A várandósságot gyakran nevezik az átalakulás időszakának, mikor elsősorban a fizikai változásokra koncentrálunk, pedig a háttérben is jelentős átalakulások zajlanak. A legújabb kutatások szerint a terhesség többféle módon is hat az agyra, fokozza a kötődés, a gondoskodás képességét. Lássuk, mit mond a kutatás a “terhes agyról”.

Feledékenység, ködös gondolkodás – sok leendő anyuka viccel a “terhes agy” fogalmával.

A jelenséget kiváltó ok inkább inspiráló, mintsem kellemetlen. A terhességi hormonok, mint az ösztrogén és a progeszteron, elárasztják a testet, változást okoznak az agy kulcsfontosságú területeiben, főként az érzelmek feldolgozása és az empátia tekintetében.

A szakemberek szerint ezeknek a változásoknak a célja, hogy jobban felkészítsék az agyat az anyaságra. A várandósság alatt az agy zsugorodása pedig egyáltalán nem rossz dolog. Úgy képzeljük el, mint mikor egy szobrász gondosan faragja a márványt, hogy valami rendkívüli dolgot hozzon létre belőle. Látni lehet, ahogyan az agy hétről hétre kidolgozottabbá válik.

Az agy már a várandósság 9. hetében elkezdi az átalakulást.

Tudósok megfigyelték, hogy az agynak a kutatás során vizsgált 400 területe közül 80% mutatott hanyatlást a szürkeállományban, főleg azokon a területeken, melyek az érzelmek megértéséért és a másokkal való kapcsolatteremtésért felelősek.

Ez riasztónak tűnhet, pedig csak annak a jele, hogy az agy hatékonyabbá vált. Ezek a változások közvetlenül az anyai ösztönökhöz kapcsolódnak. A tudósok szerint az agy változásai a terhesség alatt azért következnek be, hogy az anya teste és agya hatékonyabban tudjon reagálni a gyermekére.

Ezeknek a neurológiai változásoknak nem csupán az a lényege, hogy szorosabb legyen a kötődés a csecsemővel. Abban is segítenek, hogy az anya a szülői léthez is jobban tudjon alkalmazkodni, például elviselje az álmatlan éjszakákat, és értse, hogy miért sír éppen a baba.

A terhességi hormonok ablakot nyitnak a tanulásra.

Tudósok szerint a várandósság érzékenyebbé teszi az agyat a baba jelzéseire. A terhességi hormonok neurológiai változásokat idéznek elő, újradefiniálják a motivációkat és prioritásokat, valamint érzékenyebbé teszik az anyát, hogy megtanuljon alkalmazkodni bizonyos dolgokhoz, szorosabb köteléket hozzon létre a babával és hatékonyabban reagáljon a baba jelzéseire.

A fehérállományban, ahol a kommunikációs pályák futnak, szintén fejlődés történik a várandósság alatt. Hatékonyabbá válik, mintha egy kátyús utat tükörsimává varázsolnánk. Ezek a változások megkönnyítik az együttműködést az agy különböző részei számára, és segítenek érzékenyebbé válni a baba igényeire.

A változások szülés után is fennállnak.

Miközben az agyban egyes változások, mint a fehérállomány fejlődése, leállnak szülés után, mások tovább kitartanak. A szürkeállomány csökkenése egyes területeken akár a szülés után 2 évvel is fennállhat. Ezek a változások bevésődnek az anya agyába, hogy érzelmileg jobban tudjon reagálni a gyermekére.

Érdekes módon a kutatók arra jöttek rá, hogy ezek a minták annyira eltérőek, hogy ezek alapján MR-vizsgálattal is meg lehet állapítani, ha egy nő várandós.

Bár ezeket a változásokat a terhességi hormonok irányítják, nem csak ők a felelősek érte.

Az anyaság nem kizárólag biológiai alapú. Az apák, az örökbefogadó szülők és mások is mutathatnak viselkedésbeli változást, ahogy az agyuk alkalmazkodik a gyermek gondozásához.

Az agy elkezd felkészülni a szülőséggel járó változásokra már jóval korábban. Az embernél a szülőség jóval bonyolultabb, a megfigyelésnek és a környezeti tényezőknek is nagy szerepük van benne.

A kismamáknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy a feledékenység és az érzékenység nem az agyi hanyatlás jelei, hanem annak a bizonyítékai, hogy az agy csodás módon képes alkalmazkodni és fejlődni.

Ha megértjük ezeket a változásokat, könnyebben vészelhetjük át a kihívásokat és a szülés utáni időszakot. Ilyenkor az agy elsősorban azokra az információkra fókuszál, melyek a gyermek gondozását segítik elő.

Ha legközelebb valaki a “terhes aggyal” viccelődik veled, inkább vedd megtiszteltetésnek! Ez nem hiba, sokkal inkább a jele annak, hogy az agyad mindent megtesz, hogy felkészítsen téged az anyaságra.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét