Hisztik, szorongás, az érzelmek nehézkes kifejezése, alacsony önbecsülés – a szülők néha akaratlanul is magukra hagyhatják gyermekeiket ezekkel a nehézségekkel. Ha ezeket az érzelmi vívódásokat nem veszik figyelembe vagy alábecsülik, az örökre nyomot hagyhat. Ahogy a gyerekek nőnek, elkezdenek kételkedni magukban, túlterheltnek érzik magukat, és nehézségekbe ütköznek az egészségek kapcsolatok kiépítése terén.
A félelmek és szorongások gyökerét feltárni jelentős lépés a gyógyulás és a teljesebb élet felé.
1. Félsz a manipulációtól.
A toxikus családi dinamikában gyakori a manipuláció különböző formája. Ezt használják az irányítás eszközeként. Idővel ez a viselkedés – ami már rutinná vált –, átcsaphat érzelmi abúzusba. Egyre növekvő bizalmatlansághoz vezethet mások felé, megakadályozza a közel engedést, az egészséges kapcsolatok kialakítását. A folyamatos manipuláció visszahúzódásra késztetheti az embereket, és arra, hogy önvédelemből elkerüljenek bizonyos helyzeteket.
2. Nehezedre esik bízni másokban és szabadon kommunikálni társaságban.
Folyamatos feszültségben és manipulálásban felnőni komoly károkat okozhat. Egyes esetekben a szülők nem képesek megadni a gyermeküknek a szükséges támogatást. Az is előfordul, hogy valaki úgy nő fel, hogy folyamatosan készen áll arra, hogy a dolgok rosszul süljenek el, ezért állandóan feszült. Ezt az állandó éberségi állapotot nehéz elengedni, ez pedig megnehezíti, hogy bízni tudjunk másokban vagy érzelmileg megnyíljunk mások előtt.
A kötődési problémák különösen nagy gondot okozhatnak. Ha valaki folyamatosan érzelmi vagy fizikai bántalmazásnak van kitéve, nem foglalkoznak vele, rossz bánásmódban részesül, az alapján fog véleményt formálni a másokkal való kapcsolatokról. Nehezen fogja felismerni, hogy milyen egy igazán biztonságos és érzelmileg támogató kapcsolat. Mélyen legbelül mindig arra számít majd, hogy a másik fél túlreagálja a dolgokat, követeléseket támaszt, hibáztatni fogja és csalódik majd benne.
3. Félsz a kudarctól.
A toxikus környezetben felnövő gyermekek gyakran érzik úgy, hogy sosem tudnak elég jók lenni vagy teljesen értéktelenek. Ha a szülők folyamatosan életszerűtlen elvárásokat támasztanak a gyerekkel szemben, majd csalódottsággal és hibáztatással reagálnak, az nagyban befolyásolja a gyermek önmagáról alkotott képét. Idővel ennek eredménye az alacsony önbecsülés és az értéktelenség érzése lesz. Még a legapróbb hibákat sem tudja majd feldolgozni, ez néha erőteljes érzelmi reakciókat válthat ki.
4. Küzdesz az önazonossággal.
A családi megbecsülés érzése nagyon fontos szerepet játszik a mentális állapot tekintetében. Alapvetően fontos, hogy szeretve érezzük magunkat és megkapjuk a valahova tartozás érzését. Mikor a kapcsolat gyermek és szülő között egészségtelen vagy bántalmazó, az nagyban károsítja a gyermek érzelmi világát, formálja az identitását és az önértékelését, mégpedig negatív módon. Idővel ez az érzelmi feszültség szorongást, alacsony önértékelést vagy akár depressziót okozhat.
5. Túl kritikus vagy saját magaddal szemben.
A toxikus gyermekkor miatt kialakult alacsony önértékelés miatt a gyermek butának, értéktelennek érezheti magát, aki meg sem érdemli a jobbat. Bármit is csinál, mindig ott van a hátsó gondolat, a hezitálás, az állandó önkritika. Idővel elkezdi úgy érezni, hogy kevesebbet ér másoknál, ez pedig állandó érzelmi fájdalmat okoz. A megfelelő érzelmi támogatás nélkül elképesztően nehéz megváltoztatni ezt a gondolkodásmódot és a gyógyulás útjára lépni.
6. Nem helyezed előtérbe a saját érzéseidet.
Mikor a szülők verbálisan vagy fizikailag bántalmazók, gyakran nem törődnek a gyermek érzelmi szükségleteivel. Egyes esetekben, mikor a gyermek megpróbálja kifejezésre juttatni az érzéseit, csak még kevésbé foglalkoznak vele, ezzel pedig azt tanítják meg, hogy a sebezhetőség nem biztonságos. Ennek eredményeként sok gyermek megtanulja elrejteni a fájdalmát, a haragják, a neheztelését. Idővel pedig mások érzéseit a sajátjaik elé helyezik, mert azt hiszik, a saját érzelmeik nem számítanak.
Az érzelmek elfojtása komoly hatással van az identitásra. Nehezen jönnek rá, kik is ők valójában, mit éreznek vagy mit akarnak kezdeni az életükkel. Az érzelmi kapcsolódás és a magabiztosság nélkül nem tudnak fejlődni az olyan területeken, melyek a legfontosabbak számukra, visszatartja őket a bizonytalanság és az érzelmi kapcsolódás hiánya.
7. Úgy érzed magad, mint egy tehetetlen gyerek.
A toxikus szülők nehezen ismerik fel és tartják tiszteletben azt, hogy a gyermekük egy önálló személyiség. Ez sokszor még felnőttkorban is előfordul. Ahelyett, hogy támogatnák az önállóságát, folyamatosan úgy bánnak vele, mintha mindig iránymutatásra lenne szüksége. Ez a kontroll általában bűntudat keltéssel, hibáztatással párosul, ahol a szülő a gyermek minden reakcióját sértettséggel vagy fájdalommal fogadja. A gyermek pedig ettől felelősnek fogja érezni magát szülei érzéseiért.
Ha egy gyermek nem kap lehetőséget arra, hogy saját maga döntsön, nem veszik figyelembe a személyiségét és egy teljes mértékben önállótlan lényként kezelik, annak a mentális egészsége fogja kárát látni.
8. Hajlamos vagy a szorongásra.
9. Mindenkinek meg akarsz felelni.
Ha automatikusan egyetértesz és igent mondasz mindenre – anélkül, hogy megengednéd magadnak, hogy kifejezd az egyet nem értésedet –, az annak a jele, hogy gyermekkorodban elnyomtak. Az ilyen környezet arra nevel, hogy az egyetlen biztonságos út az engedelmesség. Felnőttként ez ahhoz vezethet, hogy megpróbálsz mindenkinek a kedvére tenni, nehezen állítasz fel határokat, és nem szólsz akkor sem, ha valamivel problémád van.
A mérgező családban felnövő gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki szorongás. Az állandó instabilitás, a rossz érzelmi vagy fizikai bánásmód és a biztonság hiánya nagyban befolyásolja a gyermek biztonságérzetét. Ennek eredményeként koncentrációs problémák léphetnek fel, megjelenhet a túlzott aggodalom, ingerlékenység, nyugtalanság, feszültség. A szorongás lesz az eszköz, ami segít megbirkózni egy olyan világgal, amit nem éreznek sem biztonságosnak, sem kiszámíthatónak.