Vannak pillanatok az életben, amikor az emberek megmutatják az igazi arcukat. Ilyenkor azt kell eldöntenünk, mi hogyan viselkedünk velük ezután. A következő Redditen megosztott történet elmesélője az ösztöneire hallgatott.
A sógornőm, Alice egyedülálló anya. 16 évesen szülte az első gyerekét, a másodikat 19 évesen. Alice a szüleivel lakott, de az anyósom, Pat sokszor rosszul bánt vele.
Az anyósom egy gonosz, kicsinyes nő. Az esküvőmön világos bézs ruhában volt, és semmi nem jó neki, amit csinálok. A nagymamám meghalt, és örököltem utána egy dupla lakást egy sorházban. Az egyikbe mi költöztünk a férjemmel, a mellettünk lévőből a bérlők 6 hónappal ezelőtt költöztek ki.
Alice nehéz időszakon ment keresztül, ezért mondtam a férjemnek, hogy ha szépen rendben fogja tartani, beköltözhet az üresen álló lakásomba. Alice részmunkaidőben dolgozik és fogszabályozási asszisztensnek tanul. Nem olyan problémás ember, mint ahogy azt az anyós állítja.
Az elmúlt 6 hónapban nem volt vele semmi gond. A fiai 7 és 4 évesek, nem rossz gyerekek, csak fiúk. Az unokatestvéreimre emlékeztetnek.
Az anyósom eljött Alice-hez. A 7 éves gyerek kint játszott és átlökött egy kaspót hozzánk. Nem nagy ügy.
Az anyósom rákiabált, sértegetni kezdte a hátterét emlegetve (vegyes rasszú gyerek). Nagyon dühös lettem rá. Mondtam az anyósomnak, hogy hagyja el a lakást és többé ne is jöjjön vissza. A sógornőm teljesen kiborult, sírva fakadt, és elmondta, hogy az anyja gyakran beszél így a 7 éves fiával.
Elmeséltem a történteket a férjemnek, de szerinte túlreagáltam a dolgot, és az anyja csak nem szokott hozzá, hogy a gyerekek ilyen durván játszanak, mert náluk ez nem volt megengedve. Mondtam neki, hogy a labdapattogtatás egyáltalán nem durva játék, ez egy baleset volt, az anyja szavaira viszont nincs magyarázat. A gyerekek lelki nyugalma érdekében az anyós többé nem jöhet át hozzájuk.
A férjem egész családja szerint túlzásba vittem a dolgot, és Alice-nek is megvan az a szokása, hogy túlzásba esik. De a saját fülemmel hallottam, hogy miket mondott az anyja. Alice pedig 6 hónapja él mellettünk, és soha nem adott okot arra, hogy ne bízzak benne vagy azt higgyem róla, hogy rossz anya vagy rossz ember.
Az anyósom azóta is állítja, hogy nem mondott ilyesmiket, én csak félreértettem. A férjemmel még mindig vitázunk ezen, mert szerinte az anyja csak dühös lett, hogy a fiú eltört egy értékes holmit. Nem hiszem, hogy ez feljogosíthatna bárkit arra, hogy így beszéljen egy gyerekkel vagy bárki mással.
A kommentelők nem kerteltek.
- Mégis mi a baja a férjednek??? © dryadduinath / Reddit
- A férjedet úgy nevelték, hogy azt higgye, az a dolga, hogy kezelje az anyja érzelmeit. Ami azt jelenti, hogy sosem mondhatja az anyjának, hogy téved. © Pad_Squad_Prof / Reddit
- Ez az ő húga! Hogyhogy nem védi jobban a saját húgát és annak a gyerekeit? Talán ő volt anyuka kedvence? © Pokabrows / Reddit
- El tudom képzelni, hogy a férjed úgy nőtt fel, hogy elhitte azokat a szörnyű dolgokat, amiket az anyja mondott. De ez sem menti fel az alól, hogy most is mellé áll. Most már felnőtt, akinek tanulnia kellene a múltból és lerombolni az ártalmas, bigott nézeteket. © Purple-Warning-2161 / Reddit
- Jól tetted, hogy kiálltál érte és megvédted Alice-t és a gyerekeit. Ezt biztosan nem felejtik el neked. © Leading-Intern-996 / Reddit
- Alice reakciója alapján ez lehetett az első alkalom (vagy egyike a nagyon kevés alkalmaknak), mikor valaki kiállt érte. © Ok-Meringue6107 / Reddit
- Remélem, a lakás kizárólag a te neveden van. Emlékeztesd a férjedet, hogy ha kitart az anyja támogatása mellett, akkor nyugodtan élhet vele. Ti a sógornőddel pedig jól meglesztek. © OscarnBennyesmom / Reddit