Azt mondják, egy gyerek érkezésével az élet megváltozik. Az biztos, hogy unalmas többé nem lesz! A kis géniuszok, filozófusok, fáradhatatlan feltalálók bármelyik pillanatban képesek olyan őrültséggel előállni, amitől a szüleik csak fogják a fejüket vagy rögtön a telefonért nyúlnak, hogy megörökítsék a pillanatot.
- Épp most próbáljuk rászoktatni a gyerekünket, hogy a saját szobájában aludjon. Mikor végre lefekszünk, besétál a félig álomban lévő fiunk. Vizet kér? Ki kell mennie a mosdóba? Fél egyedül? Nem! Álmos, mégis komoly arckifejezéssel odajön az ágyhoz, és azt kérdezi: “Miért van szükségünk szemöldökre?” A férjemmel egymásra néztünk, válaszoltunk a kérdésre és visszaküldtük az ágyába. Fél órával később az anyajegy és a szeplő közti különbséget kellett elmagyaráznunk neki. Reggel elmentünk, és vettünk neki egy gyerekeknek szóló könyvet az emberi testről. © Mamdarinka / VK
- 3-4 éves voltam, családi összejövetel volt, összejött az egész rokonság. Felálltam, kihúztam magam, és azt mondtam: “Apa! Akarod, hogy elmondjam, hogy nevezed a nagyit, mikor nem hallja?” Kínos csönd állt be. Vágni lehetett a feszültséget. Apa vörös lett, mint egy paradicsom. Én meg hezitálás nélkül azt kiabáltam: “Anyós!” Mindenki dőlt a nevetéstől. © justkhaan5 / Pikabu
- A gyerekek készítettek egy medált a születésnapomra. Rögtön viselni kezdtem. Leültünk enni, és nem értettem, miért tudom olyan nehezen letenni a kanalat a számtól a tányérba. A férjem csak nevetett: “Annyira éhes vagy, hogy a tested így ragaszkodik a kanálhoz.”
Ebéd után a hűtőbe akartam tenni a maradék levest, a könyökömmel akartam kinyitni a hűtő ajtaját, mikor az új medálom odaragadt a hűtőhöz! Pár pillanatra a férjem és én is megdöbbentünk. Elkezdtünk gondolkodni, mi történhetett.
Aztán kiderült, hogy a gyerekek találtak egy neodímium mágnest a férjem szerszámosládájában. Apró volt, de igen erős. A mágnest csillámporral dekorálták, így készítették a medált nekem. A férjem azóta Mrs. Vonzerőnek hív. © Mamdarinka / VK - Megcsúsztam, és elestem a 20 hónapos gyerekem szeme láttára. Közben csúnyát mondtam. Most akárhányszor leejt valamit vagy megbotlik, mindig azt a szót mondja. Nem tudjuk róla leszoktatni. Csodás mondat. © Ismeretlen szerző / Reddit
- A 14 hónapos lányom integet és puszikat dobál, akárhányszor valaki kimondja a “szeretlek” és “jó” szavakat, mert születésétől kezve lefekvéskor az apukája int neki és puszit dob, miközben azt mondja: “Jó éjszakát! Szeretlek!” Ma például az történt, hogy egy vadidegentől hallottuk azt a mondatot: “Szeretnék egy jó steaket.” – és a lányom máris integetett és puszit dobott neki. © straight_blanchin / Reddit
- Nyáron különböző fagyizókat próbáltunk ki, és 1-5-ig pontoztuk őket. Csak a szórakozás kedvéért. Valahogy ez átragadt a vacsorákra is. Szeretek új recepteket kipróbálni, és a család már odafigyelve eszik, hogy utána pontozzák a főztömet. Egyre jobb ételkritikusok válnak belőlük. Elég ijesztő. Most folyton új recepteket keresgélek. © helsamesaresap / Reddit
- A gyerekünk imád építőkockákkal játszani, de a tornyai valahogy mindig ledőlnek. Próbáljuk megtanítani neki, hogy ettől ne essen kétségben, mondogatjuk neki, hogy ez néha előfordul. Mikor más gyerekekkel együtt épít, ledönti az ő tornyaikat, miközben édes mosollyal azt mondja: “Ez néha előfordul!” © audhepcat / Reddit
- Egy vidéki házban voltunk barátokkal. Én elmentem, majd mikor 2 nap múlva visszatértem, mondtam a fiamnak: “Meg sem kérdezed, hol voltam?” Mire azt felelte: “Azt sem vettem észre, hogy elmentél.” © ninelgalkhustova00995 / Instagram
- A 8 éves lányom megkérdezte, mit csináltam napközben, míg ő iskolában volt. Elmeséltem neki, milyen feladataim, házimunkáim voltak. Mondtam neki, hogy annyi mindent csináltam, hogy megérdemlek egy kis pihenést. Erre azt mondta: “Mami, ezt ne így mondd. Nem kell megérdemelned, mert a pihenés jár neked, mint az alvás vagy az evés. Akkor pihenhetsz, amikor szeretnél.” Nagyon büszke szülő voltam abban a pillanatban. © nikifir4ik / Reddit
- Meglátogattam a nővéremet. A lánya, Alice 5 éves. Megterítettük az asztalt, teáztunk, sütiztünk. Alice odajött hozzám több csomag édességgel. Egyesével mutogatta őket, és azt kérdezte: “Ezt szereted? És ezt?” Miután mindent megmutatta, megfordult és elment. Mikor az anyukája megkérdezte, miért nem kínált meg, azt felelte: “Csak megmutattam neki, milyen édességeim vannak. Én is szeretem őket!”
- Egy tévéműsort néztem. A 4 éves unokám odajött hozzám, kezében egy fésűvel és hajcsatokkal. “Nagyi, játszunk fodrászosat!” Hagytam, hogy megcsinálja a hajam, miközben néztem a tévét. Fél órával később a lányom azt mondta: “Anya, csak ne legyél ideges.” Kiderült, hogy az unokám a hajam végét zöldre festette. Mindegy, már amúgy is le kellett vágatnom belőle.
- Mikor a lányom majdnem 3 éves volt, szemben ültem vele és két cukorka volt nálam. Azt mondtam neki: “Ha mész és összeszeded a játékokat a szobádban, megkapod a cukorkát.” A lányom ránézett a cukorkákra, és azt mondta: “És ahhoz mit szólnál, ha segítesz nekem, aztán megosztozunk a cukrokon, a szobám tiszta lesz, és a végén együtt eszünk csokit. Jó lesz így?”
Nem tudtam neki visszavágni semmivel. És kitakarítottam a gyerekem szobáját. Ekkorát még sosem nevettem életemben. © Few-Environment-1597 / Reddit - 12 éves korában a fiam elárasztotta a fürdőszobánkat. Úszni akart. Én elaludtam, mert éppen beteg voltam. Ő helyet csinált a fürdőszobában, behozta az autó ponyváját, és megpróbált egy beltéri medencét csinálni.
Elég jól sikerült, de mikor berohantam a fürdőbe, hogy megnézzem, miért van minden bútor a folyosóra kicipelve, tönkretettem a tartószerkezetet, és az egész víz kiömlött. Segített takarítani, az egész annyira vicces volt. Fogalmam sincs, hogyan képzelte, hogy ez kivitelezhető. © throwaitacousibro / Reddit - A 4 éves gyerekem egy tányéron hozott nekem játék citromokat, miközben a 2 éves öccsét etettem. Nem tudtam úgy csinálni, mintha rögtön megenném őket, ezért rámutatott a tányérra, és azt mondta: “Edd már meg a citromodat!” Nem volt könnyű komoly arcot vágnom és azt mondanom neki, hogy mi nem beszélünk így. © Capital-Sir / Reddit
- A kis húgom sírva könyörgött, hogy kapjon “fekete macskás kenyeret”. Egy millió kérdés után kiderült, hogy mákos csigára gondolt. © archicake_ / Instagram
- Anyám megszállottan takarít, én nem vagyok ilyen. Nehéz is 3 gyerekkel. Néhányszor felajánlotta, hogy átjön takarítani, de minden alkalommal frusztráltan távozott, és azt mondogatta, milyen keményen dolgozott. Úgyhogy most már nem fogadom el a segítségét.
De aztán olyan helyzet adódott, hogy el kellett mennem elintézni pár dolgot, és nem volt kire hagynom a legkisebb lányomat. Ezért átjött hozzánk pár órára. Mikor este hazaértem, arra számítottam, hogy a ház majd ragyogni fog a tisztaságtól. De nem így volt. Mondtam anyának, hogy meg vagyok lepve. Erre azt felelte, hogy már kétszer kitakarította az egész lakást, de a gyerekek újra rendetlenséget csináltak, ezért feladta. © Mamdarinka / VK - A lányunk 7 éves volt, mikor a férjemmel elváltunk. De ő imádta az apját, mindig sírt, mikor ritkán láthatta és mikor neki másik családja lett. Féltékeny lettem erre, mivel nekem elég feszült volt a viszonyom az exemmel. Mikor egyszer átjött, a lányom azt mondta: “Anya, hogy mehettél hozzá? Apa tekintetében semmi szégyenérzet nincs.” Az exem sokkot kapott, hogy ezt hallja a lánya szájából. De ettől még szereti az apját.
- Az egész családdal lementünk egy vidéki házba. A 3 éves lányunk látott egy hernyót, és tudta, hogy pillangó lesz belőle. Fél órával később a nagyi sóhajtozott a kertben. A lányunk összegyűjtött vagy 10 hernyót, és odavitte őket az eprekhez. “Most valami édeset fognak enni, erősek lesznek és hamarabb lesz belőlük pillangó. Aztán majd megetetem őket a nagyi káposztájával is.”
- Mikor a lányunk 2,5 éves lett, kifejlesztette azt a szokását, hogy megkérdezés nélkül vett el dolgokat. Mikor kérdeztem tőle, hogy erre ki adott neki engedélyt, büszkén azt felelte: “Charlie adott engedélyt.” Charlie a kutyánk.
- Alsó tagozatos angoltanár vagyok. Néhány évvel ezelőtt a fiam elkezdett ugyanabba az iskolába járni, és én is tartottam neki órát. Nem ment neki valami jól, ezért rossz jegyeket kellett adnom. Az év végén minden gyereknek kiadtam feladatba, hogy írjanak egy fogalmazást angolul. Néhány mondatot arról, hogy mit szeretnek a legjobban. Otthon észrevettem, hogy a fiam nagyon keményen dolgozik rajta, minden este aggodalommal telve ült a számítógépe előtt. Ellenőriztem a munkáját, és az állt benne: “Szeretem a nagyi főztjét. Szeretek labdázni a nagypapával. Szeretem, mikor anya megölel. Szeretem apát és mikor angolul tanít. Nem megy jól, de hamarosan én leszek a legjobb, ahogyan ő, és bárkinél jobban fogok tudni beszélni!”
Majdnem sírva fakadtam. A maximális pontot adtam a fogalmazására, szemet hunytam a nyelvtani hibák felett is most először. © Ward No.6 / VK
- A férjem elhitette a fiunkkal, hogy a házunkban van egy mazsolagyár. Még kicsi volt. Szőlőszemeket sorakoztatott fel az ablakpárkányon, hogy mazsolát “növesszen”. Miután elaludt, a férjem kicserélte a szőlőt mazsolákra. Sokáig játszották ezt. © bmy89 / Reddit
BÓNUSZ: Ki mondta, hogy csak a gyerekek lehetnek tele meglepetésekkel?
- 1,5 évvel ezelőtt született meg a fiunk. Azóta a férjem megőrül a játékokért. Tömegével veszi őket, mindet a gyerekünknek.
Annyi van a lakásban, hogy már nincs hova lépni a padlón. A gyerek csak kevéssel játszik, a többi úgy tűnik, a férjemé. Tegnap megint vettem pár dobozt, hogy el tudjam pakolni a játékokat. Egyet a gyerek játékainak, egyet a férjemének. Először ideges lett, aztán azt mondta: “A legókat az enyémbe tedd!” Legbelül minden férfi gyerek marad. © Mamdarinka / VK








