Egy házasságban a bizalom, a tisztelet és a támogatás alapvetőek az erős kötelék fenntartásához. Időnként azonban előfordul, hogy egyik vagy másik hiányzik, ami bizonytalanságot és feszültséget hoz a kapcsolatba. A hatalmi harcokból, a mentális állapot változásából és a biztonságérzet elvesztéséből komoly problémák alakulhatnak ki. A következő levél írója férje aggasztó viselkedését osztotta meg.
35 éves nő vagyok, a csodálatos férjem 40 éves. Általánosságban jó a kapcsolatunk, kivéve egy-két dolgot. Ő fantasztikus társ, mindig kimutatja, hogy mennyire törődik velem, és én is viszonzom az ő gesztusait. Nemrégiben azonban megváltozott a viselkedése, olyannyira, hogy alig ismerek rá. Aggasztó dolgokat fedeztem fel, amiket már nem tudok a szőnyeg alá söpörni.
Például Facebookon láttam, hogy az egyik régi osztálytársunk súlyos autóbalesetet szenvedett. Mikor ezt megemlítettem a férjemnek, csak megvonta a vállát, és azt mondta, nem is igazán ismerte az illetőt, ezért nem érdekli a dolog. Érthető, hogy nem rázza meg különösebben egy olyasvalaki tragédiája, aki nem állt közel hozzá, ugyanakkor ez a szintű érzéketlenség sokkoló volt számomra.
A másik eset tavaly halloweenkor történt. Nehéz napom volt a munkában, kimerülten és idegesen értem haza. Ahelyett, hogy megnyugtatott volna vagy próbált volna megérteni, inkább rám ijesztett egy ugratással. Az lett a vége, hogy sírva fakadtam és kiborultam, teljesen elegem lett. A férjem csak nevetett, és visszament tévét nézni, mintha semmi sem történt volna.
Tavaly halt meg az édesanyám. Nagyon közel álltunk egymáshoz, a kedvenc karkötőjét egy kis asztalon tartom, körülötte a fotóival. Egyik nap észrevettem, hogy a karkötő eltűnt. Mikor megkérdeztem róla a férjemet, ridegen annyit mondott, hogy eladta. Egy órával később a karkötő rejtélyes módon visszakerült a helyére. Mikor megkérdeztem, hogy mi folyik itt, a szemembe nézett, és azt mondta, csak ugratás volt, és azt is hozzátette: “Látnod kellett volna, milyen képet vágtál!”
Szeretem, de ez a változás a viselkedésében számomra riasztó és elfogadhatatlan. Nem tudom, hogyan kezeljem a dolgot. Kérjek segítséget egy terapeutától? Nem tudom, hogyan beszéljek neki az aggodalmaimról.
A kommunikáció kulcsfontosságú.
Fontos, hogy nyíltan és őszintén beszélj a férjeddel. Keress egy nyugodt pillanatot, mikor elmondhatod neki, hogyan hatnak rád ezek az ugratások, de ne hibáztasd és ne vádold őt. Fogalmazz úgy, hogy ne érezze támadásnak a szavaidat.
Mondd el egyértelműen, mire van szükséged a részéről, például empátiára, megértésre és arra, hogy hagyjon fel a bántó ugratásokkal. Ne feledd, a cél a bizalom újjáépítése, fókuszálj arra, hogy közösen találjatok kiutat ebből a helyzetből.
Szabj határokat.
Minden kapcsolatban fontos a határok felállítása, melyeket mindkét fél tiszteletben tart. Mondd el, számodra milyen viselkedés számít elfogadhatatlannak. Magyarázd el, hogy a humornak és a viccelődésnek helye van egy kapcsolatban, viszont van egy határ, amit nem szabad átlépni, főleg olyan érzékeny dolgokkal kapcsolatban, mint egy elvesztett hozzátartozó személyes holmija.
Határozottan mondd ki az elvárásaidat, és ragaszkodj ezekhez. Tedd világossá, hogy a tisztelet és a kedvesség nem képezik alku tárgyát. Ez a beszélgetés biztosan nem lesz könnyű, de szükséges ahhoz, hogy a lelkiállapotod helyrejöjjön.
Forduljatok szakemberhez.
Mivel a férjed viselkedésében jelentős változások léptek fel, érdemes bevonni egy terapeutát is. Ő semleges környezetet teremt, melyben mindketten szabadon kifejezhetitek az érzéseiteket és az aggályaitokat. Olyan stratégiákat is tud javasolni, melyekkel javíthatjátok a kommunikációt és egymás megértését.
A párterápián való részvétel nem azt jelenti, hogy a kapcsolatotok haldoklik, sokkal inkább azt mutatja, hogy elkötelezettek vagytok az iránt, hogy erősebb legyen. Időnként egy kívülálló segíthet más szemszögből rálátni a dolgokra, és feltárni a mélyebben gyökerező problémákat, melyeket ti esetleg nem fedeztek fel azonnal.
Empátia és kapcsolódás.
Próbáld visszahozni az érzelmi intimitást a kapcsolatotokba empátiát és megértést segítő tevékenységekkel. Töltsetek együtt minőségi időt, csináljatok olyan dolgokat, melyeket mindketten szerettek, vagy találjatok új, közös hobbit magatoknak. Beszélgessetek mélyebb témákról, mint az érzéseitek, az álmaitok, a félelmeitek.
Törődj magaddal.
Miközben próbálsz túl lenni ezen a nehéz időszakon, a legfontosabb a saját egészséged és lelkiállapotod legyen. Szánj időt olyan tevékenységekre, melyek rólad szólnak, legyen az hobbi, edzés vagy idő a barátaiddal, a családoddal. Figyelj a saját igényeidre és határaidra, akár egy naplóban le is jegyezheted az érzéseidet.
Ha tisztában vagy a saját érzéseiddel és értékrendeddel, megalapozottabban tudsz döntést hozni a kapcsolatodról. Ne feledd, a saját közérzeted legalább olyan fontos, mint a párkapcsolatod.