“A férjem azt állítja, hogy elkényeztetem a 2 hónapos kisbabánkat.”

Az újdonsült szülők gyakran feszültnek és túlterheltnek érzik magukat az első időszakban. Vannak, akik ösztönösen csinálják a dolgokat, mások az információkra hagyatkoznak, de a dolgokat nagyban tudja bonyolítani, mikor kéretlen tanácsokkal bombázzák őket. Egy anya osztotta meg történetét Redditen, akit férje azzal vádol, hogy elkényezteti 2 hónapos gyermeküket.

Van egy 2 hónapos fiunk, aki eléggé kólikás. Sokat sír, de tudom, hogy azért, mert nem érzi jól magát, fáj a pocakja. Mikor a fiam sír, én természetesen reagálok, gyakran felveszem, hogy függőleges helyzetben tartsam, mert úgy vettem észre, ez a legkényelmesebb pozíció neki.

És igazából utálom látni, hogy sír. Esténként szeretek vele a hintaszékben üldögélni és összebújni vele. A férjem szerint pedig pont ezért sír, mert túlságosan sokat tartom a karomban.

A férjem azt mondja, hogy a gyereknek “ki kell sírnia magát”, hogy elfáradjon és elaludjon. Legalábbis az anyja azt mondta neki: “Te igazából sosem sírtál, de ha mégis, akkor hagytam, hogy kisírd magad.” A férjem állítja, hogy ettől nem lett semmi baja, de én nem értek egyet vele. Nem tudom, hogyan magyarázzam ezt el neki, nem tudom megtalálni a megfelelő szavakat.

Próbáltam elmondani neki, hogy ez nagyon régimódi felfogás, és nincs olyan, hogy egy gyereket túl sokáig tartasz a karodban, a babák nem tudnak manipulálni, és nem lehet őket elkényeztetni. De ő nem ért egyet velem. Hogyan tudnám elmagyarázni, hogy téves felfogás az, hogy “sírja ki magát”? És hogyan magyarázzam el, hogy egy kisbabát nem lehet elkényeztetni?

Voltak, akik hasonló tapasztalatokról számoltak be.

• A kutyakiképzésből megtanultam, hogy a viselkedést lehet tanítani, de az érzelmi reakciót nem. Vagyis a kutyák “manipulálhatnak”, hogy jutalmat kapjanak, de a simogatás és a megnyugtatás, amikor szoronganak, nem erősíti meg a szorongást.
  Az intelligencia egy bizonyos szintjén (mint a gyerekek, nem a csecsemők) az állatok még érzelmi jeleket is színlelhetnek, mint például a sírás, hogy választ kapjanak tőled, de a figyelem megadása a színlelt viselkedést erősíti, NEM az érzelmet. Sajnos néhány ember MÉG mindig azt hiszi, hogy ha egy kisbabának vagy háziállatnak szeretetet adunk, az megerősíti a szorongást, a szomorúságot vagy a fájdalmat. (Az, hogy hagyjuk a babát magát megnyugtatni, már egy másik téma.) © lunarjazzpanda / Reddit
• A felnőttek is szeretik, ha megölelik őket, mikor sírnak. Ha felveszed és nyugtatod a babát, azzal csökkented benne a kortizol (stresszhormon) szintjét, erősíted vele a kapcsolatodat, és kimutatod a törődésedet iránta. Ha felveszed, azzal megtanítod neki, hogy számíthat rád.
  Ha ilyenkor nem foglalkoznak a babával, természetesen egy idő után abba fogja hagyni a sírást. Ez azért van, mert megtanulja, hogy a szükségletei nem lesznek kielégítve, annak ellenére, hogy az egyetlen kommunikációs eszközzel próbálkozik, amit ismer. A fizikai érintés nagyon fontos minden emberi lény számára. Miért tagadnád meg a saját gyermekedtől? © YourHuckleberree / Reddit
• Egy csecsemőt nem lehet elkényeztetni, és még nem képes a manipulációra. Ezek nagyon elavult felfogások. Ezeknek az apró teremtményeknek a számára az egész világ új, félelmetes és tele van ingerekkel.
  A szülők jelentik számukra a biztonságot, ők segítenek nekik megbirkózni minden új érzéssel és érzékeléssel. Válaszolj a babád sírására. Ettől még nem lesz elkényeztetett, csak tudni fogja, hogy mindig ott vagy neki. Magabiztosabban fogja felfedezni a világot és kipróbálni az új dolgokat, ha tudja, hogy ott vagy neki, ha szüksége van rád. © purrrpleflowers / Reddit

• Mi a 2 éves gyerekünket rengetegszer felvettük az első 5-6 hónapban. Sosem hagytuk, hogy egyedül sírjon 5-10 percnél tovább (ennyi idő alatt készítettem el neki a cumisüveget). Most, ha felébred, békésen játszik az ágyában, míg ki nem vesszük.
  Nincs szeparációs szorongása, és úgy tűnik, bízik bennünk. Persze, ez nem biztos, hogy kizárólag emiatt van, biztosan szerepe van benne a személyiségnek is, de hiszem, hogy az, hogy csecsemőkorában ott voltunk neki, az segített neki boldog és magabiztos kisgyerekké válni. © emeee35 / Reddit
• Ne foglalkozz a férjed szüleivel. Az ő véleményük nem számít. Ami a férjedet illeti, rengeteg cikk van arról, hogy a sírni hagyást nem javasolják egészen 6 hónapos korig. Egy 2 hónapos gyerek még túl kicsi ehhez. Ha kell, vidd el gyermekorvoshoz. © beginswithanx / Reddit
• Nem mondom, hogy követendő példa, de mikor a férjem kezdett el ilyesmiket csinálni, rögtön az elején megmondtam neki, hogy én ezt a magam módján intézem: “Ha akarom, felveszem, hiszen én szültem őt. Én gondozom, én vagyok az anyja, nem érdekel senki más véleménye. Az anyósom már felnevelte a gyerekeit, te még egyet sem neveltél fel. Legyél olyan apa, amilyen lenni akarsz. De azt ne mondd meg nekem, hogy én milyen anya legyek.” © Todd_and_Margo / Reddit

• Hagyni sírni a babát, amíg magától abba nem hagyja, szó szerint késleltetett fejlődéshez vezethet. Ismertem egy kislányt, akivel ez történt. Szerencsére 6 hónapos korában örökbe fogadta egy kedves család, de mivel nem foglalkoztak vele, elmaradt a növekedésben és szellemi fejlődésben inkább egy 3 hónapos csecsemőre hasonlított.
  Nem sírt, nem gügyögött és nem is reagált sehogyan, mikor valaki kapcsolatba akart kerülni vele. Csak bámult. Nagyon szomorú dolog volt. Nemhogy nem tudod elkényeztetni, de kifejezetten ártasz a babának, ha hagyod, hogy kisírja magát. Főleg ilyen kicsi korában! © ArtPsychological3299 / Reddit
• A férjed anyja nem a te gyereked anyja. Az én barátom is ezt mondta az anyámnak: “Ő nem a te fiad, ő a lányod gyereke, és azt tesz vele, amit akar.” Merthogy anyám folyton zoknit húzott a gyerek lábára.
  Szerinte mindig zokniban kell lennie, de nemrég úgy döntött, hogy cipő is folyton kell hogy legyen a lábán. Még nem tud járni. Én csak akkor húzok rá cipőt rövid időre, mikor kint vagyunk. Anyám meg azt akarja, hogy a házban is cipőben legyen.
  Ha nem válaszolsz a baba sírására, megtanulja, hogy nem vagy megbízható. Mikor fáj valamije vagy szomorú és nem reagálsz, abba fogja hagyni a sírást. Pedig a sírással akarja közölni veled, hogy valami baja van. Ha megtanulja, hogy nem számíthat rád, nem fogod tudni megnyugtatni. Azt tedd, ami a legjobb neked és a babádnak, és ne törődj azzal, ha valakinek más a véleménye. © Fearless_Criticism17 / Reddit
• Azért vegyük figyelembe a másik oldalt is. Az anya szervezetének óriási stresszt jelent, ha hallja sírni a babáját. Szóval, ez nem csak a babának árt, de neked is. © booklava / Reddit