A család! Sosem tudhatod, mit fognak tenni legközelebb. Egyes családtagok minden fillért számontartanak, mások még az ésszerű érveket is sértésnek veszik. De ettől még szeretjük őket, akkor is, ha néha furcsák.

  • A férjem sokat utazik a munkája miatt, én otthonról dolgozom és a gyerekünkkel vagyok. Amint a férjem elmegy, a szülei felhívnak engem. Minden egyes nap. Talán azt hiszik, unatkozni fogok. De nem is tudnak velem miről beszélgetni, ez nagyon idegesítő.
    Amint meglátom, hogy ők hívnak, átadom a lányunknak a telefont. A nagyi így elbeszélget az 5 éves unokájával, én pedig tudok addig dolgozni. A hívások mostanában megritkultak. De miért?! Annyi mindent lehetne még beszélni a katicákról és hasonlókról! © Overheard / Ideer

  • Az anyósom mindig hoz könyveket a feleségemnek, és néha ugyanazokat a könyveket. Van, hogy egy könyvből 5 példányt is hoz. © LearningLifeAsIGo / Reddit
  • Anya: “Hogy vagy?”
    Én: “Jól.”
    Anya: “Mindig jól vagy, sosem mondasz el nekem semmit.”
    Én: “Az üzlet nem megy túl jól, a házfelújítással sosem fogok végezni, és randizok egy lánnyal, aki rajong a hüllőkért.”
    Anya: “Ezeket miért mondod nekem? Azt akarod, hogy szívrohamot kapjak?” © Jeniay / Pikabu
  • Anyám megsértődött, mikor megtudta, hogy a férjem szüleivel megyünk nyaralni. Igen, elvisszük őket, hogy vigyázzanak a gyerekekre. Meg azért is, mert a férjem vágya az volt, hogy elvigye a szüleit a tengerhez. És mert a férjem fizeti a szülei nyaralását. Anyám most nem beszél velem. © Overheard / Ideer

  • Anya: “Már megint természetes manikűrt csináltattál. Egyszer kipróbálhatnál valami fényeset is. Miért fizetsz egyáltalán ezért?”
    Szintén anya: *elmegy, és pontosan olyan manikűrt csináltat, mint az enyém* © jemappellelala / Twitter
  • Nem eszem húst. Nem vagyok vegetáriánus, csak nem szeretem az ízét. Az anyósomék viszont húst hússal szeretnek enni. A családi összejöveteleken csak zöldséget eszem, mert még a salátába és a pitébe is húst tesznek.
    Nemrég rájöttem, hogy végre elfogadták, hogy én nem eszem húst, mikor csináltak nekem egy tál salátát az anyósom szülinapján! © Overheard / Ideer
  • Dugóban állok. A tőlem balra lévő autó hátsó ülésén, lehúzott ablak mellett ül egy 9 év körüli gyerek. Az arca nagyon komoly, de én vicces kedvemben vagyok, a nap süt, szól a zene. Ezért kidugom a nyelvemet.
    Egy pillanattal később lemegy az elsötétített első ablak, ott ül az apa, az anya mellette, a fiú mellett egy 5 év körüli kislány, és az egész család egyszerre kidugta rám a nyelvét. Ezután egész nap jó kedvem volt! © oseledich / Pikabu

  • Ha az anyósomék vesznek valamit a boltban, fillérre pontosan ki kell fizetnünk az árát, legyen az 12,42 dollár vagy 16,81 dollár. Ha 12,81 dollárba került, de csak 13 dollárunk van, visszaadják a 19 centet. Ha mi vásárolunk nekik, akkor is pontosan megkapjuk az összeget készpénzben.
    Karácsonykor igyekszünk a lehető legpontosabban egyforma összeget költeni mindenkire. Ha 12 dollárt költök az apósra, pedig csak 10-et lehetett volna, akkor a 2 dollár rövidesen ott lesz a postaládánkban.
    Áthívjuk őket vacsorára, pizzát rendelünk. Kiszámolják, hogy szeletenként mennyibe került. Ha 12,50 dollár volt 8 szelet és ők 4-et ettek, akkor 6,24 dollárt visszakapunk tőlük. Mindegy, hogy mennyire nem akarjuk elfogadni a pénzt. Ez most már vicces, de azért fura. © JV316 / Reddit
  • Szaladtam kifelé a lakásból, mert késésben voltam. Ekkor jöttem rá, hogy elfelejtettem a telefonomat. Visszafutottam a negyedik emeletre, kinyitottam az ajtót, és a barátnőm ott állt a telefonommal a kezében, miközben a saját telefonját a füléhez tartotta. “Jó, hogy ilyen gyorsan eszedbe jutott a telefonod – mondta. – Már éppen hívni akartalak.” © balnnspb / Pikabu

  • Egyszer találkoztam egy lánnyal egy buliban, és másnap reggel együtt ébredtünk nálam. Sietett, mert késésben volt, miközben én kényelmesen reggeliztem és fürödtem. Aztán megláttam a fülbevalóját az asztalon. Régi, nehéz fülbevaló volt. Említette is, hogy dédanyjától örökölte. Zsebre tettem, és elindultam, hogy elviszem hozzá. Egy nő nyitott ajtót, köntösben volt, azt gondoltam, az anyja lehet. “Kérem, ezt adja oda Juliának” – mondtam. Összerezzent, majd elvette a fülbevalót.
    – Tegnap nálam felejtette.
    – Tegnap?
    – Igen.
    – De Julia 6 évvel ezelőtt meghalt!
    Lefagytam, nem tudtam, mit mondjak. Abban a pillanatban megjelent Julia, és dühösen odakiáltott az anyjának: “Anya, ne szórakozz vele!” Aztán az anyja nevetett és beinvitált egy kávéra. Így ismertem meg a későbbi anyósomat. © Serdobol / Pikabu
  • A féltestvéremet elhagyta a férje az egyik kolléganőmért. A testvérem kérte, hogy rúgjam ki vagy legalább vádoljam meg valamivel. Azt szerette volna, hogy fosszam meg magam egy képzett szakembertől azért, mert az ő férje ezt a nőt választotta helyette. Nem tettem. A testvérem és az anyám szerint áruló vagyok, és nem akarnak látni. Ez miért az én hibám? Egyedül a nevelőapám állt ki mellettem. © Overheard / Ideer
  • Minden étel valakié. Ehetek a chipsből? Nem, mert az az apámé. Kaphatok egy pohár narancslevet? Nem, az anya narancsleve. Náluk ez így működik, de számomra semmi értelme, és nagyon önző dolognak tartom. © Ismeretlen szerző / Reddit
  • Teljesen hülyének érzem magam. Egész életemben kinevettem anyámat és a nővéremet, majd a feleségemet, hogy túl sok tölteléket készítenek a pitéhez. Mindig marad belőle egy kevés. Amíg a pite a sütőben van, addig eszek belőle. Mindig azt hittem, hogy csak képtelenek rendesen kimérni. Tegnap viszont meghallottam, ahogy a feleségem azt mondja a lányomnak: “Készíts több tölteléket. Apád nagyon szereti. Mindig kanállal a kezében várja.” © adedas / Pikabu
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét