A legtöbb szülő szabályokat állít fel, hogy fegyelemre és felelősségre tanítsa a gyermekeit, miközben felkészíti őket a felnőtt korra. Az otthonról való eljárkálás, a médiahasználat, a baráti kör stb. túl szigorú korlátozása formálják a gyermek személyiségét. Továbbá, ha egy speciális biztonsági hálóban tartjuk őket, azzal azt mutatjuk meg a gyereknek, hogy a kockázatvállalás és a pórázról való leszakadás olyasmi, amit kerülnie kell.
17 borzasztóan szigorú szülői szabályt mutatunk, melyeknek nyoma évtizedek múltán is megmaradt az emberekben.

  • Nem volt szabad az ágy szélére ülnünk, nehogy összegyűrjük. Ha a padlón ültünk úgy, hogy a hátunkat a kanapénak támasztottuk és egyenesen kinyújtottuk a lábunkat, akkor a kanapét koptattuk el. Ha ráültünk a kanapéra, a lábunknak egyenesen kellett lenni, nehogy kitérdesedjen a nadrágunk. Az étkezőbe tilos volt belépni, hacsak nem kértünk kifejezetten engedélyt rá valami miatt. A bejárati ajtót nem használhattuk, csak a hátsó ajtót. Nem futhattunk, nem nevethettünk és nem beszélhettünk hangosan, nem ejthettünk semmit a padlóra, ha apa otthon volt. Ha csak a kis dolgunkat végeztük, csak 3 ember után szabadott lehúzni a WC-t, különben eldugítjuk. © E Marie Dee-Campbell / Quora
  • A húgommal nem szabadott mozognunk az ágyban. Hason kellett aludnunk, a karjainkat magunk mellé téve. Nem foroghattunk, nem alhattunk az oldalunkon, különben “rendetlen lesz az ágy”. Gyerekkorunkban a bútorokra sem ülhettünk rá. © Pat Guarnero / Quora
  • Ha szomjas vagy, nem ihatsz vizet, mert ha túl sokat iszol belőle, a hasad megdagad és kövér leszel. © stupidmortadella / Reddit

  • 12 éves koromtól fogva egészen addig, míg a diploma megszerzése után elköltöztem, este fél 10-kor volt nekem takarodó. Ez alól soha nem volt kivétel. Egy meccset sem volt értelme megnéznem, mert mire valami történt volna, már mehettem aludni.
    Azt hittem, ez változni fog, ahogyan idősebb leszek vagy legalább nyáron, mikor nincs iskola. De nem, ugyanúgy fél 10-kor volt takarodó. © Alan Ford / Quora
  • Az egyik szigorú szabály az étkezéssel volt kapcsolatos. A szüleim azt szokták mondani: “Ha nem eszed meg, viseld magadon.” Néha volt, hogy felálltam, és akkor a fejemre kellett öntenem az ételt. De többnyire órákon át ültem az asztal mellett, míg végre képes voltam mindet megenni. © Jhonathon Daniel Edwards / Quora
  • Mikor kicsik voltunk, szombat reggel 8-ig nem kelhettünk ki az ágyból, csak WC-re mehettünk ki. Olvashattunk, de a tévét nem kapcsolhattuk be. A vacsora mindig 5:30-kor volt. Üdítőt ilyenkor nem ittunk, csak tejet, teát vagy kávét. Ha a városba mentünk, a lányoknak mindig szoknyát kellett felvenniük. © Nancy Hooven / Quora

  • Az “apám”, akit én csak “a kínzónak” hívtam, nem engedte, hogy vegyek magamnak egy autót, amivel munkába járhatok. 16 éves korom körül 3.000 dollárt kerestem. Azért, mert tudta, hogy ez lenne a “menekülő járművem”. Ugyanez volt a mobiltelefonnal, ami akkor jelent meg, mikor fiatal voltam. Fiatal lány voltam, és egy távoli, vidéki környezetben nőttem fel. Tudtam, hogy el kell szabadulnom onnan, mert ott mindenki irányította a körülötte lévőket. © Lii / Quora
  • Engedély nélkül nem nevethettünk, nem mosolyoghattunk. A szomorúságunkat és a dühünket nem szabadott kimutatnunk. Anyám egyik kedvenc mondása az volt: “Ha azt mondom, ugorj, te megkérdezed, milyen magasra.” A másik: “A te dolog nem az, hogy megkérdezd, miért, hanem az, hogy tedd meg vagy halj meg.”
    Igen, mindvégig teljes kontrollt gyakorolt felettünk. Nem mosolyoghattunk és nevethettünk, csak ha fotózott minket vagy valakinek mutogatott. Minden gyerekkori, tökéletesen beállított fotónkon hamis a mosolyunk. © Harley Brock / Quora
  • Mikor a kádban ültem és folyattam a vizet, gyakran hallottam, hogy apám bekopog az ajtón, és hangosan azt mondja: “Mégis mit gondolsz, mi a fenét csinálsz? Egy tavat akarsz megtölteni?!” Apám a víz hangjáról meg tudta mondani, meddig van a kád vízzel. Nem akarta, hogy sok legyen a vízszámla, ezért elvárta, hogy minimális mennyiségű vízzel fürödjünk. A mai napig nem bírom rávenni magam, hogy a kádat teletöltsem vízzel. © Laura Gustafson / Quora
  • Folyamatosan változtatták a szabályokat, ezért valamit mindig rosszul csináltam, amiért elverhettek vagy kiabálhattak velem, függetlenül attól, hogy mit vagy mit nem mondtam vagy csináltam. © iHo4Iroh / Reddit

  • Ha valakitől pénzt kaptam születésnapomra vagy karácsonyra, azt azonnal elkobozták. Ez akkor szűnt meg, amikor saját bankszámlám lett, mert magam mehettem a bankba, és magam tehettem a számlámra, és senki sem tehetett ellene semmit.
    Minden este 6-kor bent kellett lennem, és a nyári időszámítás idején vacsora után nem engedtek ki a házból. Át kellett öltöznöm, még akkor is, ha azt akartam felvenni, ami rajtam volt, ha volt valami, amit a szüleim nem szerettek. Anyukám például utálta, ha bármi farmeres ruhát viseltem a templomba, még akkor is, ha a korombeli barátaim éppen ezt tették. © Anne Freeman / Quora
  • Néha eszembe jut, hogy mikor kislány voltam, anyám nem engedte, hogy levágassam a hajamat. 12-13 éves voltam, mikor végre megengedte, hogy egy kicsit levágjanak belőle, ami azért vicces, mert azt engedte, hogy kékre fessem, de levágni nem lehetett, nehogy úgy nézzek ki, mint egy fiú.
    Középiskolában nem sminkelhettem magam és nem borotválhattam a lábamat. Emlékszem, tornaórán mennyire kínos volt, mikor “lólábúnak” csúfoltak, mert szőrös volt a lábam. Most már egyáltalán nem érdekel, hogy szőrtelenítsem a lábamat, de akkoriban könyörögtem anyámnak, hogy hadd használjam a borotvát. Mindig azt mondta, a borotva csak felnőtteknek való, és hogy én próbálok felnőttnek látszani. © bagagwa / Reddit
  • 4. osztályos voltam, tollal rajzoltam a kezemre virágokat meg mosolygós arcokat. Apám teljesen kiakadt. Elkezdett üvölteni velem, hogy ha rajzoltam a kezemre, az azt jelenti, hogy tetoválást akarok majd idősebb koromban, és az egészet oda vezette le, hogy majd teherbe esek kamaszkoromban, és reméli, hogy eltűnök és soha nem lát többé. Ekkor 8 éves voltam. Szó szerint csak annyi történt, hogy rajzoltam a kezemre. © That-Dimension-7093 / Reddit

  • Rengeteg szabály volt, de a legfelháborítóbbak: a lábunkat nem tehettük fel a kanapéra. A bátyámmal nem ülhettünk a nagymamánk ölébe. Mikor nagy ritkán apám elvitt minket fagyizni, ha nem végeztünk a fagyival azelőtt, mielőtt ő végzett, kidobta a miénket. A számítógépen nem használhattuk a szám billentyűket, mert “az rosszat tesz a számítógépnek”. Ezért le is szedte a Num Lock billentyűt. © Cool_Beanz123 / Reddit
  • Mikor már C-s kellett volna, anyám nem engedte, hogy melltartót vegyek magamnak. Az iskolában sokat csúfoltak miatta. © dam0na / Reddit
  • Nem viselhettem vörös fehérneműt, mert anyám szerint az vonzza a fiúkat. Mikor először lett barátom, többé nem volt hajlandó nekem fehérneműt venni. Szexualizálta az alsóneműt egy kiskorú számára, mondván, nem akar arra ösztönözni, hogy megtegyem a következő lépést a barátommal amiatt, hogy ő fehérneműt vesz nekem, a barátom meg leveszi rólam. © coochers / Reddit
  • Engedély nélkül nem készíthettem ételt és nem szabadott cukot ennem, mert akkor kövér leszek és azt ugye senki nem akarja. © Candid-Main4136 / Reddit
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét