Amikor egy házasság véget ér, és gyerekek is vannak, majd az egyik fél újraházasodik, és gyerekei születnek, a két család között a viszony komplikálttá válhat.
Még nehezebb a helyzet, ha mindezt egy súlyos betegség is bonyolítja. Egy ilyen történetet osztott meg egy felhasználó a Redditen.
A történet így szólt.
A volt férjemmel 7 évvel ezelőtt váltunk el. A 13 éves lányunkat közös felügyelettel neveljük. Ő újranősült, és az új feleségétől van egy 5 éves lánya. Ő gyakran van együtt a mi lányunkkal. Imádják egymást, de a lány nem jön be a mi házunkba, és ott ritkán találkoznak.
Nemrégiben a feleségénél rákot diagnosztizáltak, és megkezdték a kezelést. Másnap hozta haza a lányunkat, és kérte, hogy beszéljünk. A feleségéről mesélt és arról, hogy karácsonykor idén nem lesz náluk ünnepség. Azt mondta, ez viszont nem fair a lányával szemben, ezért megkérdezte, hogy tölthetné-e nálunk az ünnepet a családdal. Hangsúlyozta, hogy a lányok milyen jól éreznék magukat együtt, és közös emlékeket szerezhetnének.
Mondtam neki, hogy sajnálom, de nálunk a családi hagyományok szent dolgok, és nem érezném helyesnek, hogy kívülálló csatlakozzon hozzánk. Azt mondta, hogy az ő lánya talán számomra nem családtag, de a féltestvére számára biztosan az. Arra kért, gondolkodjam át, hogy mi lenne a legjobb a gyerekeknek. Javasoltam neki, hogy karácsonyra vigye a lányát a nagyszülőkhöz, és próbáltam rövidre zárni a beszélgetést. De leállított, és arról kezdett beszélni, milyen kegyetlenség a részemről, hogy megtagadom a lánya csatlakozását, akinek már így is nehéz dolga van.
Láttam, hogy elkezd sírni, ezért mondtam neki, hogy hagyjuk abba ezt a beszélgetést. Kértem, hogy menjen el, és el is ment, de üzenetekben még mindig kéri, hogy a lánya hadd legyen nálunk karácsonykor. Még azt is felajánlotta, hogy ő nem jön ide, hogy ne érezzem magam kényelmetlenül miatta. Nemet mondtam, most pedig önzőnek és szívtelennek nevez.
Itt azért megjegyezném, hogy a karácsonyi vacsorára a családom is eljön, és ők sem éreznék jól magukat ebben a helyzetben.
Tippek, melyek segítenek a gyermekeknek megbirkózni egy hasonló helyzettel.
- Próbáld meggyőzni a szülőt, hogy beszéljen a gyermekkel. Függetlenül a betegség kimenetelétől a szülőknek nyíltan kell beszélniük a gyerekkel a helyzetről, hogy tudja, mi történik, mire számíthat.
- Fontos a rutin. Amennyire csak lehet, a gyereket hagyjuk a megszokott, normális életét élni. Ez biztonságérzetet ad neki. A barátok és a családtagok támogatására is számíthat.
- Kapjon teret. Ha a gyermek szeret írni, az érzéseit naplóban is kiadhatja magából. Ezáltal jobban tudja kezelni és feldolgozni az érzelmeit, mégpedig a saját módján, ahogyan jónak érzi.
- Ne hanyagoljátok el a családi időt. Amikor egy gyerekkel súlyos betegségről beszélgettek, tudnia kell, hogy ez nincs hatással a családtagok közötti szeretetre. Minőségi időt töltsetek együtt, például utazzatok vagy kiránduljatok.
- Mutassátok ki, hogy figyeltek rá. A rák nem fertőző betegség, így a gyerek megpuszilhatja, megölelheti a beteget, továbbra is közel maradhat hozzá.