Van, hogy besétálsz egy próbafülkébe, és mikor kijössz, egy olyan történettel vagy gazdagabb, amit aztán a barátaidnak is elmesélsz. Lehet, hogy egy igencsak rossz méretet vittél be magaddal, és előfordulhat az is, hogy hirtelen rád rontanak a fülkében. Az ember az ilyen pillanatokban döbben rá, hogy a kínos helyzetekre a nevetés a legjobb gyógyír.
- A próbafülkében vagyok. A lány a mellettem lévő fülkében azt mondja a telefonba: “Sam, küldtem neked egy fotót a ruháról. Küldj 500 dollárt! Puszi!” 5 másodperccel később újból telefonál: “Jack, elküldtem a fotót. Küldj 500 dollárt! Puszi!” Micsoda csavar. © yekimova_anna / Threads
- Egy próbafülke mellett állok. Kijön egy nő, odamegy a nagy tükör elé, és csak úgy magának mondja: “Nem tudom, hogy megvegyem-e vagy se.” Mondom neki: “Van nagyobb méret? Mert ez a blúz túl kicsi önnek. A mellrészen a gombok szinte lepattannak, a háta pedig ráncos, az ujja rövid.” Azt mondja: “Igazából a szoknyát próbálom. Arról beszéltem…” Ajjaj… Mit csinálnátok egy ilyen helyzetben? © annchulkova2022 / Threads
- Elmentem venni egy ruhát. Kiválasztottam egyet a méretemben, és felpróbáltam. Nyár volt. A csípőmön passzolt, de a mellemen túl szoros volt. Gyorsan le akartam venni. De megfeledkeztem arról, hogy közben alaposan megizzadtam. Így a ruha rám ragadt. Teljesen. Iszonyú zavarban voltam, de szóltam az eladónak, elmagyaráztam neki a helyzetet. Előtte már 15 percen át próbáltam egyedül levenni magamról a ruhát. Szóltak a főnöknek, akinek szintén elmagyaráztam a dolgot. Iszonyú kínos volt.
Mondtam nekik, hogy kifizetem a ruhát, csak vágják már le rólam. Két részre vágták, kifizettem, és szinte rohanva távoztam az üzletből. © jidkova.jewel / Threads - A próbafülkén függöny volt. Hirtelen férfi hangot hallok kintről: “Kisasszony, látjuk magát.” Azt feleltem: “Ha tényleg látnak, akkor szégyellhetik magukat. De köszi hogy kisasszonynak neveztek!” Akkor 39 éves voltam. Nem is foglalkoztam azzal, hogy felöltözzek, csak álltam a tükör előtt egy topban és bugyiban, és csodáltam magam a tükörben. A fickó távozott. © mythical_art_toys / Threads
- Egy ruhaboltban dolgozom. Az egyik sarokban ott volt egy ruhagőzölő. Jött egy nő, felvette és elkezdte nézegetni: “Ez mennyibe kerül?” Mondtam neki, hogy mi ruházati üzlet vagyunk, és ez a mi gőzölőnk, nem eladó, a ruhákhoz használjuk. Erre azt mondta: “És mennyiért lennétek hajlandók eladni?” © mariroze_ / Threads
- Anya egy új kabátot akart venni. Valaki ajánlott neki egy üzletet, ahol kifejezetten szabadidős ruhákat árulnak. Bement, körbenézett, felpróbált több kabátot, de egy sem volt megfelelő. Az eladó minden egyes kabátot ajánlgatta és dicsérte neki. Végül anya beadta a derekát és megvette az egyiket, hogy majd otthon felpróbálja, és ha nem tetszik, visszaviszi. Hazafelé azonban az egyik üzletben meglátta álmai kabátját. Úgy döntött, megveszi, az előző kabátot pedig visszaviszi másnap. Az eladó viszont nem örült ennek túlságosan, és ezt közölte is. Személyes sértésnek vette a dolgot, és azt mondta anyának: “Vissza ne jöjjön többet!” © Enot.Enotovich / Pikabu
- Egyszer egy barátommal bementünk egy outlet üzletbe kabátot venni. Megkért, hogy fogjam meg a kabátját, amíg ő felpróbál egyet és megnézni magát a tükörben. Lusta voltam fogni, ezért felakasztottam a fogasra, ahol az eladó ruhák lógtak.
