Azt gondolod, a gyerekvigyázás unalmas? Cuki gyerekek, etetési idő, egy kis ujjfestés? Ugyan már! A dadusok már szinte mindent láttak: vad és furcsa dolgokat, mikor nem is értették, mi történik. Köddé váló gyerekek, súlyosabb szülői titkok, mint egy valóságshow-ban, és olyan élethelyzetek, melyekből akár film is készülhetne. De ezek a történetek valódiak!
- Éppen lefektettem a gyerekeket. Tévét néztem, mikor hallottam, hogy nyílik a garázsajtó, tudtam, hogy hazaértek a szülők. Kinyílt a garázsból befelé vezető ajtó, és besétált egy 190 cm magas férfi. Lefagytam, azt gondoltam, a gyerekekkel együtt veszélyben vagyok. A nagyobb gyerek még ébren volt, leszaladt a lépcsőn, és azt kiáltotta: “Darrell!” – majd megölelte a férfit. A férfi az alagsorban lakott, csak a szülők elfelejtettek szólni róla. Mikor hazaértek, nem győztek bocsánatot kérni, és plusz fizetést adtak. © Awdra / Reddit
- Egy éven át bébiszitterkedtem. Észre kellett volna vennem az intő jeleket, mikor megtudtam, hogy én vagyok az 5. dadus egy 2,5 éves kislány mellett. Őszintén szólva, ez nem a gyerek hibája volt. Olyan szülei voltak, akik a gyereküket kiegészítőnek tekintették, és csak azért kellett nekik, mert már minden barátjuknak volt. Naplót kellett vezetnem a “kis ördög” tevékenységeiről, hogy hány tortellinit evett meg, mennyi időt töltött tévézéssel és mennyit odakint, mikor cseréltem pelenkát, mi volt a pelenkában, mennyi tejet ivott. Az anya részt akart venni a gyerek életében úgy, hogy közben nem volt jelen.
Nem volt szabad a “nem” szót használnom a gyerekkel szemben, merthogy az túl negatív. Nem használhattam olyan negatív mondatokat, mint “Ne dobd le a földre!” Helyette azt kellett mondanom: “Hagyd az asztalon.” Nem küldhettem be a gyereket a szobájába, hogy azt mindig boldog helynek érezze. Az volt a büntetés, hogy le kellett ültetnem. De meddig tud egy 2,5 éves egy helyben ülni? Szóval, végig nekem is mellette kellett ülnöm. Nagyon jó móka, mikor egy 6 hónaposról is gondoskodnod kell.
A szülők nem voltak hajlandóak semmit csinálni, de nekem a két gyerekkel kellett elintéznem a bevásárlást. Anya-lánya tornát kellett csinálnom a kislánnyal, miközben a baba rám volt kötve a hordozóban. © Annami316 / Reddit - Néhány évvel ezelőtt egy influenszernél dolgoztam (nem túl híres, kb. 500 ezer követője volt). A családban két gyerek volt, szerettem nekik dolgozni. Nagyon kedvesek voltak és rengeteg ajándékot adtak, amiket a nagy márkák küldtek nekik reklámozásra. Anyuka témában blogolt, és a közösségi médiában úgy tett, mintha nem lenne dadusuk. Az emberek meg olyanokat írtak neki, hogy “Hú, lenyűgöző, hogy ennyi mindent tudsz csinálni két 2 éven aluli gyerek mellett!” Sosem árulta el, hogy van dadája. Hetente több mint 50 órát dolgoztam. © Ismeretlen szerző / Reddit
- A munkahelyemen viszonyom volt a főnökömmel. Találkoztam az előző házasságából született, 9 éves lányával, és gyorsan megtaláltuk a közös nevezőt. Hárman együtt jártunk múzeumba, koncertekre, mint egy igazi család. Bemutatott az anyjának is, jól alakultak a dolgok, terveket szőttünk. De minden álmom szertefoszlott, amikor a születésnapján bemutatott a barátainak és az új barátnőjének, mint a lánya dadáját. © Overheard / Ideer
- A gyerek már aludt néhány órája, én filmet néztem. Éjfélkor hallottam, hogy valami kaparja az ajtót. Először nem foglalkoztam vele, de aztán félni kezdtem és megnéztem. Az ablakon keresztül két világító szemet láttam. Volt egy kutyájuk, csak elfelejtették közölni velem. © 97Kelly / Reddit
- Egy kedvesnek tűnő párnál bébiszitterkedtem. Mindig fura szag volt náluk. Egyik nap hallottam, hogy az apa a telefonba suttog valamit a pincéről és arról, hogy a dada nem tudhatja meg. Kíváncsi lettem, lementem, mikor a gyerekek elaludtak. Teljesen sokkot kaptam, mikor lopott elektronikai eszközöket találtam. Ekkor jöttem rá, hogy ez nem egy szokványos bébiszitter munka. Készítettem fotókat, bejelentettem a rendőrségnek, majd gyorsan eltűntem. Másnapra a család felszívódott. Kiderült, hogy egy nagy bűnhálózat tagjai. A tanulság: bízz a megérzéseidben, a fura szagok komoly bajt jelezhetnek.
- Telefonon interjúztam egy anyukával. Jól ment, ezért személyesen is találkoztunk egy második interjúra, amin már ott volt a férje és a 4 gyerekük is. Egészen addig jól ment, míg a nő elmondta, hogy azért rúgták ki az előző dadust, mert viszonyt kezdett a férjével, és most olyan bébiszittert keresnek, aki erkölcsösebb és a minimálisra korlátozza az érintkezést a férjjel. (A férj közben végig ott ült mellettünk.)
Még életemben nem éreztem magam olyan kínosan, mint mikor azt mondta, csinos vagyok, de szerencsére nem vagyok a férje esete. A férj meg közben bólogatott. Idegesített, hogyan hibáztathatja a dadát, mikor a férje ugyanúgy benne volt a viszonyban, és miért legyen a dada erkölcsös, mikor a férje nem az. Nem fogadtam el az állást. © thisisdevon- / Reddit - Egy látszólag normális családnál bébiszitterkedtem. A szülők udavariasak voltak, de tartották a távolságot, a gyerekek aranyosak voltak, de nagyon csendesek. Egyik délután, miközben takarítottam, a nappaliban találtam egy lezárt fiókot. Kíváncsi lettem, megtaláltam a kulcsát egy virágcserép alá rejtve. Kinyitottam a fiókot, és tucatnyi régi levelet találtam benne. Az anyának szóltak, az aláírás pedig az volt rajtuk: “A te titkod”. Tele voltak bocsánatkérésekkel és a múltra való utalásokkal. Később hallottam, ahogy az anya azt suttogja a telefonba: “Sosem akartam, hogy megtudják.” Ekkor jöttem rá, hogy olyasmire bukkantam, amit mindenáron titokban akart tartani. Nem szóltam róla senkinek. De akkor rájöttem, miért ilyen zárkózott az egész család. Olyan történeteik voltak, melyekről senki sem beszélt.
- Az interjún teljesen normálisnak tűntek, és az első nap sem volt borzalmas. Gyorsan rájöttem, hogy mindkét szülő abuzáló, az anyának komoly dühkezelési problémái vannak, az apa pedig borderline szexuális ragadozó, aki folyton arról beszélt, hogy a felesége milyen undorítóan néz ki, és ha nem hagyja abba a ribanckodást, el fog válni tőle. A gyerekeik is hasonlóak voltak, az egyik gyógyszert szedett a viselkedészavaraira. Később jöttem rá, hogy azért nem jártak óvodába a gyerekeik, mert a környék összes óvodájából kirúgták már őket. © Ismeretlen szerző / Reddit
- 3 gyerekre vigyáztam egyszerre, egy lányra és két fiúra. Társasoztunk, és egy pillanatra elfordultam. Mikor visszafordultam, a legkisebb, 5 éves fiú már nem volt sehol. A nappaliban találtam rá, miközben megpróbálta az összes képet levenni a falról. © heh88 / Reddit
- Középiskolás koromban az egyik barátnőmmel szoktunk vigyázni erre a két gyerekre, 1 és 5 évesek voltak. A kicsi aludt, a nagyobb fent maradhatott este 9-ig. Ekkor már majdnem 8 óra volt. Cuki gyerek volt, de a barátnőmmel inkább tévét akartunk nézni, ezért kitaláltuk, hogy átállítjuk az órát este 9-re, és azt mondjuk, itt a lefekvés ideje.
Előre könnyen tekertük, de vissza már nem tudtuk állítani. Képzeld el, ahogy a sötétben botorkáltunk, megpróbáltuk nem felébreszteni az 5 éves gyereket, aki kicsit sem volt fáradt, azért, hogy sikerüljön visszaállítani az órákat. 10 óra után végre sikerült. © sdeflor2 / Reddit