Egy olyan munkahelyen, ahol a csapatmunka, az együttműködés elengedhetetlen a kollégák között, az egyéni igényeket érvényesíteni nem mindig könnyű. Ez különösen igaz a családdal kapcsolatos szituációkra. Sarah tanácstalan, hogy elvárható-e, hogy akinek nincs gyereke, lemondjon a szabadságáról, hogy a gyerekes kollégák több szabadnapot kaphassanak.
Sarah egy munkahelyi konfliktus kellős közepén találta magát.
“Mind a négy kollégámnak vannak gyerekei, csak nekem nincsenek. Mindig mesélnek a szülői értekezletekről, a meccsekről, a hétvégi családi összejövetelekről, én meg közben csak némán bólogatok, mivel a gyerekkel kapcsolatos témákhoz nem tudok hozzászólni. Én döntöttem úgy, hogy nem vállalok gyereket, és sosem éreztem, hogy muszáj megindokolnom ezt a döntésemet, de úgy tűnik, emiatt egyre nagyobb a szakadék köztem és a kollégáim között.
A cégünknél lehetőség van arra, hogy átadjuk a szabadnapjainkat egymásnak. Idén nyáron a kollégáim arra kértek, adjam nekik az éves szabadságomat, hogy felosszák azt egymás között. Azt mondták: ‘Beszélgettünk, és az jutott eszünkbe, hogy talán átadhatnád nekünk az éves szabadnapjaidat. Mivel nincs gyereked, akivel lehetnél, nekünk sokat segítenél vele.’
Meglepődtem, és felháborítónak is éreztem a dolgot. Már megvannak a terveim a szabadságomra, és csak mert nincs gyerekem, az nem jelenti azt, hogy nekem nem jár a pihenés. Nem tudtam, hogyan válaszoljak, ezért csak mosolyogtam, és azt mondtam, majd átgondolom.”
Nem ez volt az első alkalom, hogy Sarah-tól szívességet kértek a kollégái, de ezúttal átlépték a határt.
“Önként jelentkeztem a karácsonyi műszakra, és más ünnepeken is vállaltam a munkát, hogy ők a gyerekeikkel lehessenek. Ezúttal azonban úgy érzem, átlépték a határt. A kérésük olyan volt, mintha megsértették volna a magánéletemet. Nekik gondot okoz egyensúlyozni a munka és a gyerekek között, de ez nem szabadna, hogy az én szabadidőmre hatással legyen. Miért áldoznám fel a szabadságomat csak azért, mert nincs gyerekem? Egyáltalán nem gondolom ezt tisztességesnek.
Néhány órával később, mikor hazaértem, a munkahelyi csoportüzenetekben dühös üzeneteket találtam. A kollégáim azzal kezdték: ‘Sarah, azt hittük, hogy megértőbb vagy ennél! Ebben mind azonos véleményen vagyunk, önző dolog részedről, hogy gyűjtögeted a szabadnapjaidat!’”
Sarah nem volt felkészülve ilyen agresszív reakcióra a kollégái részéről.
“Vettem egy nagy levegőt, mielőtt válaszoltam nekik. ‘Sajnálom, hogy így érzitek, de az éves szabadságom az enyém, és azt kezdek vele, amit jónak látok. Ugyanannyit dolgozom, mint ti, és nekem is értékes a szabadságom. Értem a helyzeteteket, de nem fair elvárni tőlem, hogy lemondjak a szabadságomról azért, mert nincs gyerekem.’
A válaszaik gyorsan érkeztek és egyre hevesebbek lettek. Azt mondták, nem vagyok csapatjátékos és nem fogom fel, mekkora nyomást jelent szülőnek lenni. De továbbra is azt gondolom, ők döntöttek úgy, hogy szülők akarnak lenni, az ő döntésükért pedig ne engem hibáztassanak.
Próbáltam megvédeni az álláspontomat, de egyre nagyobb negativitással találkoztam. Rosszul tettem, hogy nem adtam oda a szabadásgomat csak azért, mert nincs gyerekem?”
Néhány tipp ebben a helyzetben.
- Ragaszkodj a határaidhoz: Az éves szabadságod jár neked, kiérdemelted. Határozottan mondd el nekik, hogy már vannak terveid, és szükséged van a pihenésre, függetlenül attól, hogy a kollégáid milyen helyzetben vannak.
- Maradj higgadt és profi: Az ilyen érzékeny témák megbeszélése higgadtságot és profizmust igényelnek. Erre ügyelj, mikor világosan és határozottan elmagyarázod a te nézőpontodat.
- Keress támogatást: Ha a feszültség továbbra is fennáll, fontold meg, hogy a HR-eshez vagy a főnöködhöz fordulsz. Ők ismerik a szabadnapokra vonatkozó munkahelyi szabályzatot, és korrekt megoldást javasolhatnak.
- Kölcsönös tisztelet: Hívd fel a kollégáid figyelmét a kölcsönös tiszteletre. Ahogyan te tiszteletben tartod a családdal kapcsolatos kötelezettségeiket, úgy ők is tartsák tiszteletben a te idődet és döntéseidet.
- Kompromisszum: Miközben minden jogod megvan, hogy megtartsd magadnak a szabadságodat, gondold át, van-e más mód, amivel támogathatod a csapatot, például a munkabeosztások vagy a feladatok ideiglenes módosításával.
A szabadidőddel te rendelkezel, ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ha higgadtan felállítod a határokat, képes leszel megoldani ezt a helyzetet úgy, hogy megőrizd a pozitív kapcsolatot a kollégáiddal.