Mindig jó érzés, mikor a párunk nemcsak hogy emlékszik a különleges dátumokra, de kedvesen meg is emlékezik róluk. A 38 éves Emilia 15 éve él házasságban, mégsem kapta meg ezt a férjétől. Elmesélte, hogy a férje az ő szülinapi bulija helyett inkább az egyik kolléganője partijára ment el. Emilia úgy döntött, bosszút áll.
Emilia és Adam meglehetősen boldog kapcsolatban éltek.
Emilia elmesélte, hogy a családjában és a barátai között is vannak olyanok, akik szerint bolhából csinált elefántot, de akadnak, akik támogatják és úgy gondolják, a férje valóban nagy hibát követett el. Szerintük Emilia helyesen cselekedett, és egyáltalán nem volt túlzott a reakciója.
“38 éves vagyok, a férjem, Adam 45. Több mint 15 éve vagyunk házasok, és elképzelni sem tudtam volna, hogy a kapcsolatunkat a férjem tiszteletlen viselkedése fogja válságba sodorni. Elég jó házasságban éltünk, megvolt köztünk a tisztelet, az empátia, a kölcsönös segítségnyújtás. Egészen mostanáig azt hittem, ideális családunk van, és komoly veszekedés nem alakulhat ki közöttünk. Nagyon naiv voltam.”
Emiliát nagyon meglepte férje tiszteletlen viselkedése.
“A 38. születésnapom közeledett, mikor az eset történt. Az elmúlt 2 év nem volt egyszerű, egészségügyi problémáim voltak, és anyukám meghalt, mikor 36 éves voltam. Sem kedvem, sem időm nem volt foglalkozni a szülinapjaim megünneplésével ebben a 2 évben.
Miután ennyi időn át stresszes és depressziós voltam, úgy gondoltam, végre összeszedem magam, és élvezni fogom az életet. Elhatároztam, hogy bulit rendezek a rokonoknak és barátoknak. Tele voltam várakozással, örültem, hogy a szeretteimmel lehetek.
Bár nem volt kerek születésnap, ez az esemény mégis fontos volt számomra. Hónapokon át készültem a 38. születésnapi bulimra. Azt hittem, ez Adam számára is fontos. Óriásit tévedtem.
A férjemnek van egy ‘munkahelyi felesége’, Denise, aki ugyanaznap ünnepelte a szülinapját. Meghívta Adamet, de nekem egyetlen szót sem szólt. Közvetlenül a szülinapom előtt a férjem nagyon megalázott, mikor azt mondta: ‘Az ő szülinapja nekem sokkal fontosabb, mint a tied, mert ő 35 éves, ami kerekebb szám, mint a 38. Denise bulijára fogok elmenni, remélem, tiszteletben tartod a döntésemet. Nem akarom megsérteni azzal, hogy nem megyek el. Mikor majd 40 leszel, veled ünneplek, ígérem.’”
Emilia dühös lett a férje viselkedése miatt.
“Próbáltam győzködni, hogy ez a bizonyos születésnap nagyon fontos számomra. Azt akartam, hogy velem ünnepeljen, velem mulasson, és hogy közösen örüljünk annak, hogy visszatérek az életbe. De ő arrogánsan nemet mondott.
Azt mondta: ‘Denise egy óriási, tematikus bulit rendez a kollégáknak. Nagyon közeli a kapcsolatunk a munkahelyünkön, jól tudunk együtt dolgozni, ezért hihetetlen sokként érné, ha nem mennék el és nem ünnepelném vele ezt a mérföldkövet. A főnökünk is ott lesz, és biztosan tudom, hogy valami meglepetéssel készül mindkettőnk számára, mivel Denise-szel szorosan együtt dolgozunk. Ezt a lehetőséget nem hagyhatom ki, ezt meg kell értened.’
Teljesen ledöbbentem, Adam döntése a végtelenségig elszomorított. Nem erre számítottam attól a férfitól, akivel 15 év házasság alatt annyi mindenen keresztül mentem. Ez a tett nem éppen a szeretetről és a tiszteletről árulkodik, amit elvártam volna tőle, ahogyan minden házastárs ezt tette volna. Ő inkább jó ‘munkahelyi férj’ akar lenni, nem pedig az én jó férjem.
Nagyon fájt. De csak mosolyogtam és nem is veszekedtem. Úgy tettem, mintha minden rendben lenne. Nem könyörögtem neki. Próbáltam elfogadni a gondolatot, hogy a buliban egyedül, a párom nélkül fogok ünnepelni.”
Emilia alaposan megleckéztette a férjét.
“A születésnapomon otthon voltam, készültem a bulira. Adam elment a ‘munkahelyi felesége’ bulijára. Este küldtem neki egy üzenetet, és kértem, hogy ma ne jöjjön haza, mert a helye már foglalt.
Adam pánikba esett, kb. 20-szor hívott fel. Természetesen nem vettem fel a telefont. Aztán eljött Denise bulijáról, és hazasietett, hogy megnézze, mi történik. Mosolyogtam, mintha semmi nem történt volna. Mikor Adam megkérdezte, mi folyik itt, a szemébe néztem, és azt mondtam a többi vendég füle hallatára: ‘Többé már nem vagy a férjem.’
Azt mondtam neki: ‘Benyújtottam a válókeresetet. Azt hiszem, ideális pár vagyunk, legalábbis papíron és Facebookon. De nem vagy a férjem, nem vagy a másik felem, nem vagy az a férfi, aki a kedvemért bármit is megtenne. Tiszteletben tartom, hogy a munkahelyi feleséged buliját választottad, de neked is tiszteletben kell tartanod, hogy azt teszek, amit csak akarok.’
Adam legnagyobb döbbenetére az egyik vendégre mutattam. Ő volt Derek, Adam egyik legjobb barátja. Derek segített nekem elindítani a kis vállalkozásomat, és nagy szerepe volt abban, hogy létrejöhessen. Bemutattam Adamnek Dereket, mint a ‘munkahelyi férjemet’, akivel együtt dolgozunk és nagyon szoros a kapcsolatunk.
Aztán azt mondtam: ‘Derek az a férfi, aki átveszi a helyedet. Ő eljött a bulimra, és rengeteg mindenben segített nekem. Valójában ő csinált meg mindent, amit a férjemként neked kellett volna csinálnod. Befizettem egy utazásra a szülinapom alkalmából, és Derek azt mondta, eljön velem. Holnap reggel indulunk. Nincs ebben semmi személyes, drágám, csak jobban szeretek vele lenni, mint veled.’
Adam dühös lett, becsapta az ajtót, és elment. Már 2 hete nem hallottam róla, de az anyósom nemrég felhívott, és elmondta, hogy Adam beadta a válókeresetet, mert ‘megaláztam’ őt. Mit tegyek ebben a helyzetben? Rosszul tettem, hogy ilyen kegyetlenül megleckéztettem a férjemet?”