2024. március 9-én zajlott a Miss World legutóbbi versenye. A korona a cseh Krystyna Pyszková fejére került. Ez alkalomból most visszatekintünk a szépségverseny történetére, hogy megnézzük, hogyan változott a zsűri hozzáállása a szépség megítéléséhez az évtizedek során.
1950-es évek: Az egész egy botránnyal kezdődött.
Kiki Håkansson (Svédország) – Miss World 1951
1951-ben, a Festival of Britain keretében rendezték meg a fesztivál bikiniversenyét, amit az újságírók később elneveztek Miss Worldnek. Az esemény botrányba fulladt, hiszen akkoriban a bikinit szemérmetlen viseletnek tartották.
A svéd szépség, Kiki Håkansson nyerte ezt a legelső versenyt. Egészen napjainkig ő az egyetlen versenyző, akit bikiniben koronáztak meg. Később a döntősök egyrészes fürdőruhát vagy estélyit viseltek a díjátadó ceremónián.
Denise Perrier (Franciaország) – Miss World 1953 és Marita Lindahl (Finnország) – Miss World 1957
Az 1951-es bikini botrány ellenére a verseny alapítója, Eric Morley elégedett volt a nyilvánosság érdeklődésével, és úgy döntött, ezután évente megrendezi a versenyt. Követelményei a résztvevőkkel szemben a következők voltak: 17-27 év közötti, egyedülálló, gyermektelen nők legyenek.
Corine Rottschäfer (Hollandia) – Miss World 1959
1959-ben a vezető brit televíziós csatorna sugározta a szépségversenyt, ami ettől még nagyobb népszerűségre tett szert. Corine Rottschäfer kényes helyzetben találta magát a díjátadó ceremónia előtt, mivel estélyi ruháján lyukak voltak. Egy másik versenyző adta neki kölcsön a ruháját, aki a harmadik helyen végzett, miközben Corine az első helyet szerezte meg.
1960-as évek: A Miss World egyre meghatározóbbá válik.
Katharina Lodders (Hollandia) – Miss World 1962
Az 1960-as években a Miss World lett az egyik legnézettebb televíziós műsor. A győztes készpénznyereményét 500 fontról 2500 fontra emelték. 1961-ben a versenyzőkkel szembeni követelmények is változtak, a felső korhatárt 25 évre szállították le.
Katharina Lodders fejére 1962-ben került a korona. A díj átvételekor így beszélt: “Nem hiszem, hogy én vagyok a legszebb lány a világon. Én vagyok a legszebb lány itt.”
Ann Sidney (Nagy-Britannia) – Miss World 1964
1964-ben a győztes Ann Sidney lett, aki később a filmiparban csinált karriert. Még ugyanabban az évben Morley megint új szabályt vezetett be: megtiltotta a versenyzők anyukáinak, hogy elkísérjék lányaikat a versenyre. Ennek oka az volt, hogy az egyik lány édesanyja rengeteg kellemetlenséget okozott a szervezőknek, és beleavatkozott a munkájukba.
Reita Faira (India) – Miss World 1966
Az 1960-as évek végén a verseny még nagyobbra nőtte ki magát. 1966-ban Morley több mint 70 országba küldött meghívót, melyek közül 66-tól választ is kapott. 1968-ban az esemény történetében először egy házas nőnek is engedélyezték a részvételt. Az 1970-es években azonban újra bevezették azt, hogy csak egyedülálló nők indulhatnak.
1970-es évek: A feministák megváltoztatják a verseny lényegét.
Jennifer Hosten (Grenada) – Miss World 1970
A verseny történetének új évtizede egy újabb botránnyal indult. 1970-ben, egy héttel a verseny előtt brit feministák azt állították, hogy a Miss World tárgyiasítja a nőket, és azzal fenyegetőztek, hogy tönkreteszik a show-t. Meg is tették. Mikor az esemény már javában zajlott, néhány nő felállt a székéből, és elkezdett sípot fújni, csörgőt rázni, csilingelni és jelszavakat kiabálni. A 2020-as Rendbontók című film Keira Kinghtley főszereplésével ezt az eseményt dolgozta fel.
1970-ben Jennifer Hosten fejére került a korona. Ő volt az első fekete bőrű győztes.
Marie Stävin (Svédország) – Miss World 1977 és Silvana Suárez (Argentina) – Miss World 1978
A feministákkal való konfliktus arra késztette a szervezőket, hogy újragondolják a verseny üzenetét. 1972-ben Eric Morley és felesége bejelentették, hogy a versenynek ettől kezdve a szlogenje: “Szépség, céllal”. A versenyzőktől azt is megkövetelték, hogy a zsűrinek a jótékonysági cselekedeteiket is mutassák be.
1980-as évek: “Szépség, céllal”.
