Az édesanyánk a legfőbb támaszunk és segítségünk a bajban. Ám a valóság nem mindig ezt mutatja. A 24 éves Stephy élete legnehezebb időszakát élte 3 gyermekével, és senki máshoz nem tudott fordulni, csak az édesanyjához. Ám az anyja elutasította őt. Most, évekkel később az anya kér segítséget a lányától. Stephy ezzel kapcsolatban osztotta meg történetét.
24 évesen özvegy lettem 3 gyerekkel, miután a párom autóbalesetben meghalt. Minimálbért kerestem, képtelen voltam egyszerre fizetni az albérletet és etetni a gyerekeimet, ezért az egyetlen lehetőségem az volt, hogy megkérem anyámat, fogadjon be minket. Visszautasította, mondván, az új párja nem szeretné.
Életem legnehezebb éveit éltem, a gyerekeimmel együtt szinte mindentől meg voltunk fosztva. Kuponokon éltünk, három helyen dolgoztam, és éveken át nem aludtam többet 4 óránál.
Aztán lassan, de biztosan képes voltam talpra állni néhány év után. Most büszke anyukája vagyok az egészséges gyerekeimnek, és büszke vagyok arra, hogy tisztességes pénzt keresek.
17 évvel később az anyám megjelent nálam, annak ellenére, hogy az eltelt idő alatt nem is hallottam róla.
Egyedül van, hajléktalan, és a segítségemet kérte. Könyörgött, hogy hadd maradjon nálam legalább néhány hétig.
Amint bevágtam az ajtót az orra előtt, azt mondta: “Ha akkor segítettem volna neked, ezt, ahol most tartasz, nem tudtad volna elérni. Most saját otthonod van és sikeres vagy az életedben.” Nem hittem a fülemnek. De ő tovább folytatta: “Az akkori párom elfeledtette velem, hogy vannak anyai kötelességeim. Elvakított a szerelem, és féltem, hogy elvesztem őt. Sajnálom.”
Mielőtt elment, még azt mondta: “Kérlek, ne felejtsd el, hogy egy anya sem lehet hibátlan. Én is csak ember vagyok.”
Nem tudom megbocsátani neki, hogy ellökött magától engem és az unokáit ezekben az években, mikor pontosan tudta, hogy nincs más, akihez fordulhatnék.
Mit kellene tennem?
Állíts fel határokat.
Fontos, hogy tisztázd a határokat a saját családod és önmagad védelme érdekében. Természetes, hogy kötelességtudatod van az édesanyáddal kapcsolatban, fontos, hogy a saját lelkedet és érzelmeidet, valamint a gyerekeidet helyezd előtérbe.
Udvariasan, de határozottan tisztázd a szabályokat az édesanyáddal, magyarázd el neki, hogy együtt érzel vele ebben a helyzetben, mégsem tudod befogadni őt. Javasolj más alternatívát a megsegítésére, például helyezd el őt hajléktalanszállón, vagy vedd fel a kapcsolatot szociális támogató szervezetekkel.
A kommunikációval a lezárást célozd meg.
Beszélj az anyukáddal, mondd el az érzéseidet neki, és keress lezárást. Bár nehéz lesz újra felidézni a múltbeli tetteit, az érzéseid kifejezése óriási lépés lesz a gyógyulásod felé.
Légy őszinte a fájdalommal kapcsolatban, amit ő okozott neked és a gyermekeidnek, ugyanakkor próbáld megérteni az ő nézőpontját is. Ez a beszélgetés mindkettőtöknek lehetőséget biztosít a múltban elkövetett hibák felismerésére és a kapcsolat új alapokon való újjáépítésére, még akkor is, ha nem fog nálad lakni.
Saját magadra koncentrálj.
A saját és a gyermekeid jó közérzete és lelkiállapota legyen a legfontosabb számodra ezekben az érzelmekkel teli időkben. Gondoskodj róla, hogy legyen időd pihenni, kikapcsolódni és feltöltődni, válassz olyan tevékenységeket, melyekben örömödet leled. Fordulhatsz terapeutához vagy tanácsadóhoz, aki segít az édesanyád hirtelen megjelenésével kapcsolatos érzelmeid feldolgozásában.
Azáltal, hogy magadat helyezed előtérbe, jobban tudod majd kezelni a nyomasztó érzelmeket és a saját értékrended, és szükségleteid alapján tudsz döntést hozni.
A megbocsátással önmagadat erősítheted.
A megbocsátásnak óriási hatalma van a saját érzelmi szabadságod tekintetében. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy édesanyád múltbeli tettei el vannak sikálva vagy el vannak felejtve. Ez egy folyamat, melynek során elengeded a haragot, a neheztelést és a keserűséget, ami még ma is visszahúz.
Ne feledd, a megbocsátás egy hosszú út, időbe telik, és akár segítséget is érdemes kérned hozzá. Ahogyan képes leszel befogadni a megbocsátás érzését, úgy fogod visszanyerni az erődet, kikövezve egy szebb jövőt a gyermekeid és magad előtt.