12 hiba, amit minden szülőnek el kellene kerülnie gyermeke későbbi anyagi biztonsága érdekében

A gyermekek jövője miatti aggódás a szülőket olyan nevelési módszerek keresésére készteti, melyek a virágzó karrier és a boldog élet útjára terelik őket. De az idők változnak, és a régi elvek ma már nem feltétlenül érvényesek. Gyakran a szülők jó szándéka gördít nehézségeket a gyermek biztonságos jövője elé.

1. Nem engedni, hogy a gyerek kudarcot valljon.

A perfekcionista szülők gyakran maguk is a tökéletességre törekszenek, és ezt várják el a gyerekeiktől is. Ők azok, akiknek az ágy sosincs elég szépen bevetve, a gyerek rajza sosem elég szép és a tanulásban sem teljesít elég jól. A gyerekek folyamatosan kritikákat és megrovást kapnak, de sosem tanulhatnak a hibáikból. A perfekcionista szülők gyermeke felnőve maga is perfekcionistává válhat vagy csökken az önbecsülése. Mindkettő negatívan hat jövőbeni karrierjére.

• Anna édesanyja mindig Maryhez hasonlította őt: “Nézd, milyen rendes Mary hozzád képest!” Anna minden törekvése ellenére, hogy utolérje Maryt, sosem értékelték őt eléggé, édesanyja kritikái egyre csak intenzívebbé váltak. Anna édesanyja sosem adta meg neki a lehetőséget, hogy fejlessze a szokásait és elsajátítsa az alapvető képességeket. Anna most 25 éves és még mindig másokhoz hasonlítja és alulértékeli magát. Mondani sem kell, mekkora kárt szenvedett az önbecsülése.

2. Fizetni a gyereknek a jó jegyekért.

Ez egy vitatott téma, de képzeld el a következő helyzetet: te egy vállalkozó vagy, aki folyamatosan többet fizet egy termékért vagy szolgáltatásért, a gyerek pedig a beszállító, aki pénzért vagy jutalomért cserébe biztosítja ezt a terméket vagy szolgáltatást. Nem túl jó ötlet, igaz?

• Alexandrát a szülei pénzzel próbálták motiválni, hogy jobban tanuljon. Kezdetben javultak az osztályzatai, a szülők emiatt azt gondolták, hatékony a módszerük. Később jöttek rá, hogy lányuk történeteket talált ki a tanárainak egy képzelt betegségről, és azt is mondta nekik, hogy a szülei folyton kritizálják a rossz jegyek miatt. Az együttérző tanár megsajnálta és jobb jegyeket adott neki. Az esetet követően a szülők beszüntették a jegyekért való fizetést és gyermekpszichológushoz vitték Alexandrát.

3. Nem engedni, hogy a gyerek kifejezze az érzéseit.

A felnőttek néha elutasítják a gyermek érzelmeit, amit nem tartanak helyesnek. Például azt gondolják, az a horzsolás nem fájhat ennyire, hogy ha egy másik gyerek megütötte, nem szabad, hogy haragudjon rá, vagy nem helyénvaló ok nélkül szomorúnak lenni. A szülők ezt gyakran jó szándékkal teszik, hiszen meg akarják tanítani a gyereküknek a helyes viselkedést. Ám nagyon fontos felismerni, hogy manapság az embereknek alapvető készsége, hogy felismerjék és kezelni tudják a saját érzelmeiket, érzéseiket és szükségleteiket.

• A most 37 éves Kate még élénken emlékszik, hogy anyja arra kényszerítette, adja oda kedvenc babáját egy másik kislánynak. Irigynek nevezte és mérges lett rá, amiért egy “hülye játék” miatt sírt. Kate soha nem kapta vissza a babáját. Az évek során keményen dolgozott, hogy érvényesülni tudjon, megtanult nemet mondani másoknak, beleértve a főnökét és a munkatársait is. Ennek ellenére még mindig sokszor bűntudatot érez, mikor nem hajlandó teljesíteni mások kéréseit.

4. Idegenek előtt nem állni ki a gyerek mellett.

Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy a szülei bármilyen konfliktusban, helyzettől függetlenül kiálljanak mellette, és ne bízzanak vakon az olyan tekintélyt parancsoló személyekben, mint a tanáraik vagy a szomszédaik. Ha a szülő hagyja, hogy a gyermeke kiálljon saját magáért, mikor már kész felelősséget vállalni a saját tetteiért, segítenek neki az egészséges önbecsülés kialakulásában.

