Állandó vita zajlik a nyilvános szoptatás létjogosultságáról. Ebbe keveredett bele egy fiatal anya is, aki úgy döntött, nem törődik a társadalmi normákkal és elvárásokkal. Trinati, az akkor 17 hónapos baba anyukája egyrészt vitát szított, másrészt sok dicséretet is kapott azért, mert merte nyilvánosan szoptatni gyermekét.
Egy olyan társadalomban, ahol a nyilvánosan szoptató anyákat gyakran megbélyegzik vagy akár diszkriminálják egyszerűen azért, mert kielégítik a gyermekük szükségleteit, Trinati nem hajlandó engedni a nyomásnak. Szerinte a szoptatás természetes és alapvető dolog az anyaságban, gyűlölet helyett pedig inkább elfogadást és támogatást érdemel.
Trinati úgy lett a szoptatás egyik szószólója, hogy rájött, gyermekei szükségletei és a társadalmi elvárások között ellentmondás van. Annak ellenére, hogy megvető pillantásokat kapott, de előfordult az is, hogy a takarítóhelyiségbe küldték szoptatni, nem volt hajlandó változtatni az álláspontján. Elhatározta, hogy szembeszáll a nyilvános szoptatást övező stigmákkal, és merész lépést tett: fia lefotózta őt, amint kislányát szoptatja egy szupermarket kellős közepén.
Tettével bátran kiállt az anyák jogaiért, és megpróbálta ledönteni a szoptatást övező tabukat. Trinati határozottan elutasítja azt az elképzelést, hogy a szoptatást a gyermek táplálásán és megnyugtatásán túl bármi mással összefüggésbe hozzák. Instagram-posztjában ezt írta: “A gyermekem szükségletei sokkal előbbre valók, mint bárki másnak a kísérlete arra, hogy rosszul érezzem magam amiatt, mert nyilvánosan etetem vagy nyugtatom a gyerekemet.”
Nemcsak idegenektől kap negatív véleményt, de a családi és a baráti körében is előfordul ez. Gyakran kapja meg azt a kérdést, hogy mennyi ideig fogja még “ezt” csinálni. Trinati következetesen azt szokta erre válaszolni: “Amíg szüksége van rá, hogy ezt csináljam!” Sokszor gúnyosan viccelődnek azzal, hogy még óvodás korában is szoptatni fogja a lányát, de ez is a társadalomban élő félreértéseket és bagatellizálást mutatja.
Az interjúkban és a posztokban Trinati rávilágít arra, milyen nehézségeket kell átélniük a szoptató anyáknak, ezért célja, hogy normalizálja a nyilvános helyeken való szoptatást. Teljes meggyőződéssel állítja, hogy a bizalom az élet legkorábbi szakaszában, a gyermekkorban kapott gondoskodásban és törődésben gyökerezik anya és gyermeke között.
Trinati nem törődik azokkal, akik arról faggatják, mennyi ideig akar szoptatni, vagy megpróbálják csökkenteni benne a gyermeke iránti elköteleződésének érzését. Nem szégyelli és nem kér bocsánatot azért, mert nyilvános helyen szoptatja a gyermekét, hiszen hisz abban, hogy a gyermek szükségleteinek kielégítése alapvetően fontos ahhoz, hogy a vele való kapcsolatának erős alapot adjon, megteremtse a bizalmat és a biztonságérzetet.
Trinati merész kiállása a nyilvános szoptatás mellett nem pusztán az anyák jogait hangsúlyozza, de a mélyen gyökerező társadalmi nézeteket is megkérdőjelezi. Egy befogadóbb és támogatóbb környezetet szeretne az anyák számára. Kiáll a változás mellett, és arra emlékeztet, hogy mennyire fontos a megértés, az együttérzés és a tisztelet az anyák döntéseivel kapcsolatban.