A nevek minden családban történeteket mesélnek és érzelmeket hordoznak. Ali számára egyáltalán nem volt egyszerű választás, hogy hogyan nevezze el kislányát. Gyászoló édesapja azt várta tőle, hogy elhunyt édesanyja nevét adja neki, de Alinak nehéz döntést kellett meghoznia. Ez a név számára nemcsak hagyományt testesít meg, de fájdalmas emlékeket is idéz gyermekkorából.

A férfi kiállt döntése mellett, ettől pedig a helyzet egyre feszültebbé vált, mélyen eltemetett érzéseket hozott felszínre, és megoldatlan családi problémákat fedett fel. A következő történet a szeretetről, a veszteségről és a múlt iránti tisztelettel való küzdelemről szól, miközben élteti a jövőt.

Apám könyörgött, hogy a lányomat a nemrég elhunyt édesanyám után nevezzem el, de nem bírtam magam rávenni erre. Nem volt olyan szent, mint ahogyan ő emlékszik rá, és én még mindig hordozom azt a sok fájdalmat, amit okozott nekem. A gyerekkorom tele volt olyan fájdalommal, amit még mindig nem tudtam feldolgozni, így az ötlet, hogy az ő nevét adjam a lányomnak, régi sebeket tépett fel.

A babaváró bulin apám úgy döntött, nyilvánosan is előhozza ezt. Mikor látta, hogy milyen nevet választottunk, azt kiabálta: “Kitörölted anyádat a családból!” Teljesen megdöbbentem, hiszen ez a nap arról kellett volna hogy szóljon, hogy a feleségemmel a születendő babánkat ünnepeljük. De ez még nem volt elég, miközben elviharzott, még azt kiabálta: “Most temetted el őt másodszor!”

A feszültség tapintható volt. Később a feleségem után mentem, aki félrevonult kicsit, hogy megnyugodjon. Láttam, hogy csendben zokog a sarokban, nem tudott mit kezdeni a történtekkel.

Értem apám gyászát, de nem áldozhatom fel saját magamat, és nem tehetek úgy, mintha nem élne bennem az anyám okozta fájdalom, csak azért, hogy apám kedvére tegyek. Én vagyok a rossz, hogy tartom magam a döntésemhez?

Az élményeid és az érzéseid jogosak. Jogod van olyan döntést hozni, ami nem kelt rossz érzést benned. Az apád gyásza is érthető, ugyanakkor nem szabad emiatt feláldoznod saját magad.

Édesanyád örökségének terhe.

A fájdalom, amit gyermekkorodban átéltél, olyasvalami, amit nem szabad alábecsülni. Édesapád egészen más emlékeket őriz édesanyádról, mint te. Azzal, hogy más nevet választottál a saját gyermekednek, nem törölted ki őt a családból.

Sokkal inkább azelőtt az út előtt tisztelegsz, amit eddig megtettél a saját gyógyulásod érdekében. Édesanyád tettei maradandó hatást gyakoroltak rád, és nagyon fontos, hogy hagyj magadnak lehetőséget arra, hogy mindezt a saját tempódban dolgozd fel.

A nyilvánossá vált konfliktus kezelése.

Az a mód, amit apád választott a csalódottságának kifejezésére, nagyon szerencsétlen volt, és felesleges feszültséget okozott egy örömteli napon. A nyilvánosság előtti konfrontáció egyébként sem egyszerű, főleg, ha családi konfliktusról és érzékeny témáról van szó. A feleséged, akinek élveznie kellett volna a bulit, inkább csak elkeseredett és stresszes lett ettől.

Fontos, hogy ezt megbeszéld apáddal. Ne hibáztasd, de segíts neki megérteni, hogy a tetteinek milyen hatása volt. Ez lehet az első lépés a gyógyulás és a megoldás megtalálása felé.

Egyensúlyozni a gyász és a gyógyulás között.

Apád gyásza is valódi, és el kell fogadni, de a te érzéseid is valódiak. Ez egy érzékeny egyensúly, nem csoda, ha tehetetlennek érzed magad. De nem vagy rossz attól, hogy kiállsz magadért.

Éppen ellenkezőleg: nagy bátorság kell ahhoz, hogy a saját lelkiállapotodat és a családod érzelmi jólétét helyezd előtérbe. Az apád ezt most nem így látja, de őszinte beszélgetéssel talán megérti a te álláspontodat.

A kommunikáció fontossága.

A nyílt és őszinte kommunikáció a kulcs ebben a helyzetben. Beszélj apáddal, fejezd ki az érzéseidet, és magyarázd el a döntésed okait. Ez nem a magyarázkodásról szól, hanem arról, hogy megértse az érzelmeid összetettségét.

Bátorítsd, hogy ő is ossza meg az érzéseit veled, így együtt haladhattok a kölcsönös megértés és tisztelet felé. Nem lesz könnyű beszélgetés, de szükség van rá a gyógyuláshoz és a továbblépéshez.

Kompromisszum.

Próbáljatok meg olyan kompromisszumot találni, mellyel más módon tisztelegtek édesanyád emléke előtt, például egy középső névvel vagy egy különleges családi tradícióval. A lényeg, hogy olyan megoldást találjatok, mely tiszteletben tartja a te érzéseidet és édesapád gyászát is. Ez híd lehet köztetek, ami közelebb hozhatja egymáshoz a családtagokat.

Továbblépés empátiával.

Ez a helyzet mindkét fél részéről megértést és empátiát kíván. Apád gyásza is jogos, de neked is meg kell védened magad érzelmileg. Fontos, hogy tudd, nem vagy egyedül ebben a helyzetben.

A feleséged, akit szintén érintett az incidens, támaszt nyújthat és erőt adhat neked. Együtt közelebb kerülhettek a megoldáshoz, ami tiszteletben tartja az érzéseidet és a családod iránti szeretetedet. A folyamat nem lesz egyszerű, de lehetséges olyan utat találni, ami a gyógyuláshoz és a megértéshez vezet.

Nem vagy rossz attól, hogy kiálltál magadért és olyan döntést hoztál, ami a te érzelmi állapotodnak megfelelő. Apád gyásza valódi, de nem emelkedhet a te saját tapasztalataid és a lányod iránt érzett szereteted fölé. Nyílt kommunikációval és kompromisszumra való törekvéssel találhattok olyan megoldást, ami mindenki érzéseit tiszteletben tartja. Idővel és megértéssel a családod békében újra egyesülhet.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét