Létezésünk rejtélyes mivolta túlmutat a tudatos felfogásunkon. Gyakran merülnek fel kérdések azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek hogyan emlékeznek feltételezett múltbeli emlékeikre vagy korábbi életeikre, már ha ilyen jelenségek valóban léteznek. Mikor ilyen történeteket hallunk, nem csoda, hogy a szőr is feláll a hátunkon.

  • A lányom csak úgy véletlenszerűen elkezdett sírni. Mikor rákérdeztem, hogy mi a baj, azt felelte, hiányzik neki a bátyja, John. Ez elég érdekes volt, mivel a lányom egyke. Talán 3 éves lehetett ekkor, és az eset többször megismétlődött kb. fél éven keresztül. © what_the_h***_right / Reddit
  • Apám mesélte, hogy mikor a bátyám 3 éves volt, olyasmit mondott: “Mikor nagyobb voltam, volt egy szép barátnőm, és egy autóban haltunk meg.” © Ismeretlen szerző / Reddit
  • Anya mesélte, hogy 3-4 éves koromban mindig sikoltoztam és sírtam, mikor elmentünk egy kék Volkswagen bogár mellett. Azt mondtam neki: “Ebben a kocsiban haltam meg.” Azt is elmeséltem, hogy nagyon meleg volt és hogy “volt egy baba a pocakomban”.  © Surticy / Reddit
  • A 4 éves gyerekem 3 nappal ezelőtt, fürdés közben azt mondta, hogy mikor én kisbaba voltam, ő volt a nagypapám. A nagyapám meghalt, mikor még nagyon kicsi voltam, fiatalabb, mint ő most. © LadyBratcher / Reddit

  • A 3 éves lányom azt mondta, miközben nézett kifelé az ablakon: “Mikor annyi idős voltam, mint te, volt egy fekete macskám.” Megkérdeztem, hogy hívták a macskáját. Azt felelte: “Nem volt neve, de a fiam neve Ira volt.” Ezt a nevet korábban soha nem hallhatta. © Ermalee / Reddit
  • A fiam 4 éves lehetett, mikor a fiam kérdezte egy házról a feleségemet, ami “a nagypapáé és a tied volt”. Sosem volt közös házuk. Mikor elkezdtem erről kérdezgetni, hezitálás nélkül azt válaszolta: “Tudod, az a ház, ami leégett a vulkánkitörésben.” © dd28064212 / Reddit
  • Az öcsém 3 éves korában minden alkalommal, mikor átkeltünk egy bizonyos hídon, azt szokta mondani: “Itt haltam meg.” Mikor egy bizonyos környékre értünk, azt is mondta: “Itt él a családom.” © coreoYEAH / Reddit
  • A 2 éves fiam ugyanazon a becenéven szólított engem, ahogyan a nagyapám hívott. Ez egy egyedi becenév volt, sosem meséltem neki róla és senkitől nem hallhatta. Csak egyszer történt meg, de érdekesnek találtam. © daximuscat / Reddit

  • Anyám 11 nappal a fiam születése előtt halt meg. A lányom akkor 3 éves volt. 20 éves korában egyik barátomnak meséltem az anyám haláláról, hogy a fiam születése előtt halt meg. Erre a lányom azt mondta: “Nem, nem akkor.” Mondtam neki, hogy csak tudom, mikor halt meg az anyám.
    Amit erre felelt, attól meghűlt bennem a vér. Azt mondta, anya bejött a kórházba megnézni engem, leült a lányom mellé a kocsi hátsó ülésére, és rámutatott egy kék mackóra egy boltban, ezért vettük meg. Aztán elmondta, kik voltak a kórházi teremben, mikor megérkeztek. Azt mondta, a nagyi az ablaknál ült. Megnyugtatott és elgondolkodtatott. © Carol Wightman / Facebook
  • A szüleim mesélték, hogy kiskoromban azt mondtam, az Atlantiszon éltem és visszatérő álmaim voltak földrengésekről és tengerben való lebegésről. © makajak / Reddit
  • Mikor az unokaöcsém 4 vagy 6 éves volt, azt kérdezte, ott tudok-e lenni a 8. osztályos ballagásán. Mondtam, hogy majd kiveszek egy szabadnapot és ott leszek. Erre megkérdezte: “Élve?” Most, hogy már 10 éves, egyre jobban aggódom, hogy megérem-e a ballagását. © biodgradableb***p*** / Reddit
  • A fiammal arról beszélgettünk, milyen feladataim vannak a nővérképzőben. Azt mondta: “Ismerem ezeket a dolgokat.” Kérdeztem, hogy honnan. Azt felelte: “Egyszer orvos voltam, de az már vagy 500 évvel ezelőtt volt, és azt hiszem, 33 évesen haltam meg.” © vforvendetta84 / Reddit
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét