Hiszed vagy sem, az amerikaiak nagy része sosem evett igazi wasabit. De ez még csak a kezdet. Tudósok olyan elképesztő dolgokra is rájöttek, minthogy a bálnák hogyan énekelnek, az elefántok hogyan ismerik fel egymás nevét és hasonlók. Most ilyen észbontó tényekről olvashatsz.
1. Egy tanulmány szerint a wasabi javítja a hosszú és a rövid távú memóriát is.
A tokiói Tohoku Egyetem kutatói 12 héten át tanulmányoztak 72 résztvevőt, akiknek az életkora 60-80 év között volt. A résztvevők felének napi 100 mg wasabi kivonatot adtak minden este lefekvés előtt, a másik felük placebót kapott.
A kutatás vezetője, Rui Nouchi elmondta, hogy a korábbi állatkísérletek már sejtették, hogy a wasabinak számos előnye van, de egyenesen lenyűgözte őket, hogy az embereknél milyen jelentős javulás következett be a hatására a memóriában. 3 hónap után azoknak, akik wasabi kivonatot kaptak, 18%-kal javult az epizodikus emlékezetük, és 14%-kal jobban teljesítettek nyelvi képességek és koncentráció terén, mint a placebót kapó résztvevők.
A tanulmányban kiemelték, hogy a wasabi legfontosabb összetevője a 6-MSITC, ami antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Ez az összetevő ritkán fordul elő növényekben, és a wasabi legfőbb egészségvédő hatása neki tulajdonítható.
Az igazi, japán wasabi egy nagyon kényes növény, melynek 2 évre van szüksége ahhoz, hogy kifejlődjön, és a termesztése is nagyon nehéz. Az Egyesült Államokban kapható wasabi 99%-a hamisítvány. Az igazi wasabinak sokkal kifinomultabb és édeskésebb íze van, mint a gyakori utánzatoknak.
A jó hír, hogy az igazi wasabiból már kis mennyiség is elég azon hatások eléréséhez, mint amit a tanulmányban használt, koncentrált kapszulák eredményeztek.
2. Egy tanulmány szerint a terhesség változásokat idéz elő az agyban.
A londoni Francis Crick Intézet által végzett tanulmány szerint a terhesség tartós változásokat idéz elő az agyban. Ezek a hipotalamuszban megfigyelt változások a gondoskodó viselkedés javára átírják a párosodási ösztönöket. Ezt támasztja alá, hogy az anyaegerek gondoskodó hajlamot mutatnak utódaik iránt, míg a szűz egerek nem mutatnak érdeklődést.
Ehhez hasonlót az emberi agynál is megfigyeltek. A változások szülés után akár 2 évvel is fennállnak, erősítik az empátiát és a multifunkcionális viselkedést. Ezeknek a neurológiai változásoknak a megértése fontos a szülés utáni depresszió és a szülés utáni hormoningadozás szempontjából.
Annak megértése, hogy a terhesség milyen hatással van az agyra, létfontosságú az anya jó közérzete szempontjából. Szülés után az ösztrogén és a progeszteron szintjének gyors csökkenése hozzájárulhat a szülés utáni depresszió kialakulásához, ami felhívja a figyelmet a hormonális terápiák további kutatásának fontosságára. A kutatók felhívják a figyelmet a szülői viselkedés összetettségének és az agyi változások megértésének szükségességére a hatékony szülés utáni ellátás érdekében.
3. Egy új tanulmány rájött, hogyan énekelnek a bálnák a víz alatt.
Mérföldkőnek számít az a tanulmány, ami végre fényt derített arra, hogy a sziláscetek, mint például a hosszúszárnyú bálna hogyan képesek jellegzetes hangokat kiadni a víz alatt. Kiderült, hogy van egy különleges hanghólyagjuk vagy gégéjük, ami kifejezetten a hangképzést szolgálja.
Más emlősökkel ellentétben az ő gégéjük hosszú és merev, ami megkönnyíti a nagy mennyiségű levegő áramlását légzés és táplálkozás közben. Emellett az orrukban és a szájukban olyan “dugók” vannak, melyek megvédik a légutakat a víztől, valamint légzsákokkal is rendelkeznek, melyek újrahasznosítják a levegőt a hangok kiadása közben.
A tanulmányok lefolytatásához a csukabálna, a hosszúszárnyú bálna és a tőkebálna gégéjét vizsgálták laboratóriumban. Számítógépes modellek segítségével olyan szempontokat szimuláltak, melyeket nem lehet közvetlenül mérni.
