Anna Bykova egy lusta anya. És ezt nem szégyelli bevallani. Sőt, a pszichológus és sok sikerkönyv szerzője még büszke is erre a jelzőre, mivel hiszi, hogy ezzel megadja a lehetőséget a gyerekeinek az önállósodásra. A lustaság nem azt jelenti, hogy Anna egész nap a kanapén hever, de nem csinál mindent egyedül. Néha jobb “lustának” lenni és hagyni, hogy egy 7 éves mosogasson el, ezzel is fejlesztve a motoros képességeit. Az pedig teljesen rendben van, ha ezután a padlót neked kell szárazra törölni, és újra el kell mosnod az edényeket, mert a gyerek nem volt elég alapos.
Ezt a szokatlan nevelési technikát, ami szöges ellentéte a túlféltésnek, mi is támogatjuk. Most megosztunk néhány tippet Annától, ami minden szülő életét könnyebbé teheti.
Hogyan szoktasd a bilire
A dolog lépésenként zajlik, és türelmet igényel.
- A bilinek mindig ugyanazon a helyen és a gyerek szeme előtt kell lennie. Sose erőltesd, hogy ráüljön!
- Kezdetben mindig dicsérd meg, ha ráül. Az eredmény ennél a szakasznál még nem számít, az is siker, ha csak ül rajta letolt nadrággal.
- Ráültethetsz egy plüss játékot a bilire, és mesélhetsz arról, mennyire élvezi, hogy száraz marad a nadrágja. Az eredmény pedig csak idő kérdése!
Előzd meg a hisztit
- Rejts el minden olyan dolgot, amit a gyerek nem vehet a kezébe.
- Mutass neki valami még lenyűgözőbb tárgyat, amivel elterelheted a figyelmét arról, amit nem foghat meg. Nagyon hasznos, ha mindig van nálad egy lufi vagy egy buborékfújó, esetleg apró, olcsó játékok.
- Az ollók nagyon veszélyesek, de nagyon vonzó tárgyak a gyerekek számára. Ha mindenáron meg akarja fogni, fogja meg, de csak a te irányításoddal. A túl sok tiltás nemcsak idegesíti a gyereket, de a fejlődését is hátráltatja.
- Próbáld meg alkalmazni a következő kifejezéseket: “Természetesen, fogjuk azt is csinálni, de addig még várnunk kell kicsit.” vagy “Persze, hogy fogunk játszani, de előtte még az alvás következik.”
- Ha a gyerek éppen játszik, miközben te szeretnéd megetetni, először a játékát etesd meg. Ne mondd azt neki, hogy “Hagyd abba a játékot, és gyere enni…”, csak etesd meg a játékait, hiszen nekik is eljött az ebédidő.
- Javasolj neki egy alternatívát, és a gyerek úgy fog viselkedni, ahogyan szeretnéd. Pl.: “Előbb a katonáidat vagy az autókat szeretnéd felszedni a földről?” Ez a módszer beválik, de sajnos nem sokáig. Egy bizonyos életkor után a gyerek már visszautasítja mindkét lehetőséget.
Kezeld a hisztit
Ha megelőzni nem sikerült, a következőt teheted:
- Tereld a figyelmét valami másra.
- Legyen egy megnyugtatási rutinod! A legtöbb családban ez idővel kialakul. Lehet egy mondóka, egy mese vagy egy játék is. Az anyuka például finoman ráfújhat a gyerek szemére, hogy felszárítsa a könnyeit, vagy adhat neki “varázsvizet”, ami azonnal megnyugtatja.
- Egyszerűen ne foglalkozz ezzel a viselkedéssel. Ha már több módszert is kipróbáltál, és a gyerek nem fenyegeti a saját épségét a hiszti során, hagyd egyedül, hogy sírjon kicsit magában, és a kiabálásról se vegyél tudomást. Ne szidd le, és ne zárd be egyedül a szobába, egyszerűen csak mondd el neki, mint érzel: “Azt hiszem, most ki kell sírnod magad. Ha befejezted, majd csinálunk valami izgalmasat.”
Etetni egy válogatós gyereket
Amikor egy baba éhes, hangos sírással jelzi, és egészen addig sír, míg meg nem eteted. A gyerek tudja a legjobban, hogy mikor és mennyit akar enni.
- Amikor változatos és színes ételt kínálsz a gyereknek, a legfontosabb, hogy ne próbáld győzködni. Hagyd, hogy igazán éhes legyen. Ha jó étvággyal eszik, az étkezéshez jobb érzéseket fog kapcsolni.
- Vond be a gyereket a főzésbe! Adj neki lehetőséget, hogy kipróbáljon különböző alapanyagokat, vásároljon veled az üzletben, és többé sosem lesz gondotok az evéssel.
- Amikor több ételt próbálsz adni a gyereknek, mint amennyire szüksége van, gondold át, hogy miért teszed ezt. A múltból hozott sztereotípia? Beléd vésődött, hogy semmit nem szabad a tányéron hagyni? Vagy aggódsz, hogy a gyerek éhes marad? A gyerek nem a saját maga ellensége, nagyon is erős a kapcsolata a saját testével. Ha éhes, enni fog. Erőltetve etetni a gyereket nem a legjobb kifejezése a szülői szeretetnek.
Szabályozd a gyerek étvágyát
- Ha a gyerek nem evett rendes ételt, ne hagyd, hogy étkezések között nassoljon.
- Próbáld elkerülni a mesterséges ízesítéssel és ízfokozóval készült ételeket. Ha a gyerek megszokja őket, az egészséges étel túl egyhangú lesz neki.
- Kevesebb édességet adj neki.
- Sétáljatok többet, bírd rá több aktivitásra. Ennek is pozitív hatása lesz az étvágyára.
Hogyan altasd el
A gyereknek lehetnek problémái az elalvással, mert lehet, hogy hozzászokott, hogy sírva alszik el, az alvást egyfajta büntetésként éli meg, vagy egyszerűen csak nem akar a szülei által megszabott időben ágyba menni.
- Test-orientált terápia: Ülj le egy székre a gyerek ágya mellett. Az egyik kezedet tedd a lábára, a másikat a vállára. Végezz nagyon gyengéd mozdulatokat. Ezzel a technikával segítheted az izmai ellazulását és az idegrendszerének megnyugtatását.
- Közös légzés: Miközben megérinted a gyereket, kezdd el utánozni a légzését. Fokozatosan végy egyre mélyebb lélegzeteket. Kicsit hintáztasd a gyereket, ez a mozgás segíti az elalvásban.
- Egyhangú olvasás: Olvasás közben szőjj bele olyan részeket a mesébe, melyek az elalváshoz kapcsolódnak. Pl. “A maci ekkor azt mondta, lefekszem a fűre és szundítok egyet.” Fontos, hogy lassan olvas, ritmusos szünetekkel, hogy a légzésed egyenletes legyen, és fokozatosan lassítsd le a beszéded ritmusát. Ha helyesen csinálod, a mese hallgatása közben a gyerek légzése is lelassul.
Szoktasd rá, hogy egyedül aludjon
- Válassz ki egy dolgot, ami a nyugodt alvást fogja jelképezni. Ez lehet egy játék, amivel a gyerek alszik. Így sokkal könnyebb lesz az egyedül alvás.
- Együtt költözzetek át az ágyába. Ha egy gyerek sokáig a szüleivel aludt, átszoktatáskor az anya kezdetben feküdjön vele a saját ágyában. Az anyukával a gyerek hamarabb megszokja a saját ágyát, és rövid időn belül már hajlandó lesz egyedül aludni.
- Növeld a motivációját. Válasszatok együtt új ágyneműt vagy kiegészítőt az ágyához, pl. sötétben világító csillagokat, éjjeli lámpát vagy álomfogót.
Arról nem írnak sehol semmit, hogy mit tegyünk az olyan 7 évessel, aki egyáltalán nem hajlandó még csak megkóstolni sem új ételt, ordít, hisztizik, hogy vigyem innen az ételt, csak palacsinta, pogácsa, sültkrumpli, gabona, jégnyaló, csipsz, ilyesmit hajlandó megenni. Se gyümölcs, se saláta, oviban is sokszor csak kiflit v. kenyeret adtak neki ebédre.
“ne próbáld győzködni. Hagyd, hogy igazán éhes legyen. Ha jó étvággyal eszik, az étkezéshez jobb érzéseket fog kapcsolni.
Vond be a gyereket a főzésbe! Adj neki lehetőséget, hogy kipróbáljon különböző alapanyagokat, vásároljon veled az üzletben, és többé sosem lesz gondotok az evéssel.”
Türelem Türelem Türelem
Semmit nem kell adni neki ha ehes lesz egy par nap mulva, megeszi. de addig mindig ugyanazt kell kinalni. es venni semmit nem szabad! Ez hiszti es leszoktathato
Ennél jobban nem lehet leírni, hogy egy gyerek magától nem fog éhenhalni. Ha megéhezik és van kitől kérnie, majd jelzi. Akkor viszont annyit eszik, amennyire szüksége van és azt, amit kap. De akkor már én se kérdeztem meg, mit enne. Elétettem bizony a 3 napja visszaadott zöldborsófőzeléket és megette, amennyi kellett neki. És kb 35 éve felemlegeti, hogy ezért is nem lett válogatós.
biztos nem palacsintával, pogácsával, sültkrumplival, fagyival meg csipszszel etették
Nekem is ilyen volt, azt mondták hogy vágjak le egy db-ot abból amit megszeretnék kóstoltatni, adjam a kezébe nem baj ha eldobja , nem eszi meg stb, legközelebb csak megpuszilta , utána csak megnyalta , most meg már megeszi ! ez mondjuk sajt volt!
