Régen a férfiasság egyenlő volt a dominanciával és az érzelmi távolságtartással. Napjainkban a férfiak már megkérdőjelezik ezeket a merev normákat, érzelmileg sokkal tudatosabbak és befogadóbbak.
Íme egy lista 10 olyan tulajdonságról, amit régen férfiasnak véltek, ma viszont már sok férfi nem követi őket.
1. “A férfiak nem sírnak.”
Generációk nőttek fel úgy, hogy a férfiaknak azt mondták, ne mutassanak érzelmeket, főleg ne szomorúságot, mert az gyengeség lenne. De az érzelmek eltemetése dühhöz, elszigeteltséghez és mentális problémákhoz vezet. Manapság a férfiak már őszintébbek az érzelmek tekintetében. Tudják, hogy a könny nem a gyengeség jele, hanem egy lépés a gyógyulás és a kapcsolódás felé.
2. “Az igazi férfi kőkemény.”
A merev elképzelés, miszerint egy férfinak keménynek, agresszívnek és hajthatatlannak kell lennie, régóta táplálja az érzelmek elfojtását. Ma már tudjuk, hogy ez a “kőkeménység” nagyon is toxikus. Eltávolítja a férfit a benne rejlő emberségtől, árt a mentális egészségének, és elszigeteli a tartalmas kapcsolatoktól. A maszkulinitás újrafogalmazása nagyobb hangsúlyt fektet az empátiára, a rugalmasságra és az érzelmi intelligenciára.
3. “Az igazi férfinak nincsenek közeli barátai.”
A maszkulinitás hagyományos felfogása nem támogatta a szoros érzelmi kapcsolatot a férfiak között. Ennek eredménye a férfiak közötti barátságok hanyatlása. A férfiak jóval kevesebb közeli barátot tartanak számon, mint korábban. Ennek a normának a ledöntése mély, érzelmileg nyílt kapcsolatot eredményezhet a férfiak között, aminek mentálisan és szociálisan is pozitív hatásai vannak.
4. “A férfi a kenyérkereső.”
Korábban a kenyérkereső szerepe a férfiasság alapkövének számított. Napjainkra azonban változtak a szerepek, a férfiak a házimunkából is kiveszik a részüket és érzelmi támogatást nyújtanak. Most már az egyenlőségen alapuló kapcsolatok jelentik az igazi erőt.
5. “A férfiaknak nincs szükségük érzelmi támogatásra.”
Hogy a férfi kevésbé férfi, ha segítséget kér, generációkon át késztette a férfiakat arra, hogy érzelmi terheiket magukba temessék. Napjainkban már bátrabban fordulnak barátokhoz, terapeutához vagy a családhoz, ez pedig bátor és egészséges lépés a részükről. Ez a változás lassan teljesen elhalványítja a korábbi stigmákat.
6. “Egy férfinak mindig többet kell keresnie, mint egy nőnek.”
Évtizedeken át a társadalom azt üzente a férfiaknak, hogy az értéküket a fizetésük határozza meg, és hogy egy igazi férfinak mindig többet kell keresnie a nőnél. Ez a felfogás szükségtelen nyomást helyezett rájuk, és táptalaja volt a munkahelyeken és otthon a nemek közti egyenlőtlenségnek. Manapság sok pár már egészen másként látja a helyzetet. A nők fizetése az egész világon emelkedik, és sok háztartásban a nő az elsődleges kenyérkereső. A modern férfiasság már nem a pénzügyi dominanciáról szól, hanem a kölcsönös tiszteletről, partnerségről és a felelősségek megosztásáról.
7. “Mindig az alfahím a vezető.”
Lejárt elképzelés, hogy a férfiaknak minden helyzetben dominánsnak kell lenniük és irányítaniuk kell minden kapcsolatot. A modern férfiak felfogása szerint a vezetésnek finomabbnak, befogadónak és támogatónak kell lennie. Ez a bizalomról, a tiszteletről, a másik felemeléséről szól, nem pedig az erőfitogtatásról.
8. “A férfiaknak nem kell szépítkezniük.”
Régen a szépségápolást egyértelműen a nőkhöz kapcsolták. Az új trendeknek azonban ehhez már semmi közük. A férfiak is szeretnek törődni magukkal, az érzelmi és fizikai gondoskodás önmagukról már nem a gyengeség, hanem az erő jelképe.
9. “Egy férfi legyen nagyobb és magasabb, mint a párja.”
A társadalom éveken át a férfiakra kényszerítette azt a felfogást, hogy a férfiasságuk azon múlik, hogy nagyobbak-e a párjuknál. A méret és a magasság a tekintély és a vonzerő meghatározói voltak. A modern pároknál azonban más szabályok érvényesek, a szeretetet és tiszteletet már nem centikben és kilókban mérik. Sok kapcsolat működik jól egy magasabb nő és alacsonyabb férfi között. A magabiztosság és nem a magasság az, ami igazán fontos.
10. “Mindig a férfinak kell megtennie az első lépést.”
A régimódi randiszabályok minden terhet a férfi vállára helyeztek: nekik kellett kezdeményezniük a beszélgetést, randit kérni, és övék volt a vezető szerep a kapcsolatokban. Ez a sztereotípia szorongást idézett elő, és a párkapcsolatokat merev forgatókönyvekké csupaszította le. Napjainkban a nők és a férfiak egyaránt kezdeményeznek, a férfiasság a mai fogalmaink szerint már inkább az egyenlőséget helyezi előtérbe a randizás terén.