A szerelmünk elvesztése olyan összetett, érzékeny és elkeserítő dolog, ami komoly érzelmi vihart tud okozni. Egy férfi osztotta meg történetét Redditen arról, hogy nem hajlandó lemondani elhunyt párja házáról, amit együtt vásároltak. A kommentelők között heves vita bontakozott ki a gyász, a tulajdonjogok és az erkölcsi kötelességek kapcsán.

A barátommal, aki 30 éves volt, 15 éven át voltunk együtt. Még középiskolában ismerkedtünk meg, és együtt voltunk néhány hónappal ezelőttig, mikor csontrák következtében elhunyt.

Én egy tradicionális országban élek. Mikor a barátom 17 éves korában felvállalta, hogy meleg, a szülei kirúgták otthonról, az én családom fogadta be, ők segítettek neki befejezni a középiskolát, és támogatták, ahogyan csak tudták.

Az érettségi után keményen dolgozott, hogy pénzt keressen. Sikerült eleget félretennie ahhoz, hogy 10 évvel ezelőtt vásároljon egy házat, a hitelt egyedül fizette. 4 évvel ezelőtt csontrákot diagnosztizáltak nála. Kevesebbet dolgozott és az egészségére koncentrált, innentől kezdve én fizettem a hitelt.

Kemény harc volt, de a rák márciusban legyőzte őt. Miután meghalt, a semmiből megjelent a családja, hogy elmondják, mennyire bánják, hogy nem voltak jelen az életében. Aztán egy hónappal ezelőtt felkerestek azzal, hogy mikor adom át a ház kulcsait nekik.

Mondtam nekik, hogy a ház nem lehet az övék, mert az én nevemen van. Egy évvel azután vásároltam meg a páromtól, hogy kiderült, hogy rákos, tehát törvényesen az enyém, és a hitelt már jóval korábban is én fizettem. Dühösek lettek, és azt mondták, hogy tisztességtelen vagyok, azzal érveltek, hogy jogilag az övék kellene hogy legyen, és biztos, hogy a párom is azt akarta volna, hogy az övék legyen.

Én azt feleltem nekik: “Egyetlen feltétellel lehet tiétek a ház: meg kell vennetek tőlem úgy, hogy visszafizetitek a 4 évnyi hiteltörlesztést, és vállaljátok a fennmaradó adósságot is.” Erre azt mondták, hogy nincs pénzük és önző vagyok. Azt ajánlották, hogy a hitelt vezessük át az ő nevükre, de engem nem kártalanítottak volna. Nemet mondtam. Annyira dühösek lettek, hogy bírósággal fenyegettek meg. Azt állították, átvertem a páromat, hogy enyém lehessen a ház.

A múlt hónapban megállás nélkül hívogattak és üzeneteket írtak, fenyegetőztek. Tudom, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy az összes pénzt visszafizessék nekem, amit a házba fektettem, de össze vagyok zavarodva. Néhány barátom azt tanácsolta, adjam nekik a házat és lépjek tovább, de ezt nem érzem helyesnek. Afelé hajlok, hogy nem adom nekik a házat. Őszintén szólva nincs rá szükségem, de akkor sem akarom nekik adni. Talán tévedek?

A kommentelők támogatták a férfit.

  • Hívd ki a rendőröket, és mondd el, hogy zaklatnak, mert ez zaklatás! Teljesen ésszerű megoldást javasoltál, amit ők elutasítottak. A férjed azt akarta, hogy a tied legyen a ház, ezért van most a te neveden. Ne hagyd, hogy rátegyék a kezüket!
    Nem törődtek vele, mikor még élt, így nem kaphatják meg a házat. Én két évvel ezelőtt szakítottam meg a kapcsolatot az anyámmal és a testvéreimmel. Tudták, hogy csak egy bocsánatkérést várok, és máris visszaengedem őket az életembe.
    Én nagyon ideges lennék, ha a halálom után ezzel próbálkoznának, de amíg életben vagyok, addig nem akarnák jóvátenni a dolgokat.
    Nem akarnám, hogy az övék legyen az otthonom. Olyasvalakinek akarnám adni, aki feltétel nélkül szeretett. © I_l0v3_d0gs / Reddit
  • Ha nekik adod a házat, akkor hasznot húznak a párodból, miközben elutasították őt, míg élt. Tartsd meg a házat, hiszen te vagy az egyetlen, aki szerette őt. Semmivel sem tartozol a családjának, akik kirúgták őt 17 évesen! © ThingsWithString / Reddit
  • Először is részvétem. Ne kommunikálj tovább a párod szüleivel. Ne foglalkozz velük. Ha azt hiszik, hogy jogosultak a te házadra, a te otthonodra, hagyd, hogy jogi útra tereljék az ügyet. Ha nem engedhetik meg maguknak, az az ő gondjuk, nem a tied.
    Ne olvasd el az üzeneteiket. Fotózd le őket, és emailben küldd el magadnak arra az esetre, ha netán történne valami a telefonoddal. © Wooden_Opportunity65 / Reddit

  • Te most gyászolsz. Ne hagyd, hogy meggyőzzenek olyasmiről, amit nem akarsz megtenni. Semmivel sem tartozol nekik.
    A párod eladta a házat, mivel tudta, mennyire beteg. Azt akarta, hogy legyen egy fix helyed, ahol élhetsz. Nem akarná, hogy nekik add a házat, ahol együtt éltetek, hiszen veled volt kapcsolatban, a családjával nem. Tiszteletlenség lenne az emlékével szemben, ha odaadnád azt, amit biztosan a tiédnek akart tudni, főleg, hogy a halála után kezdték el követelni a vagyonát, de amíg élt, addig nem tették.
    Tartsd meg az otthonodat. Ők nem a te családod, és az övé sem voltak. Már túl késő ahhoz, hogy kapcsolatot alakítsanak ki vele. © toomanyschnauzers / Reddit
  • Ha azt akarta volna, hogy az övék legyen a ház, akkor nekik adta volna, nem pedig neked adta volna el. Csak kapzsik és manipulálni próbálnak. Tiltsd le őket, vagy jegyezd fel minden zaklatásukat arra az esetre, ha a dolgok rosszabbra fordulnának. © crzyferrlady / Reddit
  • Ha akarták a házat, legalább egyszer meglátogathatták volna, mikor haldoklott. Tiszteletlenség lenne az emlékével szemben nekik adni a házat, hiszen sosem mutattak megbánást, míg élt. Az elhunyt barátod tettei is azt mutatják, mennyire fontos voltál számára. Nem adta volna neked a házat, ha nem akart volna gondoskodni rólad. © Maximumfabulosity / Reddit
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét