Ez a nő több mint két hónapja betegséggel küzd és kénytelen mindenben a férjére támaszkodni, aki nagyon jól helytáll ebben a szerepben. De a sógornője elkezdett kételyeket ébreszteni a férjében, mondván, a férfiak mindig elhagyják a beteg nőket. A folyamatos nyaggatása nem csupán idegesítő, de egyenesen kegyetlenség.

Egyik este a nő már nem bírta tovább elviselni. Visszavágott a sógornőjének a saját fegyverével. A sógornője sírva fakadt, és most az egész család bocsánatkérést követel a nőtől. Erről a történetről neked is meglesz a véleményed!

Egy dühös nő osztotta meg történetét, és kérte ki az emberek véleményét Redditen.

“Anélkül, hogy túl sok részletet elárulnék erről, csak annyit mondok, hogy betegséggel küzdöm több mint 2 hónapja. Elsősorban a férjem gondoskodik rólam.

Reggel 5-kor kel, rendet rak, elkészíti a reggelit, később az ebédet, majd elmegy dolgozni, aztán utána rögtön hazajön, vacsorát főz, megcsinálja a többi házimunkát, és ez így ismétlődik. A házban és a ház körül is ő végzi a feladatok nagy részét, ráadásul ő a kenyérkereső is.”

A nő sógornője elkezdett érdekes megjegyzéseket tenni.

“A sógornőm folyton arról beszél, hogy a férfiak elhagyják a feleségüket, ha azok betegek lesznek. Olyanokat mond, hogy ‘Nem vettél észre változást a férjed viselkedésében?’ vagy ‘Mikor néztél bele utoljára a telefonjába?’ Alapvetően arra célozgat, hogy a férjem is egy olyan férfi. Pedig tudja, hogy mennyire támogat és mennyi mindent megtesz, hogy segítsen nekem.

Még statisztikai adatokkal is előállt. Egyszer a férjem előtt mondott ilyet, aki nem szólt rá semmit, de a sógornőm úgy nézett rá, mintha követelné, hogy reagáljon valamit. Mondtam neki, hogy ez kellemetlenül érint engem és a férjemet is és álljon le vele.”

A nőnek elege lett a sógornője viselkedéséből, ezért elhatározta, visszavág neki.

“Napokkal ezelőtt a férjem sokáig dolgozott és nem tudott vacsorát készíteni (én a betegségem miatt nem tudok főzni). A bátyám és a sógornőm átjöttek, ezért rendeltem ételt. A sógornőm passzív megjegyzéseket tett arra, hogy a férjem valószínűleg kezd belefáradni a rólam való gondoskodásba.

Nem bírtam tovább elviselni, főleg, miután megint felhozta a statisztikákat. Mondtam neki, hogy ha már itt tartunk, nézze meg a statisztikákat azokról a férfiakról is, akik azért hagyják el a feleségüket, mert az nem képes teherbe esni. Hulla sápadt lett, a bátyám rám szólt, kérdezte, mi a bajom. A sógornőm sírva fakadt és kiment.”

A bosszúja miatt most a nő került kereszttűzbe.

“A bátyám óriási veszekedést kezdett. Azt mondta, egy szörnyeteg vagyok, hogy ilyesmit mondtam egy olyan nőnek, akinek nem lehet gyereke. Felhívta a férjemet is, hogy azonnal jöjjön haza munkából. Olyan hányingerem volt, hogy nem voltam képes veszekedni vele.

Az egész család belekeveredett az ügybe. A bátyám, a sógornőm és az anyja azt követelik, hogy kérjek bocsánatot. Anya és a férjem szerint nem kellett volna, hogy ennyire elfajuljon a helyzet. Értem, hogy a meddőség nehéz számára, de úgy érzem, hogy folyamatosan szándékosan bánt meg engem.

Most azt szeretném tudni, hogy itt tényleg én vagyok-e a hibás?”

A kommentelők nem késlekedtek a véleményük megosztásával.

Valaki azt kérdezte: “Miért van nálatok olyan sokszor a sógornőd? Nyilvánvalóan nem azért, hogy segítsen, mivel mikor ott voltak, te rendeltél ételt. Egyszerűen mondd meg neki, hogy maradjon csak otthon, mivel egyértelmű, hogy csak idegesíteni akar.”

Másvalaki azt mondta: “Oké, itt az ideje, hogy üzenj neki és bocsánatot kérj, amiért megbántottad. De te pontosan ugyanezt érzed minden alkalommal, mikor így beszél veled. Ráadásul ő a férjedet is bántja.
Valószínűleg azt hiszi, hogy törődik veled, de fel sem fogja, hogy igazából mit csinál. Megtaláltad a gyenge pontját, és igazából ez jó dolog. Remélem, már gyógyulóban vagy! A férjed pedig igazi kincs!”

Egy másik kommentelő azt írta: “Nem úgy tűnik, mintha jól kijönnétek egymással, csak vannak időszakai, mikor nem piszkál téged. Folyton azt mondogatni, hogy a férjed úgyis elhagy, nem arra utal, hogy jól kijönnétek.”

Másvalaki szerint: “Megérdemelte. Mondd meg anyukádnak: ‘Igen… Szándékosan bántottam őt a fizikai állapota miatt. Ahogy ő is szándékosan bántott engem a fizikai állapotom miatt. Az igazi kérdés az: miért nem zavar, hogy ő mindig ezt tette velem, és csak akkor aggódsz, amikor én egyszer megtettem ugyanezt? Miért siettél az ő segítségére az egyetlen alkalommal, amikor én tettem ezt, miközben soha nem siettél az én segítségemre, amikor ő tette ezt velem? Miért nem foglalkoztál soha az én érzéseimmel?’”

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét