Egész éjjel forgolódsz, de a takaródat biztosan nem engeded el. Mintha varázsereje lenne, és azzal, hogy magunkra húzzuk, hamarabb el tudnánk aludni. Ez igaz még a legforróbb nyári éjszakákra is. Több oka van annak, hogy miért ragaszkodunk ennyire a takaróhoz.
Szabályozza a testhőmérsékletünket.
Melegvérű teremtmények vagyunk, ami azt jelenti, hogy a testünk szabályozza a saját belső hőmérsékletét. De amikor mélyen alszunk, ez a képesség gyengül. Ilyenkor segít ki minket a takaró, ami segít fenntartani testünknek a szükséges hőmérsékletet.
A takaró szerves része az alvási rituálénak.
A szokások uralják az életünket, és ez az egyik fő oka annak, hogy szükségünk van a takarónkra. Még ha nem is arról szól a dolog, hogy biztonságban érezzük magunkat alatta, egész életünkben használtunk takarót, ezért hozzátartozik az alvási rituálénkhoz. Amikor betakarózunk, a testünk azt a jelzést kapja, hogy ideje aludni.
Csökkenti a stresszt és a szorongást.
A szerotonin a boldogsághormon, melytől jól és nyugodtnak érezzük magunkat. Márpedig stresszesen és szorongva nehéz elaludni. Ha betakarózunk, a szerotonin szintje megemelkedik, a rossz érzések pedig csökkennek.
A takaró segít elaludni.
A takaró mikroklímát hoz létre. Egy olyan gátat képez, amelyen belül a hőmérséklet nem sokat változik. A bőrünk felmelegszik, és azok a tényezők, melyek lehűtenék, nem tudnak hatással lenni rá. Ezért gyorsabban elalszunk, az alvásunk jobb és zavartalanabb lesz.
Biztonságban és védve érezzük magunkat.
A takaró növeli a biztonságérzetünket, mivel gyerekként az egyik legnagyobb félelmünk valószínűleg a sötéttől való félelem volt. Mikor ez tört ránk, akkor automatikusan nyakig betakaróztunk. Ez volt az a varázslat, ami segített legyőzni a félelmet és biztonságot adott. Ez az érzés pedig felnőttkorban is megmarad a takaró alatt.