Amit felfedeztek, az egy teljesen új mechanizmus, ami egyedülálló a szilásceteknél. Kb. 40 millió évvel ezelőtt fejlődhetett ki, és ez teszi lehetővé a sikeres kommunikációt a víz alatt. Az ember által okozott zajok az óceánban azonban jelentős fenyegetést jelentenek ezekre a tengeri élőlényekre, hiszen megzavarják a kommunikációjukat és a párzásukat is. A kutatók abban bíznak, hogy a tanulmány eredménye ösztönzi majd azon erőfeszítéseket, hogy csökkentsék az óceánok emberi zajszennyezését.
4. A párnahuzatokon több lehet a baktérium, mint a WC-ülőkén.
Az Amerisleep cikke szerint a párna kiváló telephely a baktériumok számára, még akkor is, ha alaposan kimostad. A párnahuzatokon akár 17.000-szer több baktérium élhet, mint egy átlagos WC-deszkán, miközben a lepedőn egy hét alatt akár 25.000-szer több kórokozó is megtalálható, mint amennyi a fürdőszoba kilincsén megtelepszik.
Ezek a baktériumok pedig nem jótékonyak. Olyan fertőzéseket okozhatnak, mint a tüdőgyulladás, és hozzájárulnak az antibiotikum rezisztenciához. Még az ételmérgezést okozó baktériumokat is sikerült kimutatni az ágyneműn.
Hogy az ágyunk valóban tiszta legyen, a szakértők gyakoribb mosást javasolnak, főleg, ha valaki erősen izzad, zsíros a bőre vagy a haja, vagy rendszeresen sminkben alszik. A heti egy mosás lehet, hogy nem elegendő, hiszen a felgyülemlett szennyeződések baktériumhordozók lehetnek, még akkor is, ha ennek nincsenek látható jelei. A különböző szövettípusok, mint a szatén vagy a pamut, nem feltétlenül vannak hatással a baktériumok szaporodására, ezért az ágynemű anyagától függetlenül nagyon fontos a gyakori tisztítás.
A párnahuzatokat forró vízben érdemes mosni, enzimes mosószerrel és fertőtlenítővel. De nem csak a baktériumok miatt kell aggódnunk, hiszen a párnák magukba szívják az izzadságot, az olajokat, a hámsejteket, amivel penész és egyéb allergének kialakulását segítik elő.
Hogy ennek elejét vegyük, a párnákat érdemes 1-2 évente újra cserélni. A rendszeres mosással és a párnák cseréjével tisztább és egészségesebb lehet a környezet, amiben alszunk.
5. Egy új tanulmány szerint az afrikai elefántok egyedülálló módon azonosítják magukat, hasonlóan ahhoz, mint az emberek a nevek használatával.
Az afrikai elefántok rendelkeznek azzal a figyelemre méltó képességgel, hogy egyedi hangok használatával meg tudják magukat különböztetni a társaiktól, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek a nevek használatával. A kenyai Samburu Nemzeti Rezervátumban és az Amboseli Nemzeti Parkban a kutatók arra jöttek rá, hogy az elefántok egyedi hangokat adnak ki, melyek lehetővé teszik, hogy a szavannán nagyobb távolságokból is meg tudják szólítani egymást.
Gépi tanulási technikák segítségével a tudósok bizonyították, hogy az elefántok kizárólag az akusztikus struktúrák segítségével is meg tudják határozni, hogy melyik társuk hívja őket, ami azt mutatja, hogy a kommunikációnak ez a kifinomult formája nem csupán utánzás. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a korábbi feltételezéseket az elefántok kommunikációjáról, és felhívja a figyelmet a kognitív összetettségükre.
Mikor a kutatók az elefántok “neveiről” készült felvételeket játszottak le, azokra az elefántok rögtön reagáltak. Legyeztek a füleikkel, kihúzták magukat, ezzel jelezve, hogy felismerték a saját hangjukat. Hasonlóan ahhoz, ahogy mi viselkedünk, mikor a nevünket mondják. A nevek használatának képessége segít az elefántoknak a csordában maradni. Ahogyan mi hívjuk a barátunkat egy zsúfolt helyen, úgy az elefántok is egymás nevét használják, hogy megtalálják egymást, főleg, miután különváltak egymástól. A tanulmány rávilágított arra, mennyire okosak és szociálisak az elefántok.