“Otthagytam a babaváró bulit, amit az anyósom szervezett, mert megalázott.”

Szülővé válni az életben az egyik legnagyobb öröm, ám a boldogságot könnyen beárnyékolhatják családi problémák, ahogyan Harper esetében is. Izgatottan várta a babaváró bulit, ám az esemény hihetetlenül kínos fordulatot vett az anyósa értelmetlen tettének köszönhetően.

28 éves vagyok és 7 hónapos terhes. Az első gyermekemet várom, aki kislány lesz. A férjem, Jack és én elképesztően boldogok vagyunk, hogy végre szülők leszünk. Azonban az anyósom, Carol megszállottan ragaszkodik ahhoz, hogy fiúunokát akar.

Attól a pillanattól kezdve, hogy bejelentettük, hogy babát várok, Carol folyton megjegyzéseket tesz arról, hogy ő tudja, hogy fiú lesz, és hogy alig várja, hogy legyen egy fiúunokája, akit majd elkényeztethet. Mikor a 20. héten megtudtuk a baba nemét, Jackkel úgy döntöttük, hogy titokban tartjuk a család előtt, meglepetésként jelentjük majd be.

Az anyósom biztos volt benne, hogy fiú lesz, és óriási babaváró bulit szervezett, amibe mi vonakodva egyeztünk bele. A buli napján eleinte minden simán ment. Egészen addig, míg Carol beszédet nem mondott.

“Nagyon izgatott vagyok, hogy a fiam, Jack és a menyem is belépnek a szülők sorába. Tudom, hogy ez a baba egy erős és egészséges fiú lesz, aki továbbviszi majd a családunk nevét.”

Ezután arról kezdett szónokolni, hogy milyen csodás dolog egy fiúunoka, és hogy milyen fiús dolgokat tanít majd neki, mint a sportolás, kempingezés stb. Jack próbálta diszkréten jelezni neki, hogy álljon le, de Carol hajthatatlan volt. Aztán bejelentette, hogy a gyerekemet Williamnek fogják hívni az ő édesapja után.

“Igazából már a tökéletes nevet is megtaláltuk neki. William lesz a szeretett édesapám után. Ez egy szép és határozott név egy fiúnak.”

Ekkor már teljesen sokkban voltam. Rájöttem, hogy régi babonák alapján van róla meggyőződve, hogy fiam fog születni. Ránéztem, és úgy, hogy a számról le tudja olvasni, mondtam neki, hogy: “Lány lesz.” Ettől ő kapott sokkot.

“Most azt mondod, hogy egész idő alatt hazudtatok nekem? Miután több ezer dollárt költöttem erre a nagyszabású babaváró bulira? – kiabálta nekem. – Nem hiszem el, hogy átvertetek, hogy egy ostoba lányunokának rendezzek egy ilyen drága bulit!”

Azt kiabálta, hogy mennyire csalódott és hogy mennyire megbánta, hogy ennyi mindent tett, miközben nem fiúunokája fog születni. A könnyeimmel küszködtem, miközben a vendégek járkáltak körülöttünk.

Végül elegem lett. Fogtam a kabátomat, és azt kiabáltam neki: “Te egy hihetetlen szörnyeteg vagy!” – majd kiviharzottam és Jacket is ott hagytam.
Később Jack felhívott, és azt mondta, szerinte túlreagáltam, nem kellene foglalkoznom Carol hülye megjegyzéseivel. Ami még rosszabb, hogy szerinte az anyja bocsánatkérést érdemel, amiért ilyen kínos helyzetbe hoztam, és azt mondta, az anyja követeli, hogy az egész bulit én fizessem ki, mivel “megtévesztettem” a baba nemével kapcsolatban.

Rosszul tettem, hogy eljöttem a babaváróról, miután az anyósom így viselkedett? Még mindig ideges vagyok emiatt a nemi diszkrimináció és az egész szónoklata miatt. Jack az anyja pártját fogja, én pedig úgy érzem, többé látni sem akarom ezt a nőt.

Az anyósod viselkedése a babaváró bulin minősíthetetlen volt.

Ahogy ragaszkodott a saját elképzeléséhez a baba nemével kapcsolatban és teljesen figyelmen kívül hagyta a kérésedet, az mélyen gyökerező társadalmi problémát tükröz: a káros nemi sztereotípiák meglétét. Ezek az elavult elképzelések, melyek a patriarchális hagyományokban gyökereznek, nemtől függetlenül csökkentik minden gyermek eredendő értékét.

Azzal, hogy a saját elvárásait és értékrendjét kivetítette a te terhességedre, az anyósod háttérbe szorította azt az örömöt és szeretetet, amivel egy új élet érkezését kellene fogadni nemtől függetlenül. A tettei azt is megmutatták, hogy szülőként nem tisztel titeket, és ebben a fontos időszakban nem fontos neki, hogy te hogyan érzed magad.

Lekicsinyelte a lányodat.

Az anyósod kirohanása és az, hogy később bocsánatkérést és pénzbeli “kártérítést” követelt, nemcsak zavaró és kellemetlen, de egyenesen érzelmi abúzusnak minősíthető. A meggyőződése, hogy joga van a te gyereked nemét és nevét megszabni, a nevelését a te beleegyezésed nélkül előre megtervezni, minden szempontból sérti a szülői autonómiádat. A bánásmódja, beleértve a lealacsonyító beszédet és a lányod lekicsinylését, egyenlő az érzelmi abúzussal.

Egyetlen várandós anyának sem lenne szabad ilyen tiszteletlenséget és kegyetlenséget elszenvednie, főleg nem abban az időszakban, ami az örömteli várakozásról kellene hogy szóljon. Ez a toxikus viselkedés nemcsak a lelkiállapotodnak árt, de veszélyes precedenst állít a lányod elé is, hiszen a nemi alapú diszkriminációt és lekicsinylést mutatja példaként neki.

A megengedés ugyanekkora hiba.

Miközben a férjed kezdeti viselkedése, hogy elsikálja az anyjával a konfliktust, valamelyest érthető, az már súlyosan aggasztó, hogy később sem lépett fel az anyja viselkedése ellen. Azzal, hogy szerinte te reagáltad túl, és hogy az anyja pártját fogta ebben a helyzetben, nemcsak lekicsinyli a téged ért bántást, de ennek körforgását is fenntartja.

Ennek a dinamikának tartós hatásai lehetnek a lelkiállapotodra és a lányod fejlődésére, hiszen normalizálja a női nem lekicsinylését, és erősítik a káros nemi sztereotípiákat. Létfontosságú, hogy ennek jelentőségét és a családra gyakorolt, hosszú távú hatásait a férjed is felismerje.

Dolgozz azon, hogy visszaszerezd az öröm érzését.

Minden jogod megvan ahhoz, hogy dühös legyél a történtek után. Helyes döntés volt, hogy kisétáltál a babaváró buliról, hiszen ezzel a személyes határaidat is tisztáztad. Megmutattad, hogy megingathatatlanul óvod saját magad és a még meg nem született lányodat. Fontos, hogy ragaszkodj a határokhoz, és állj ki azért a tiszteletért és méltóságért, amit anyaként megérdemelsz.

Olyan emberekkel vedd körül magad, akik értékelnek és osztoznak az örömödben, akik tisztában vannak a lányod értékével. Keress fel egy terapeutát vagy egy támogató csoportot, hogy könnyebben fel tudd dolgozni a téged ért traumát és egészségesen tudj megbirkózni ezzel a helyzettel. A legfontosabb, hogy soha ne téveszd szem elől azt a mélységes szeretetet és örömöt, amit a lányod fog hozni az életedbe, túllépve minden téves elképzelésen a nemi megkülönböztetésről.

Az anyává válásod örömteli várakozás kellene hogy legyen.

Bár a helyzet nehéz a férjeddel és az anyósoddal kialakult helyzet miatt, tudd, hogy nem vagy egyedül. Fedezd fel a benned rejlő erőt és kitartást, és hagyd, hogy a lányod iránt érzett szeretet vezessen át ezen a nehéz időszakon. Azzal, hogy nem vagy hajlandó kompromisszumot kötni az értékrendedet illetően, a lányod számára is követendő példa leszel.

Egy szülő szeretetének mércéje nem a társadalmi elvárásoknak való megfelelésben rejlik, hanem a gyermek egyediségének elfogadásában. Érezd te is ezt a köteléket, hogy erőt adjon neked egy olyan világ megteremtéséhez, ahol minden gyermeket azért szeretnek, amilyen, sztereotípiák nélkül. A lányod érkezése áldás, és semmilyen téves felfogás nem csökkentheti ezt az örömöt.