• Maggyt a nagymamája nevelte fel, aki gyakran mondogatta neki: “Mit fognak gondolni mások?” Bár a nagymama szerette Maggyt és a legjobbat akarta neki, folyamatosan azt erősítette benne, mennyire fontos mások véleménye. Ennek eredményeként Maggy számára még mindig nehézséget okoz döntéseket hozni, és még akkor is kikéri a barátai véleményét, mikor desszertet rendel.

5. A sikeres emberekhez való hasonlítás.

Minden generációnak megvannak a maga hősei és példaképei, akiket a fiatalok utánozni szeretnének. Az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebbek a gazdag és befolyásos emberekről szóló történetek. Azonban a dolog nem annyiból áll, hogy megismerjük az életüket és máris mi is ugyanolyan boldogok és sikeresek leszünk. Ha ilyen könnyű lenne, mindenki az ő könyveiket olvasná, és rögtön megoldaná a saját gondjait.

• Alex már kiskorától rajongott a számítógépekért. Steve Jobs története inspirálta, amit még apukája mesélt neki. Alex ekkor merült el abban, hogy mindent megtudjon az Apple-ről. Mikor eljött az idő a továbbtanuláshoz, Alex úgy gondolta, neki nincs szüksége egyetemre, hiszen Steve Jobs is enélkül lett sikeres. Aztán később rájött, mennyire fontos a tanulás, és elment főiskolára, hogy előrébb jusson a karrierjében. Azzal szokott viccelődni: “Ami bejött Steve Jobsnak, az egy olyan egyszerű srácnak, mint én, csak időpazarlás.”

6. Nyomást gyakorolni a gyerekre, hogy döntse el, mi akar lenni nagy korában.

Az elképzelés, hogy egy ember egész életen át ugyanahhoz a munkához és karrierhez ragaszkodjon, idejétmúlt és nem is praktikus. Sok mai hivatás egy évtizeddel ezelőtt még nem is létezett, sok régi pedig megszűnt mára.

• Max gyerekkora óta szerette a számítógépeket, kutatta őket és ismert sok szoftvert. Szülei aggodalma ellenére ez az érdeklődése megmaradt, online kurzusokat is végzett a témában. Most ezen a területen dolgozik sikerrel, kihasználva képességeit és lehetőségeit.
• A 37 éves Laura szociológusként dolgozott egy vezető tanácsadó cégnél, de fia születése után túl nehéz lett volna folytatnia a karrierjét. A szülési szabadság alatt fedezte fel újra a szenvedélyét, a fotózást. A gyermekéről készült egyedi fotóktól elindulva Laura eljutott a barátok, ismerősök gyermekeinek fotózásáig. Egy idő múlva megnyitotta saját fotóstúdióját. Laura most annyit keres, mint a férje, sikeresen irányítja a karrierjét, miközben családjáról is gondoskodik. Ez is jól példázza, hogy a karrierek folyamatosan változhatnak, amint új lehetőségek adódnak, amiket meg is ragadunk.

7. Vitázni a pénzről.

Mivel a gyermek hosszú távon elraktároz magában mindent, fontos, hogy ne vitázzunk előtte a pénzről és hasonlókról. Az ilyen konfliktusok a gyerekeket arra késztethetik, hogy egyik vagy másik oldalon foglaljanak állást. Ezeket a megbeszéléseket úgy kell lefolytatni, hogy azok elősegítsék a gyermek részvételét a dologban.

• Chris úgy nőtt fel, hogy szemtanúja volt a szülei pénz miatti veszekedéseinek. Mikor 17 évesen elment főiskolára, nehezére esett kezelni a pénzt, és szükségtelen holmikat vásárolt. Most fél kapcsolatba kezdeni, és úgy érzi, a pénz a szomorúsága legfőbb oka.

8. Megtiltani, hogy a gyerek használja a közösségi oldalakat.

A közösségi oldalak ma olyanok, mint régen az udvarok és a szomszédság voltak, ahol gyerekkorunkban játszani szoktunk. A gyerekek értékes készségekre tehetnek szert a közösségi média platformjaiba integrált számítógépes programokkal. Bár a szülőnek emlékeztetnie kell a gyermekét az online biztonságra vonatkozó szabályokra, nem érdemes a közösségi médiától megfosztani őt.

• Aria édesanyja meg volt lepve, hogy 10 éves lánya milyen jó videókat tud készíteni. Ami még inkább meglepte, hogy Aria mindezt TikTokról tanulta. Most közös hobbijuk a videókészítés.