Én nem szoktam erőltetni az evést, ugy is eszik ha éhes. persze azért vannak időpontok amikor szolok hogy most már enni kéne legalább egy szendvicset. Az uj ételeknél is csak annyit mondok hogy gyere kostold meg egy picit, ha nem akarja akkor nem erőltetem. ott hagyom az asztalon és mikor nem figyelek rá úgy is megkostolja. Lehet nem fog elsőre izleni neki, de megprobálom legközelebb is nála. Pl. a fiunk a spenótot és bármi ami zöld színű étel volt nem ette meg. Most hogy suliba jár láttja a többiektől, hogy na ők megeszik, vagy csak megkostolják, és a fiunk is kiprobálja. A tanitok sem erőltetik, csak annyit mondanak hogy csak egy kanálalkostold meg és ha nem izlik nem muszáj megenni.
A hisztinél pedig nem veszem figyelembe hogy éppen mit szeretne amiért sír. Hanem megkérdezem hogy van e oka a hisztinek? Elfáradtál? Vagy ha már alapból sírva jön oda, akkor azt szoktam javasolni és együtt csinálni vele, hogy Gyere,vegyünk mély levegőt az orrunkon, és a szánkon fújjuk ki szépen lassan. Ha megnyugodtál mondd el szépen sírás nélkül mi baj van.Mert amig sírsz nem értem mit szeretnél, és nem tudjuk megoldani.
Nagyon érdekes dolgok,de akinek gyerkőce van az tudja hogy mindig változik az étvágyuk és az ételek is nálam régen megette a répát most nem eszi stb.stb. más jobban esik neki nem kell megijedni mi is változunk ahogy ők is.Ennyi a történés.
Nálunk fix időben vannak az étkezések és ehhez ragaszkodom, azt hogy miből és mennyit eszik az már az Ő dolga. Soha nem könyörgök neki, nincs is gond az étkezéssel.
Ezeknek a problemaknak, amit itt kezelni kell, a jelentos resze nem lenne problema, ha mar az elejen nem lett volna “elrontva”. Minden tul van reagalva, aztan nem ertjuk, miert kell “kijavitani”. A gyerek evoluciosan vallogatos (neofobia), min. 10szer kell egy uj izzel, elelmiszerrel talalkozni, mig elfogadja (osi vedekezes). Az edes szenhidratos etel utan azert nyul, mert a regi “kod” mukodik: edes bogyok, gyumolcsok = vitamin. Ma mar nyilvan nem mukodik. Ha feladjuk (“nehogy a gyermeki lelek seruljon” – pszichologuskent mondom, ilyen nincs, nem ettol serul), akkor mitol varjuk, hogy kesobb elfogadja? Nem attol fog vki 40 evesen terapeutahoz jarni, hogy voltak mar par evesen szabalyok, rendszerek az eleteben. Sot! Ez az altatas-hiszti, ami tonkre teszi a csaladok eletet is hihetetlen. Tudomasul kell venni, hogy termeszetes, hogy egy gyerek feszegeti a hatarokat, ha nem utkozik korlatba, megy, amig tud. Nem verni meg uvolteni kell vele, egyszeruen ragaszkodni a rendszerhez: most ez van ebedre, mindenki ezt eszi, mas nincs.Ahogy fent irta vki, az eltett borsofozeleket kesobb megette, mert ehes. 8-kor lefekveshez keszulodes, furdes, mese, rutin-rutin, max fel ora es nincs alkudozas. A sajat erdekeben, a sajat kis ritmusa kialakulasa miatt. Es ez mindenre igaz.
Az én lányom nagyon étvágytalan volt, sokat küszködtünk az evéssel. Végül 8 éves korában kiderült, h gluténérzékeny. Amint bevezettük a szükséges diétát, látványosan “megjavult” az étvágya. Amit korábban nem evett meg, azt továbbra sem kérte, és ez a mai napig nem változott. Ma közel 30 évesen egészséges ember, élvezi az étkezéseket. A nem evésnek nemcsak lélektani , vagy hibás szülői magatartás háttere lehet!
A fiam hazajött az iskolából, kérdezte: mi az ebéd? mondom hogy káposzta. Pfúj. Jó, délután azt mondta, hogy éhes, mit lehet enni. Mondom, hogy káposztát. Pfúj. este mondta, hogy éhes, mi a vacsora. Mondom, hogy káposzta. Már olyan éhes volt, hogy kért. Azóta ez a kedvenc étele.