Jött egy férfi meg egy nő, megfogták a barátom kabátját, és azt mondták: “Igazi ócsakságokat is árulnak már itt! Menjünk inkább máshova.” © p0odel / Pikabu - Fehérnemű üzletben dolgoztam. Volt egy szép melltartó, amit senki nem akart megvenni, mert 34J-s méretű volt. Olasz volt, de nagyon olcsó. Puha, kényelmes kialakítású, szép csipkével. Egy fiatal, 25 év körüli nő bugyit keresett magának. Azt mondta, az ő méretében sehol nem talál magának semmit. Erre megmutattam neki a melltartót. Szinte szaladt vele a próbafülkébe. Még sosem láttam ilyen boldog vásárlót. Szó szerint táncra perdült örömében. Fizetés közben elmondta, hogy kizárólag egyedi készítésű fehérneműi vannak, amiből egy szett annyiba került, mint akkoriban a havi fizetésem. Egy hétig úgy járkáltam, mintha a világ legjobb üzletét csináltam volna meg. © katteta / Pikabu
- Farmerokat próbálgattam, kiválasztottam kettőt. Az egyiket kifizettem, és hazamentem. Csak otthon vettem észre, hogy a saját farmeromat az üzletben felejtettem és egy új farmerben mentem haza. © sergelektrik / Pikabu
- Ruhákat próbálgattam. Hallottam, hogy a szomszéd fülkében lévő férfi telefonon egyeztet a feleségével a ruhákról: “Milyen szörnyű ingjeik vannak. Ez úgy néz ki, mintha női lenne.” Mikor kijöttünk a fülkéből, egymásba botlottunk. Megdöbbenve mondta a feleségének: “Úgy néz ki, a női részlegre jöttem. Hogyan tudtam összetéveszteni?!”
- A próbafülke ajtaját nem lehetett rendesen bezárni, és rám nyitott egy nő. Ahelyett, hogy egyből becsukta volna, csak állt ott zavartan, majd én azt mondtam: “Elnézést, de én használom a próbafülkét.” A nadrág félig volt csak rajtam. Hosszú szünet után a fogason lógó ruháimra mutatott: “Elpakolnád a cuccaidat? Nem érek rá egész nap.” Szerencsére az eladó épp akkor jött vissza, és felszólította, hogy távozzon. © spunky-omelette / Reddit
- Gyerekkoromban gyakran voltunk úton. Apámmal közben sokat beszélgettünk és rock zenét hallgattunk, főleg AC/DC-t. 13 éves koromban elhatároztam, hogy az összes spórolt pénzemet az ő szülinapi ajándékára költöm. Valami különlegeset akartam adni neki, és rábukkantam egy rock zenei üzletre, ahol elég borsosak voltak az árak. Találtam egy pólót AC/DC felirattal, meg is vettem. Ez volt az utolsó darab belőle.
Apám szinte elveszett benne! Ennek ellenére nagyon boldog volt, a barátainak is elmesélte, és még most, 14 évvel később is hordja, pedig tiszta lyuk és kopott, és még mindig úgy lóg rajta, mint egy zsák. © villnox / Threads
- Fél órával ezelőtt bementem egy ruhaboltba. Megkérdeztem az eladótól: “Felpróbálhatom ezt a ruhát?” Erre azt felelte: “Nem.” Csak álltam ott értetlenül a ruhával a kezemben. Erre fapofával azt mondta: “Biztosan megérti, hogy egy ruhaüzletben nem lehet felpróbálni a dolgokat.” Fogalmam sincs, hogy csak viccelt-e, de inkább eljöttem. © ekaterina__zaytseva
- Vásároltunk a feleségemmel. Az üzlet közepén egy félpucér férfi pólókat próbálgatott. Azt mondta: “Most jöjjenek a farmerek.” Az eladó mindent elkövetett, hogy rávegye a férfit, menjen végre be a próbafülkébe, de ő csak annyit mondott: “Nem vagyok szégyellős.” Erre a feleségem hangosan azt mondta: “Vajon alsónadrágot is fog vásárolni?” A fickó ránk nézett, elpirult, összeszedte a ruháit és bement a próbafülkébe. Úgy látszik, kicsit azért mégis szégyellős volt. Az eladó megköszönte nekünk. © lacifaer / Pikabu
- Bementem egy ruhaüzletbe. Az eladó hirtelen rám mutatott, és azt mondta: “Ő az!” Aztán kb. 5 ember állt előttem és bámult rám. Az eladó azt mondta: “Ő lesz az! Nemrég nősült, biztos tudja, hogyan kell megkötni egy nyakkendőt.” Az esküvőre készülve a menyasszonyommal bejöttünk ebbe az üzletbe, és ezek szerint emlékeztek ránk. Az én nyakkendőm csatos volt, de ezt nem volt időm elmondani, mert máris a kezembe nyomtak egy nyakkendőt. Ott állt előttem a vőlegény, az anyós, az após és még pár rokon. Egyikük sem tudott nyakkendőt kötni. Gondoltam, hátha még emlékszem régről. Sikerült megkötnöm, majd elkezdtem meglazítani, hogy levegyem. Rögtön szóltak, hogy nehogy kioldjam, mert nem fogják tudni újra megkötni. Úgy vitték a kasszához azt a megkötött nyakkendőt, mint valami relikviát. © oumnicquez / Pikabu
- Egyszer beszorultam egy kompressziós melltartóba. Nem tudtam levenni. A próbafülkéből felhívtam a férjemet, hogy mentsen meg, de neki sem sikerült leszednie rólam. Aztán egyszer csak elkezdett énekelni. Ezen annyira nevetnem kellett, hogy valahogy a testem megcsavarodott és végre meg tudott szabadítani a melltartótól.