9. Azt tanítani, hogy otthon van elég holmija.

Sokan emlékszünk olyan esetekre, mikor kértük a szüleinket, hogy vegyenek meg nekünk valamit, és ők azt mondták: “Már van ilyenünk otthon, nincs szükségünk rá.” Egyes szülők ezt ismételgetik a gyereküknek, ezzel pedig akaratlanul is elriasztják attól, hogy megszerezzék, amire valóban szükségük van. Ez a minta felnőtt korukban jelentős hatással lehet a pénzügyi szokásaikra. De a gyermek összes kívánságának állandó kielégítése is éppen ilyen negatív hatású lehet.

• Jan anyukája gyakran mondogatta, hogy otthon mindene megvan, nem vásárolnak új dolgokat. Jan ebből megtanulta, hogy ne foglalkozzon a saját igényeivel, és visszafogja a kéréseit. Mikor Jan felnő és keresete lesz, a pénzét triviális dolgokra fogja költeni, mert így tanult meg élni.

10. Megakadályozni, hogy konfliktusba keveredjen.

A másokkal való kapcsolatteremtés talán a legfontosabb emberi készség. Fontos, hogy a gyerekek ne csak barátokat szerezzenek, de részt vegyenek egészséges vitákban is. Az embereknek gyakran különbözik a véleményük, és sokféleképpen kifejezhetik az érzéseiket. Ezt minél hamarabb megérti a gyerek, annál könnyebb lesz számára a másokkal való interakció, beleértve a munkahelyi környezetet is.

• Michaela egész életében kerülte a konfliktusokat, inkább egyetértett másokkal, csak ne kelljen vitáznia. Hitt abban, hogy az egyik félnek mindig okosabbnak kell lennie és engednie kell, de kiderült, hogy ez a megközelítést több kárt okozott, mint hasznot. Később Michaela elsajátította az aktív figyelést, és elkezdte ezt alkalmazni a munkájában is. Kiválóan tudott figyelni mások szempontjaira, de a saját érzéseit is kifejezte, ha mások megpróbálták őt kihasználni. Eleinte szokatlannak találták a kommunikációs stílusát, de a konfliktusai a kollégáival jóval konstruktívabbak lettek és kölcsönösen előnyös megoldásokhoz vezettek.

11. Segíteni megtanulni spórolni.

A világ folyton változik, és a spórolás régi módszerei már nem működőképesek. Nem tudhatjuk, milyen készségek lesznek értékesek a jövő gazdaságában. Ezért fontos megtanítani a gyerekeket arra, hogy rugalmasak legyenek és készek a változásra, ne csupán spóroljanak.

• Emily nagyapja egész életében spórolt “szükség esetére”. De amikor “az eset” megtörtént, egy pénzügyi összeomlás miatt minden befektetése elvesztette az értékét. Emily látta ezt, és attól kezdve azon aggódott, hogy a gazdaság bármikor összeomolhat. Szerinte a legjobb befektetések a saját tudása és készségei.

12. A sport által formálni a gyerekből erős karaktert.

Elterjedt nézet, hogy a sport a fegyelmezés és a karakter formálódás szempontjából is előnyös. De a túlzott versenyszellem, ami a profi sportban jelen van, ártalmas lehet a gyermek fizikai és lelki egészségére. Ezt a versengést az edzők és a versenytársak is tüzelhetik. Bajnok csak néhány emberből lesz, az edzők pedig őket helyezik előtérbe, figyelmen kívül hagyva a csapat többi tagját. Aki fiatal korában szembesül ezzel a méltánytalan bánásmóddal, annak gyengülhet az önbecsülése, és problémát okozhat neki, hogy a sporton kívül más életutat is találjon magának.

• Tom édesanyja gyermekkorában ritmikus gimnasztikával foglalkozott, de lábsérülése miatt fel kellett hagynia az olimpiáról szőtt álmaival. Mikor Tom 3 éves volt, anyja beíratta tornára, abban a reményben, hogy kiváló sportoló lesz belőle. Ám Tom csak küszködött a tornával, emiatt elvesztette az érdeklődését az iskolában is, úgy érezte, kudarcot vallott, és nem tudta felismerni a saját erősségeit. Most Tom gyermekpszichológusnak tanul, hogy segítsen a szülőknek minél kevesebb hibát elkövetni a gyereknevelésben.