Azt mondják, a bosszú hidegen tálalva a legjobb. A következő összeállítás hőseinek viszont nem kellett sokáig várniuk: az élet egy pillanat alatt mindent a helyére tett! A pimasz útitársaktól a mérgező rokonokig ők a legváratlanabb pillanatban kaptak elégtételt.

  • Kezdő sofőrként egy kereszteződésben hibáztam, amivel feldühítettem egy fickót. Pár nappal később sorban álltam a benzinkúton. A férfi, aki a hibám “áldozata” volt, odajött, és elkezdett panaszkodni, azt mondta, az ilyeneket, mint én, nem szabadna kiengedni az útra. Aztán beszállt a kocsijába és elhajtott. Abban a pillanatban kitépte a tömlőt a kútoszlopból, a benzin pedig ömlött egyenesen az aszfaltra. Még mindig előttem van a rémült arca. © Caramel / VK

  • Az egyik barátommal ügyeket intéztünk, aztán felugrottunk hozzá videójátékozni. Beléptünk az épületbe, ahol 2 lift volt, de az egyikre ki volt írva, hogy nem működik. Egy gomb volt mindkét lifthez. Megnyomtam.
    Beszélgettünk, nem siettünk, nem néztünk körbe. Megjött a lift. Kinyílt az ajtó, és egy 11-12 év körüli fiú a folyosóról berohant egyenesen a lift ajtaján, megnyomta a gombot, és azt kiabálta: “Vesztesek! Gyorsabban értem be, mint ti! Felmegyek, ti meg gyalogolhattok!”
    A barátommal egymásra néztünk, de nem húztuk fel magunkat ezen a kis taknyoson. Nem akadályoztuk meg, hogy becsukja az ajtót. A lift elindult, majd hamarosan megállt. Kiabálást hallottunk belőle: “Segítség! Beragadtam!” Kb. 2 percig nevettünk. Aztán felgyalogoltunk a barátomhoz a negyedik emeletre, és onnan hívtuk a karbantartót, hogy szabadítsa ki a fiút a liftből. © ZloePechen1e / Pikabu
  • Az autó hátsó ülésén ültünk, mikor a nagyi akkori férje elkiabálta magát, hogy “Fogd be!”, mikor nagyi szólt, hogy menjen lassabban. Pillanatokkal ezután a rendőr megállította gyorshajtás miatt. Még most is nevetek ezen. © IniMiney / Reddit
  • A munkáltatóm elküldött egy olcsó fodrászhoz, mikor holtszezon volt a munkában, hogy tanuljak meg gyorsabb lenni. Azon viccelődött, hogy én leszek a “fapados szektor sztárja”. Beidegesedtem, és végül állást kaptam a város legdrágább szalonjában. A főnököm teljesen ledöbbent, mikor ezt megtudta. © marisabel_kulakova / Threads

  • Az anyósom folyton azzal piszkált, hogy nem jól főzök. Egyszer átjött, megkóstolta a pitémet és tanácsokat osztogatott. A férjem vigyorgott: “Anya, miért nem mutatod meg nekünk, hogyan kell?” Erre a fiam azt mondta: “Nagyi, anya azt mondta, te készíted a legfinomabb pitét. Csinálnál egyet nekem?”
    El kellett fordulnom, annyira nevettem. Az anyósom ugyanis elég béna a sütésben. Még emlékszem a meggyes pitéjére, amin azóta is nevetek. A fiam is hallotta ezt a történetet. Nem tudom, anyósom hogyan fog kimászni ebből, de most már a gyerek nyaggatja a pite miatt, úgyhogy kénytelen lesz megtanulni sütni.
  • Reggelente a férjemmel egymás szöges ellentétei vagyunk. Ő pörög, beszélgetne, míg én a dupla kávém és a reggelim előtt komoly veszélyt jelentek a környezetemre. Kezdetben még próbált beszélgetni velem reggelente, de idővel feladta és inkább magamra hagy. Született egy lányunk, és a férjem örült, hogy végre lesz, akivel reggelente beszélgethet. De a sorsnak más tervei voltak: a lányunk ugyanis az én pontos másom lett, kinézetben és személyiségben is. Most együtt ülünk reggelente ugyanazzal a savanyú ábrázattal, apa pedig pórul jár, ha megpróbál minket szóra bírni. © Mamdarinka / VK
  • Egy jégkrém üzemben dolgozom higiéniai ellenőrként. Az egyik férfi megtagadta, hogy levegye a láncot a nyakából, ezért írásban figyelmeztettem. Abban a pillanatban a feje fölött futó sorról, egy fedetlen tégelyből még lefagyasztatlan jégkrém ömlött a nyakába. Mindenki dőlt a nevetéstől, én meg csak annyit mondtam: “A madárürülék szerencsét jelent!” © GnomSVetki / Pikabu

