A gyerekekkel kapcsolatban a legtöbb szülő tudja, hogy soha nem tudhatja, mire számítson. Vagy mondanak vagy tesznek valami olyan vicceset, hogy a szülők nem tudják, sírjanak vagy nevessenek. Az ilyen küszködős pillanatok aztán örökre megmaradnak a családi emlékek között, és olyan anekdoták válnak belőlük, melyek minden összejövetelkor szóba kerülnek.

  • Hoztam kifelé a gyerekemet a játszótérről. Miközben fogtam, ő azt kiabálta: “Gyermekrablás! Gyermekrablás!” Okos kissrác, és mindig megnevettet, hogy olyanokat mond, amiket tudja, hogy nem szabadna, de nem is tilos. © Earthling03 / Reddit
  • Anyám imádja azt mesélni másoknak, hogy kiskoromban nagyon komolyan kioktattam egy férfit, mert úgy próbált meg átmenni az úton, hogy közben nem fogta az anyukája kezét. A férfi már felnőtt volt, és nem is ismerte az idős nőt, aki mellett állt, de engedelmesen megfogták egymás kezét, és úgy keltek át az úton. Utána mondtam neki, hogy jó fiú volt. © ValuableMine9 / Reddit
  • Mikor a húgom 3-4 éves lehetett, azt hitte, hogy azért van az embereknek kerekesszékük, hogy mikor nyaralnak, ne kelljen gyalogolniuk. Nagyon kínos volt, mikor elkezdett mutogatni az emberekre, hogy “Nézd, ő nyaral!” © Leathit / Reddit
  • A macskánk, Bruce nagyon jól kijön a fiammal, de a többi állattal kicsit sem. Maine Coon, ezért elég termetes és nem túl kedves a másik macskánkkal, a csivavánkkal és az uszkárunkkal. A legkisebb fiam találta ki azt a mondást, hogy “Ne légy Bruce!” Éveken át ez volt a családunkban a sértés. © MissyMrsMom / Reddit

  • A 3 éves gyerekem hangosan énekelt a dinoszauruszokról a boltban. Mondtam neki, hogy szeretem, ha énekel, de inkább csak magában tegye. Erre azt mondta: “Sajnálom anya! Légyszi, ne zárj be a szekrénybe!”
    Mindenki, aki hallotta, döbbenten nézett rám. Soha nem zártam be a szekrénybe. Ha akarnám se lenne hely hozzá a szekrényben. © Lost_n_spaced / Reddit
  • A legidősebb gyerekem akkoriban 4-5 éves volt. Egy nagy élelmiszerboltban voltunk a pénztárnál. A pénztáros arca tele volt sötét pöttyökkel. Mint a szeplő, csak sötétebb. Talán kis anyajegyek voltak, nem tudom.
    A drága gyerekem megkérdezte, mi történt az arcával. A hölgy jófej volt, és azt mondta a lányomnak, hogy ő csak így született, de látszott rajta, hogy zavarban van emiatt. Én legszívesebben elsüllyedtem volna. © NaesieDae / Reddit
  • A boltban az állateledeleknél voltunk, és arról beszélgettünk, milyen öreg volt a kutyánk, mikor meghalt, és hogy a macskánk is öreg már, és nem tudjuk, meddig marad még velünk. Ott állt egy idős nő is, a 4 éves fiam pedig rámutatott, és azt mondta: “Ahogyan ez a néni is.” Rögtön elvittem onnan, mielőtt még bármi más mondhatott volna. © huggle-snuggle / Reddit
  • Az öcsémmel történt meg. Szentesti mise, 3-4 éves volt. Kimászott az üléséből, lefeküdt a pap lábához, és hangosan elkezdett zokogni: “Most már hazamegyünk?” Ilyen vörösnek még sosem láttam anyámat. A pap csak nevetett, és azt mondta, ez volt a jel, hogy hagyja abba a beszédet. © Jazzlike-Honey-9157 / Reddit

  • Mikor kicsi voltam, lepisiltem a nagybátyám kutyáját. Anyám azt mesélte, hogy majdnem röhögőgörcsöt kapott, de komoly arcot kellett vágnia. © DominionGhost / Reddit
  • Mikor a lányom 2 éves volt, minden kopasz férfit apának nevezett, mert az apja is kopasz. Mindegy volt, hogy 30 vagy 60 évesek, csak az volt a lényeg, hogy kopaszak legyenek. Nagyon kínos volt ez nekem és az “apukáknak” is. © internet_distraction / Reddit
  • A fiam 5-6 éves lehetett. Vásárlás közben mondtam neki, hogy hálaadáskor meglátogatjuk az anyósomat, mert nincs időm egyszerre rengeteg ételt készíteni. Akkor fejeztem be a főiskolát és dolgoztam is. Ahogy mentünk kifelé, vettem egy egy italt a kiszolgáló pultnál, a fiam pedig rögtön elújságolta az eladónak, hogy “Idén a nagyihoz megyünk hálaadásra, mert anya most nem engedheti meg, hogy vacsorát főzzön!” Ezután egy hónapig nem mentem be abba a boltba. Nagyon megalázó volt. © pensive_scribe / Reddit
  • A 2 éves fiam azt akarta, hogy vegyem fel, de az újszülött gyerekemet tartottam. Ezért elkezdett felmászni a nadrágomon, és végül lehúzta. © Bangbangsmashsmash / Reddit
  • A férjemmel és a 2 éves gyerekünkkel ebédeltünk egy étteremben. A mellettünk lévő asztalnál egy férfi ült, akinek lábprotézise volt. A gyerek nézte, majd rámutatott, és azt mondta: “Robot! Robot!” És mindezt robot hangon. © The-Remedy / Reddit

  • Az autista fiam aprópénzzel a kezében odament a karácsonyi dalokat éneklőkhöz az üzlet előtt, és azt mondta nekik: “Légyszi, hagyjátok abba.” A hangja komoly és tekintélyt parancsoló volt. Őszintén szólva, mindannyiunknak szívességet tett ezzel. © Ismeretlen szerző / Reddit
  • A reptéren álltunk sorban, mikor a 3 éves lányom rámutatott a mögöttünk álló, nagy pocakos férfira, és azt mondta: “Kisbabája lesz!” Szerencsére a férfi kedves volt. De ezután pár dolgot el kellett magyaráznom a lányomnak. © LaTeeter / Reddit
  • A lányom 5 éves volt, és látta, hogy takarítok. Azt mondta: “Anya, miért teszed azt a szemetesbe?” Mondtam, hogy azért, mert már öreg, és ami öreg, az oda való. Egy héttel később egy karácsonyi rendezvényen álltunk sorban. Tettem egy megjegyzést, hogy öregszem, mert fáj a térdem. Erre hangosan felkiáltott: “Ne öregedj, anya! Nem akarlak a szemétbe dobni!” © LintL****444 / Reddit
  • Úszást oktatok. Az egyik óra alatt hangzott el ez a párbeszéd:
    Gyerek: “Te itt laksz?”
    Én: “Ezt hogy érted?”
    Gyerek: “Mikor vége az úszás órának, te itt laksz a medencében?” © PurpleFunk36 / Reddit
  • A fiam 3-4 éves volt, mikor azt mondta a nagyanyjának: “Menj a konyhában, és csinálj nekem virslit asszony!” Most már felnőtt, és van egy 3 éves lánya, akitől mindent visszakap. © NiacTD / Reddit
  • A 6 éves fiam kiabálva szaladt le a lépcsőn, a karján egy nagy harapásnyommal: “Clemmie megharapott!” “Clementine!” – kiabáltam. Előjött a 2 éves lányom. Szigorúan néztem rá, és azt kérdeztem: “Clementine, mit csináltál?” Erre azt felelte: “Megettem!” © Ismeretlen szerző / Reddit

  • Barátaimnak volt egy 4 éves lányuk, aki az éjszaka közepén folyton bemászott hozzájuk az ágyba. Végül úgy döntöttek, hogy ennek véget kell vetni. Amikor legközelebb odament hozzájuk, azt mondták neki, hogy menjen vissza a saját ágyába. A kislány az ajtóhoz trappolt, kinyitotta, megfordult, és azt kiabálta: “A család nem is család, ha nem tudnak együtt aludni! Floridába költözöm!” © kipopadoo / Reddit
  • Egy épületben sétáltam a 4 éves fiammal, mikor egy férfi mankókkal és egy amputált lábbal ugyanahhoz a lifthez állt. A fiam suttogva kérdezte: “Anya, mi történt a lábával?” A férfi meghallotta, és kedvesen válaszolt, hogy egy éve vesztette el a lábát. A fiam nem hezitált feltenni egy újabb kérdést: “A kanapé párnái között is megnézted?” Teljesen megdöbbentem. A férfi viszont annyira nevetett, hogy gyakorlatilag már sírt. © mainlyforshow / Reddit
  • Hasonló eset történt velem is kiskoromban. Anyával a boltban voltunk, mikor láttam egy férfit, akinek a keze helyén kampós valami volt. Megkérdeztem, mi történt. Azt mondta, tűzijáték balesetben vesztette el a kezét. Ártatlanul megkérdeztem ezután, hogy valaha meg fogja-e találni. © Ismeretlen szerző / Reddit
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét