Hugh Jackmanért több mint 2 évtizede rajongunk. A sikeres színész, táncos és producer még testneveléstanárként is dolgozott, mielőtt híres ember lett belőle. 2015-ben elmesélte, hogy félelemmel teli gyerekkora volt, tehetetlennek érezte magát, miután édesanyja magára hagyta.
Cikkünkből megismerheted a történetét.
Így kezdődött
Hugh 8 éves volt, amikor édesanyja, Grace McNeil elhagyta Ausztráliát, és ezzel hátrahagyta a családját is. Egy 2015-ös interjúban a színész nyíltan beszélt arról, hogy iskola után általában ő volt az első a családból, aki hazaért, és mindig rettegve lépett be az ajtón, mert tudta, hogy egyedül lesz. A félelem aztán haragba csapott át az évek múlásával.
Felnőttként ugyan megtalálta a békét a szüleivel való kapcsolatában, de fiatalkorában nagyon sok mindenen ment keresztül.
Ezért ment el
Édesapja, Christopher és édesanyja, Grace bevándorlóként érkeztek Ausztráliába, hogy családot alapítsanak. Mivel egyre több konfliktus és egyet nem értés lett köztük, végül a válás mellett döntöttek. Ráadásul Grace-nek más problémái is voltak.
5 gyermeket nevelt, szülés utáni depresszióban szenvedett, és egy idegen országban élt. Ezért döntött úgy, hogy visszamegy Angliába. Egy interjúban mesélt arról, hogy a döntésében az is szerepet játszott, hogy az Angliában élő édesanyja beteg lett.
Ahogy ez Hugh-ra hatott
Amikor elment, 2 lányát magával vitte, de Hugh-t és 2 bátyját otthagyta az édesapjukkal. Hugh éveken át reménykedett benne, hogy szülei újra együtt lesznek majd, és édesanyja haza fog jönni. 12-13 éves korában azonban rájött, hogy ez nem fog bekövetkezni.
Ettől kezdve a sport volt az, ami segített neki a feszültség levezetésében. Rengeteg félelem fejlődött ki benne. Félt a sötéttől, félt a magasságtól, ettől pedig gyengének és tehetetlennek érezte magát. A düh is ennek következtében alakult ki benne. A haragot később a színészi játékához is felhasználta, például a Farkas című filmben, amelyben egy magányos, haragos karaktert alakított.
Aztán túllendült rajta
Hugh egy interjúban elmondta, hogy a szomorúsága, a félelmei és a haragja ellenére mindig szeretve érezte magát: “Arról van szó, hogy sosem éreztem – és tudom, hogy ez furcsán hangzik –, nem éreztem úgy, hogy az anyám nem szeret engem.” Elmesélte, hogy végig kapcsolatban maradtak, és viszonylag jó volt köztük a kapcsolat.
Emellett viszont volt egy igazán szerető, gondoskodó, önzetlen és csodálatos édesapja, mára pedig már van saját családja, ez pedig segít az édesanyjával való kapcsolatában is.
És megbocsátott
Az idő a megbocsátásra 2012-ben érkezett el. A színész rájött, hogy “nem lehet úgy élni az életet, hogy közben mindvégig azon rágódsz, mi lehetett volna, ha…” 43 éves volt, amikor édesanyjával kapcsolatban az elfogadást választotta.
Bár évente 3-4-szer találkoztak, és volt, hogy nyilvános eseményen is megjelentek együtt, a színész legelőször 2021-ben posztolt magukról fotót, amelyen ölelkeznek. Csak annyit írt hozzá: “Anya”.
Ma már családként működnek
Azzal, hogy megbocsátott neki, az édesanyja fontos része lett az ő és a családja életének. Sok időt töltenek együtt, és jelen van az unokák életében is. Hugh Jackman és felesége, Deborra-Lee Furness 2 gyermek, Oscar és Ava szülei.
Néha megoszt egy-egy fotót arról, hogy közösen főznek vagy éppen nevetgélnek. 2021-ben, anyák napján egy olyan kézzel írt receptkönyv fotójával kívánt neki sok boldogságot, amit édesanyja adott neki. November 12-én pedig közös fotóval kívánt neki boldog szülinapot.
Happy Mother’s Day to my Mum and all of you around the world. PS. I’m sorry I’m so quiet! Trying not to wake the Mother of my kids … or Dali! pic.twitter.com/BrqZIev8Hj
— Hugh Jackman (@RealHughJackman) May 9, 2021
Boldog anyák napját az Anyukámnak és minden anyukának a világon.
Ui.: Bocsánat, hogy ilyen halk vagyok. Próbálom nem felébreszteni a gyerekeim édesanyját… és Dalit.
Az évek során Hugh sok értékes dolgot megőrzött, amit az édesanyja osztott meg vele. Például: “Mindig emlékszem a szavaira: ‘Mindenkinek éreznie kell, hogy megbecsülik. Nem számít ki ő vagy mit csinál, de ezt éreznie kell.’”
Sok filmben láthattuk már a színészt, de ez a történet mind közül a legmélyebb nyomot hagyta a szívünkben.