“Azt mondtam a feleségemnek, hogy megbántam, hogy lettek gyerekeink.”

A gyermekvállalás sokkal kockázatosabb döntés, mint bármi más az életben. Lehet, hogy ez lesz az, amitől az életünk igazi értelmet nyer. De a kutatások szerint a szülők 17-18%-a megbánta, hogy gyerekei lettek. A következő történet is egy ilyen emberről szól, aki nehéz helyzetbe került, mikor bevallotta feleségének, hogy így érez.

Reméljük, hogy a tanácsok átsegítik őt ezen a bonyolult szituáción.

Roger levele így szólt.

Helló!

A feleségemmel már 15 éve vagyunk együtt. A kapcsolatunk és aztán a házasságunk is tökéletes volt. Nagyon szerettük egymást, és szerettünk együtt lenni. A házasságunk 3. évében eldöntöttük, hogy jöhet a gyerek, és ez mindent megváltoztatott. Rengeteg egyet nem értés és probléma jelent meg az életünkben, amik valahogy eltávolítottak minket egymástól. Aztán azt gondoltuk, hogy egy újabb gyerek talán megmenti a házasságunkat, de a dolgok csak még rosszabbra fordultak.

Ne értsenek félre, szeretem a gyerekeimet, és bármit megtennék értük. De ha visszaforgathatnám az idő kerekét, nem választanám az apaságot. Számomra ez nem egy olyan beteljesítő érzés, mint ahogy mindenki mondja. Minden áldozat, amit meg kell hoznom, nekem nem éri meg. Szeretem a gyerekeimet, de sokkal boldogabb voltam a születésük előtt. Minden egyes nap kész küzdelem, olyan munkát végzek, amit gyűlölök, csak hogy eltartsam a családomat.

Tegnap veszekedtünk a feleségemmel, és bevallottam neki, hogy megbántam a gyerekeket. Őrjöngeni kezdett, ma pedig hallottam, ahogy azt mondja a gyerekeinknek (7 és 4 évesek), hogy én azt kívánom, bárcsak meg se születtek volna.

Ez igaz is, de attól még szeretem őket, és nem akarom, hogy ők ezt másként gondolják. Nem akarom megbántani vagy feldühíteni őket.

Most nem tudom, hogyan hozzam helyre ezt a helyzetet. A feleségem nem áll szóba velem és megvetéssel néz rám.

Értem, hogy ez őt érzékenyen érinti, de többé már nem tudom titkolni az érzéseimet. Tudom, hogy az időt nem pörgethetem vissza, de szeretném rendbe hozni a kapcsolatunkat.

Remélem, tudtok tanácsot adni.

Roger

Ezek a tanácsok segíthetnek.

• Jó dolog, hogy nyíltan elmondtad a feleségednek, mit érzel. Ha magadban tartod a problémákat, attól csak szorongóvá válsz. A megkönnyebbülés legjobb módja, ha kibeszéled magadból a gondokat, amiket csak így lehet majd megoldani.
  Magyarázd el a feleségednek, hogy miért érzel így, és erősítsd meg, hogy szereted a gyerekeiteket. Emelj ki néhány boldog pillanatot, amit a családoddal éltél át, hogy tudja, nem csak a rosszat látod az egészben.

• Említetted azt is, hogy gyűlölöd a munkádat. A jó dolog ebben, hogy új munkát mindig lehet találni, és ha fejleszted a képességeidet, akár a karriered is beindulhat. Sosincs túl késő.
  Érthető, hogy félsz kockázatot vállalni, hiszen az egész család eltartása tőled függ, de a gyerekeidnek és a feleségednek olyan apára és férje van szükségük, aki boldog és mentálisan is kiegyensúlyozott. Mondd el a feleségednek, hogy ki nem állhatod a munkádat, és talán segíteni tud abban, hogy miben vagy jó, merrefelé indulj el.

• Hívd el a feleségedet randevúra legalább havonta 2-szer. Ilyenkor csak ti ketten legyetek. Ez segíthet visszahozni a romantikát a kapcsolatotokba, visszaidézi bennetek a kapcsolatotok kezdetét, mikor még csak ketten voltatok. Ilyenkor van lehetőség beszélgetni, amit otthon néha nehéz kivitelezni, mikor a gyerekek szaladgálnak körülöttetek.

• Szakíts időt magadra. Csinálj olyan dolgokat, amiket élvezel, mikor a gyerekek nélkül vagy. Légy a barátaiddal, biciklizz vagy csak nézd a tévét. Emlékeztesd magad arra, hogy a te jólléted nagyon fontos, és emiatt ne érezz bűntudatot. Mondd el a feleségednek, hogy egyedül töltött időre is szükséged van, hogy fel tudj töltődni. Talán megadja neked azt a teret, amire szükséged van.