A bőrünk a legnagyobb szervünk, 1,4-1,9 m2-es területet fed le. Ez testünk első számú védelmi vonala, többek között felelős a külső tényezők távol tartásáért és a belső stabilitás fenntartásáért. Hajlamosak vagyunk megszállottan tisztogatni a bőrünket, nem csoda, hogy a személyes higiéniai termékek és testápoló kozmetikumok piaca egyre nő.
De valójában milyen gyakran kellene zuhanyoznunk? Orvos válaszolja meg ezt a kérdést!
“Bármelyik gyógyszertárba besétálsz, és ott vannak a samponok és szappanok sorai… Mennyi szükséges ezekből az egészséghez? Vajon időt és pénzt pazarolok? Jobban járnék, ha kevesebbet használnék?” – Dr. James Hamblin, a megelőző orvoslás és a közegészségügy doktora a CNN vezető egészségügyi tudósítójával beszélgetett.
Dr. Hamblint ezek a kérdések érdekelték, ezért úgy döntött, hogy első kézből utánajár a dolgoknak. Ennek érdekében közel öt éven át drasztikusan csökkentette a hagyományos zuhanyzás mértékét. A Clean: The New Science of Skin (A bőr új tudománya) című könyvében kísérletének történetét mutatja be, miközben a higiénia és a tisztaság történetébe is belemerül. “Óvatosan leírtam (a könyvben), hogy öt évvel ezelőtt abbahagytam – és tényleg abbahagytam” – tisztázta, hangsúlyozva, hogy ezek az évek tele voltak próbálkozásokkal és hibákkal.
“Ez idő alatt mindenféle terméket kipróbáltam. Ez egy kísérletezéssorozat volt mindenféle kúrával. Szóval nem töltöttem öt teljes évet azzal, hogy soha nem zuhanyoztam – nem. Viszont az biztos, hogy nagyon sokáig nagyon minimalista voltam.”
A marketing befolyásolja, miként tekintünk a dolgokra.
Dr. Hamblin, aki jelenleg a Yale School of Public Health oktatója, rámutatott, hogy a testápolási termékek “jelentős egészségügyi glóriát hordoznak”. Kifejtette, hogy az emberek gyakran higiéniai előnyökkel társítják ezeket a termékeket, főként az orvosi hangzású állítások miatt, amelyek inkább a marketingről szólnak, mint a tényleges egészségügyi előnyökről.
“Ha megnézzük, hogy valójában milyen módon járulnak hozzá ezek a termékek a betegségek átvitelének megakadályozásához (azon kívül, hogy biztosítják, hogy ne legyenek rajtunk olyan testnedvek, amelyek betegséget terjeszthetnek, a többi része arról szól, hogy jól nézzünk ki, jól érezzük magunkat és jó illatúak legyünk” – mondta.
Dr. Hamblin hangsúlyozta, hogy a szappan hasznos eszköz, elsősorban a ragacsos vagy olajos anyagok lebontására. Megjegyezte azonban: “De általában inkább a mechanikus erő az, ami a mosás nagy részét elvégzi”, és kifejtette, hogy a kezek egyszerű dörzsölése folyó víz alatt eltávolítja a szennyeződések nagy részét. (Természetesen ez a legtöbb hétköznapi helyzetre vonatkozik, és nem olyan esetekre, mint például az élelmiszeripari dolgozók vagy a sebészek, akiknek meg kell őrizniük a sterilitást.)
A könyv megírására részben egy akkoriban viszonylag új egészségügyi trend inspirálta. “Az emberek hirtelen probiotikumokat szedtek, és optimális bélflórát akartak” – magyarázta. “És úgy láttam, hogy ugyanez a dolog potenciálisan a bőr egészségével is megtörténhet, mivel ezek a mikrobák trilliói vannak rajtunk. A bőr mikrobiomja kisebb, mint a bél mikrobiomja, de az elv hasonló.”
A bőr mikrobiomjának szerepe.
A bőrünk, akár a bélrendszerünk, változatos és kiterjedt mikrobiom közösségnek ad otthont. A bőr mikrobiomja egyfajta hídként működik, összekapcsolja szervezetünk belső környezetét a külvilággal. Ennek kulcsfontosságú szerepe van egészségünk szempontjából, bár a teljes hatásait még nem ismerjük. A túlzott tisztálkodás tönkreteheti ezt az érzékeny egyensúlyt és különböző problémákhoz vezethet.
“Harmónia van a test által természetes módon kiválasztott olajok és kémiai anyagok között, a bőr mikrobiomja pedig ezen a bőrön létezik” – magyarázta az orvos. “Mikor zuhanyzunk és szappant használunk, átmenetileg károsítjuk a mikrobiomokat. Alapvetően azt a táptalajt károsítjuk, melyen ezek a mikrobák élnek, ez pedig a bőr kiszáradásához, az olajos réteg eltávolításához vezet.”
Hozzátette: “Ez nem feltétlenül rossz, de megváltoztatja a dinamikát. Ha valaki hajlamos a gyulladásos betegségekre, mint az ekcéma vagy az akné, ezzel csak súlyosbítja a problémát.” Ahhoz hasonlította, mint mikor teljesen kiirtanak egy erdőt, ami nem mindig előnyös a talaj számára.
A zuhanyzás és a higiénia nem ugyanaz.
Dr. Hamblin elmagyarázta, hogy a higiénia lényege a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása, miközben a tisztálkodás egy személyes és rituális dolog. “A higiéniába beletartozik a kézmosás a WC használata után, hogy a testnedvek ne szóródjanak szét. Nem tüsszentesz a kezedbe, aztán fogsz kezet valakivel. Ezek olyan dolgok, melyeket alapvetően megteszünk annak érdekében, hogy ne betegítsünk meg másokat.”
“Másrészt a tisztaság egy jóval szélesebb kategória, mikor úgy érzed, megtisztultál, felfrissültél és a legjobb formádban vagy. Ez nem csak a kozmetikáról szól, ennek pszichés hatásai is vannak.” Dr. Hamblin szerint tetőtől talpig lezuhanyozni mindennap “egyértelműen kozmetikai és rekreációs jelentőséggel bír”. Tehát az egészségünk szempontjából nem kulcsfontosságú.
BÓNUSZ
A női intim területeken a bőr nagyon érzékeny, a mindennap használt termékek – pl. a tusfürdők – könnyen irritálhatják. Ezért nem ajánlott túl gyakran tisztítani itt a bőrt, mivel ez csak bőrszárazságot illetve irritációt vált ki. Bőven elég, ha naponta egyszer megtesszük.
A női intim mosakodók túl gyakori használata szintén tönkreteszi a mikrobiom természetes egyensúlyát az intim területeken. Az egyensúly felborulásának pedig különféle következményei lehetnek, mint a bakteriális és gomba okozta fertőzések. A természetes egyensúly felborulása a termékenységet is negatívan befolyásolhatja, komplikációkat okozhat várandósság alatt, és megnehezítheti a teherbeesést.