  • Találtam egy könyvet a szekrényben. Emlékeztem, hogy az exem kapta tavaly karácsonykor a nagynénjétől. Az exem megcsalt, és mikor kiköltözött, itt hagyta a könyvet. Nem szeret olvasni, ezért ki sem csomagolta.
    Gondoltam, belenézek. Mikor kinyitottam, kikerekedtek a szemeim: 200 dollár volt benne a lapok között. Méghogy a karma nem létezik. © Ward No. 6 / VK
  • Randiztam egy sráccal, más városokban laktunk. Köztem és egy másik nő között nem tudott dönteni, ezért választás elé állítottam. Nem felelt.
    Pár hónappal később megtudtam, hogy workshopot tart a szülővárosában. Szőkéről barnára festettem a hajamat, rövidre vágattam, odarepültem és besétáltam a terembe. Teljesen ledöbbent, mikor meglátott ott ülni a barátnője mellett. © verea.mua / Threads

  • Az első és elég kései kapcsolatomban elég unalmas voltam. Nem szerettem eljárni, mogorva voltam, és ha néztünk egy filmet, 10 perc múlva már aludtam. Most vezekelnem kell ezért… Egy szuper sráccal járok, aki pont úgy viselkedik, mint én régen. Megértettem, hogy mennyire unalmas és dühítő, mikor néztek egy izgalmas sorozatot, és a másik 15 perc múlva már horkol. © Chamber ** / VK
  • Bátor öregasszonyok már nemcsak a buszokon vannak, de a repülőkön is. Extra pénzt fizettem, hogy az ablak mellett ülhessek. Mentem a helyem felé, mikor látom, hogy egy idős nő ül ott. Udvariasan megkértem, hogy üljön át, mert ez az én helyem. Elkezdett üvöltözni, bunkónak nevezett és még sok egyébnek. Nem akartam belemenni a veszekedésbe, ezért szóltam a légiutas-kísérőnek. Átültettek az első sorba. Az őrült nő a légiutas-kísérővel is elkezdett ordibálni, ezért végül lekísérték a gépről. © nurzhaynok / Threads
  • Egy rock buli után a villamoson utaztam, kissé furán néztem ki. Az egyik megállónál felszállt egy nő egy csomó szatyorral, és elkezdett kiabálni, hogy adjam át neki a helyemet. Azt mondta, majd ha én is 50 éves leszek, megtudom, mennyire nehéz állni.
    Csendben megmutattam neki az igazolványomat. 60 éves voltam. Egy szempillantás alatt eltűnt a szatyraival együtt. © inga_yanovskaia / Threads

  • Volt egy lány a suliban, aki nem nagyon kedvelt engem, sokszor csúfolt. 10 évvel később egy idősebb férfi kezdett udvarolni nekem. Virágokat és ajándékokat küldött, éttermekbe vitt, a kezemet is megkérte. Egy évvel később tudtam meg, hogy annak a lánynak az apja. Mint egy szappanoperában. © flowerstory.vsk / Threads
  • Régebben nagyon beképzelt voltam. 19 évesen vettem egy fényképezőgépet, és rögtön elkezdtem különböző csoportokba posztolni, hogy fotós vagyok és munkát keresek. Az első munkám egy esküvő volt. Nagyon kevés pénzt kaptam, de ma már el sem hiszem, hogyan gondolhattam, hogy meg tudom csinálni.
    Ez volt az első tapasztalatom a fényképezőgéppel, az alapvető fotós ismereteim sem voltak meg. Ebből már ki lehet találni, hogy szörnyű munkát végeztem. Az ügyfelek nagyon idegesek voltak. Természetesen visszaadtam nekik a pénzt.
    Rá pár évre megnősültem. Egy szuper fotóst kértünk fel, legalábbis az oldalán fantasztikus képek szerepeltek. De a mi esküvőnkön pocsék munkát végzett. A párom sírt, én meg nem tudtam, mit csináljak, hiszen egy esküvőt nem lehet újrafotózni. Sosem hittem, de úgy tűnik, a karma tényleg létezik. © Ward № 6 / VK
  • Tegnap reggel felszálltam a vonatra, hogy munkába menjek. Egy férfi ült velem szemben. Körbenézett, elővette a telefonját a zsebéből, és elkezdett hangosan videót nézni. Az utasok elkezdtek felfigyelni rá, de őt nem érdekelte.
    Az egyik megállónál felszabadult a mellette lévő hely. Egy idős nő szállt fel, és leült mellé, majd azonnal beszélgetni kezdett vele. Először arról, hogy valaki fellökte a lépcsőn, aztán a boltokról, majd a gyerekekről, akiket tanít. A férfi arca mindent elárult. Frusztrált volt és beletörődött, még a telefonját is el kellett raknia. Úgy tűnik, a karma lecsapott rá: nem szép dolog hangosan videót nézni nyilvános helyen. Az idős nő majdnem végig vele utazott. © PozitiMaker / Pikabu
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét