Egyes szülők szerint a baba fülének kilyukasztása nem korrekt a gyerekkel szemben, míg mások úgy gondolják, nincs is cukibb, mint egy apró fülbevaló egy kisgyereken. Mindig a szülők személyes döntése, hogy kilyukasztatják-e a gyermekük fülét. Senki sem szeretné, ha ezt a döntést másvalaki hozná meg helyette. Sarah azonban éppen emiatt került nehéz helyzetbe anyósával.
A férjemmel van egy 3 hónapos lányunk. Anyaként szeretnék olyan döntéseket hozni, melyek a legjobbak neki. Az anyósom gyakran tesz megjegyzéseket arra, hogy a lányunk úgy néz ki, mint egy fiú, és folyton azt hajtogatta, hogy ki kellene lyukasztani a fülét, hogy senki ne nézze fiúnak. Többször is elmondtam neki, hogy én ezt ellenzem, és azt hittem, megértette.
Nemrég töltöttük együtt kettesben az első estét a férjemmel a gyerekünk születése óta. Az anyósom elvállalta, hogy vigyáz a lányunkra, de éreztem, hogy valami nincs rendben, ezért korábban mentünk haza. Az anyósom próbálta rejtegetni előlem a lányomat, szorosan a mellkasánál tartotta. Aztán odajött hozzám, és azt mondta: “Később ezt meg fogod köszönni nekem. Többé már nem néz ki fiúnak.” Legnagyobb döbbenetemre láttam, hogy a kisbabám füle vörös, és apró, csillogó fülbevaló van benne.
Azt éreztem, hogy egyáltalán nem tartotta tiszteletben az én véleményemet, és elvette tőlem ezt a különleges pillanatot, amiről nekem kellett volna döntenem. Én is ki akartam lyukasztatni a lányom fülét, de csak akkor, amikor már helyesnek érzem, és hogy elvette tőlem ezt a választási lehetőséget, az nagyon bánt, és becsapva érzem magam. A férjem szerint túlreagálom, és az anyja csak figyelmes akart lenni, de én mást gondolok. Ez az eset sok feszültséget okozott a családunkban, és most nem tudom, hogyan tovább.
Nem tudom kezelni ezt a helyzetet. Az egész szituációtól összezavarodtam, és nem tudom, mit tegyek. Nem tudom, helyes-e, hogy így érzek, és engedjem-e szabadjára az érzéseimet.
De hogyan oszthatnám meg az érzéseimet úgy, hogy ne tegyem a helyzetet még rosszabbá? Mit tehetnék, hogy újra békesség legyen a családban?
Adj magadnak időt.
Hagyj magadnak időt arra, hogy teljesen feldolgozd az érzéseidet, mielőtt megteszed a következő lépést. Természetes, hogy sokféle érzelem van most benned, harag, frusztráció és akár szomorúság is. Ha adsz magadnak időt, akkor tisztább fejjel és higgadtabban állhatsz hozzá a problémához, ami hatékonyabbá teszi a kommunikációt is.
Egyértelműen mondd el az érzéseidet.
Az anyósoddal beszélj négyszemközt, nyugodt körülmények között. Fontos, hogy elmondd neki, mennyire bánt téged, hogy nem tisztelte a véleményedet egy ilyen jelentős döntésnél a lányoddal kapcsolatban. Ugyanakkor figyelj arra, hogy ne vádaskodj. Ahelyett, hogy azt mondanád: “Becsapva érzem magam, mert ezt a döntést anyaként nekem kellett volna meghoznom…”, inkább mondd azt: “Nagyon bánt, hogy nem tisztelted a véleményemet, és ettől úgy érzem magam, mintha a szülői szerepemet lebecsülted volna.”
Gondold át a gyerekvigyázást.
Gondold át, hogy engeded-e, hogy az anyósod vigyázzon a babára addig, amíg a bizalom teljesen újjá nem épül köztetek. Nem arról van szó, hogy meg kell büntetned, hanem arról, hogy szülőként biztosnak kell lenned abban, hogy az általad felállított határokat tiszteletben fogja tartani. A bizalom alapvető eleme mindenféle kapcsolatnak, főleg, ha a gyermeked felügyeletéről van szó. Fontos, hogy minden érintett fél érezze, hogy a kéréseit tiszteletben tartják.
Állíts fel egyértelmű szabályokat.
Kulcsfontosságú, hogy világos szabályokat állíts fel az anyósodnak, hogy biztosan megértse és tiszteletben tartsa a szülői szerepedet. Beszéld át vele a lányoddal kapcsolatos döntéseket, beleértve az olyan kérdéseket, mint a füllyukasztás, melyek kizárólag a férjed és a te döntésed kell hogy legyenek. Tisztázzátok vele, hogy a lányotok gondozásával, külsejével és jólétével kapcsolatos döntéseket ti ketten hozzátok meg, ez pedig nem képezi vita tárgyát.
Koncentrálj a lányodra.
Arra figyelj elsősorban, hogy mi a legjobb a lányodnak. Minden döntésedben a lányod játsszon főszerepet, az ő fejlődését és boldogságát tartsd szem előtt. Minden döntésed legyen összhangban a saját meggyőződéseddel. Ne feledd, az elsődleges feladatod az, hogy szerető és gondoskodó környezetet teremts, ez pedig néha nehéz döntéseket igényel, és azt, hogy kiállj amellett, amit a lányod számára a legjobbnak hiszel.