a Facebookot, hiszen ők folyamatosan saját magukat hasonlítgatják össze kollégáikkal és barátaikkal. Ismerőseik valahogy mindig jobban és boldogabbnak néznek ki. Gyakran elfelejtjük, hogy ami igazán számít, az a valóélet, a kapcsolataink, az élményeink és az érzéseink, nem pedig az online népszerűség folytonos hajhászása.