Mariasela Álvarez (Dominikai Köztársaság) – Miss World 1982
Az 1980-as években a “Szépség, céllal” szlogen egy másik jelentést is nyert: intelligencia és személyiség teszttel is bővítették a versenyt. A zsűri előtt a versenyzők személyes kvalitásai éppen olyan fontossá váltak, mint a szépségük.
Giselle Laronde (Trinidad és Tobago) – Miss World 1986
Az évtized második felében a versenyt újra kritizálni kezdték. Különböző országokban nemtetszést váltott ki, hogy a zsűri kizárólag nyugati országok képviselőiből állt. 1986-ban Morley úgy döntött, Makaón tartják a selejtezőt, és keleti zsűritagoknak is lehetőséget adott a versenyzők kiválasztásában. Abban az évben a győztes Giselle Laronde lett Trinidad és Tobagóból. Ez volt az első alkalom, hogy ebből az országból került ki a győztes.
Ulla Weigerstorfer (Ausztria) – Miss World 1987
1987-ben a szervezők a saját szabályaikat áthágva megengedték, hogy egy 26 éves nő is induljon a versenyen. Később 25 évről újra felemelték a korhatárt 27 évre.
1990-es évek: Krízis.
Aishwarya Rai (India) – Miss World 1994
Az 1990-es évek elején a verseny népszerűsége hanyatlani kezdett, a vezető tévécsatornák leálltak a közvetítésével. De Morley nem adta fel, és megtalálta a módját, hogy kisebb költségvetéssel szervezze meg a versenyt.
Yukta Mookhey (India) – Miss World 1999
Az évtized második felében a szervezők úgy döntöttek, különböző szakmák képviselőiből, a világ minden tájáról válogatják össze a zsűritagokat, hogy növeljék a verseny iránti érdeklődést. A versenyzőket ettől kezdve különböző nemzetiségű színészek, sportolók, magazinszerkesztők és topmodellek bírálták.
2000-es évek: Egy nő kezébe veszi a gyeplőt.
Agbani Darego (Nigéria) – Miss World 2001
2000-ben Eric Morley elhunyt, ezért felesége, Julia vette át férje korábbi munkáját, és úgy döntött, némi változtatást is eszközöl. A versenyt “rémesnek és ostobának” nevezte, és megígérte, hogy sokkal pozitívabbá teszi a nők számára. Elítélte a versenynek azt a részét, mikor a lányoknak fürdőruhában kellett parádézniuk és az életcéljaikról interjút adniuk. “Nem azért, mert azt gondolom, hogy a fürdőruhában van valami rossz, rémes vagy természetellenes, de senki nem érzi magát kényelmesen, ha egy szmokingos ember készít vele interjút, miközben ő meg fürdőruhában van” – mondta Julia.
Rosanna Davison (Írország) – Miss World 2003 és Kaiane Aldorino (Gibraltár) – Miss World 2009
2004-ben Julia Morley túltett egykori férjén azzal, hogy rekordszámú résztvevő országot gyűjtött össze – 107 különböző nemzetiségű lány indult ekkor a versenyen.
2010-es évek: Semmi fürdőruha.
Megan Young (Fülöp-szigetek) – Miss World 2013
2013-ban a versenyzők Balira utaztak. Ez volt első alkalom, hogy Délkelet-Ázsiában rendezték meg a versenyt. És ekkor fordult elő először az is, hogy egy Fülöp-szigeteki lány, Megan Young lett a győztes.
Manushi Chhillar (India) – Miss World 2017
Julia Morley, aki korábban elégedetlenségének adott hangot a versenyzők túlzottan sokat mutató öltözéke miatt, 2015-ben úgy döntött, megszünteti a fürdőruha viselését a versenyen. “Tényleg nem a fenekét nézzük. Arra figyelünk, amit mond” – mondta.
2020-as évek: Mi következik?
Karolina Bielawska (Lengyelország) – Miss World 2021
Az évtized első versenye nem volt jelentős. 2022-ben a résztvevők száma a legkevesebb volt 2003 óta, csupán 97. A győztes Karolina Bielawska lett Lengyelországból. A következő verseny 2024-ben zajlott, ekkor a korona a cseh Krystyna Pyszková fejére került.
Krystyna Pyszková (Csehország) – Miss World 2023
Mivel manapság egyre több kritika éri a szépségversenyek szabványait, a Miss World szervezői a Miss Universe példáját követve úgy döntöttek, a jövőben a versenyzőknek nem szabnak kritériumokat. Ennek jegyében a részvétel felső korhatárát is eltörölték. Mivel Julia Morley célja, hogy elsősorban a személyiséget értékeljék a versenyen, biztosak lehetünk benne, hogy a verseny még sokat fog változni.