Napjaink egyik legfeltörekvőbb diétája a ketogén diéta, ezért érdemes kicsit alaposabban utánajárni a vele kapcsolatos vitáknak. Merthogy viták bizony vannak. Egyrészt, mivel ez az étrend a kifejezetten zsíros ételeken alapul, másrészt mérsékelt fehérje- és még kevesebb szénhidrát bevitelt irányoz elő. Hasonló, de még drasztikusabb, mint az Atkins-diéta. A ketogén étrendet eredetileg az 1920-30-as években használták neurológiai betegségek – pl. az epilepszia – kezeléséhez.
Mi is az a ketogén étrend?
Alapvetően a ketogén étrend a zsírok (elsősorban a jó minőségű, közepes láncú trigliceridek és a közepes láncú zsírsavak) fogyasztását írja elő. Minden elfogyasztott 1 g fehérjére és szénhidrátra 4 g zsír fogyasztását szabja meg. Egy ketogén étkezés 75%-a áll zsírból, 20%-a fehérjéből és csupán 5%-a szénhidrátból. A diéta keretei közé beférő ételek száma nagyon csekély.
Sok zsírt kell enni, ehhez a diéta a bacont, a tojássárgáját, a vajat, a kókuszzsírt és más olajokat, az olajos magvakat és az avokádót javasolja.
A csekély mennyiségű fehérjét húsból, szárnyasból, halból és tojásból szerezhetjük be.
A szénhidrátok bevitelét drasztikusan korlátozni kell, amit ehetünk, azt is zöld leveles zöldségek, keresztesvirágúak, paradicsom, gomba, zeller, sprága és paprika formájában.
A tejtermékeket pedig teljesen ki kell iktatni az étrendünkből, kivéve a vajat és bizonyos sajtféléket. Ugyanígy kerülni kell a gyümölcsöket, a gabonaféléket, a hüvelyeseket, a babot, a keményítő tartalmú zöldségeket és az édes zöldségeket, mint a sárgarépa. Ezenkívül el kell hagyni a feldolgozott ételek fogyasztását is.
Ezek a szigorú szabályok, valamint a lehetséges mellékhatások sokakat eltántorítanak attól, hogy huzamosabb ideig folytassa a ketogén diétát.
A ketogén diéta előnyei
Aki ezt az étrendet követi, a ketózis állapotába kerül. Ilyenkor a test az elfogyasztott zsírt égeti el a szénhidrát helyett, hogy energiát nyerjen. Ezért indul be a fogyás, hiszen a test az elraktározott zsírt kezdi el felhasználni. Ezt a hatást pedig megnövelhetjük, ha mellé rendszeresen mozgunk is.
Azt is kimutatták, hogy a ketogén diéta hatékony bizonyos neurológiai problémák kezelésében, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az epilepszia, valamint az agysérülések. Ennek fő oka, hogy a magas zsírtartalmú étrend nagy mennyiségben tartalmaz egészséges zsírokat, ezek pedig táplálják az agyat és támogatják annak működését.
A ketogén diéta hátrányai
A ketózis nem feltétlenül pozitív állapot. Hosszútávon komoly veszélyei vannak. Ha sokáig eszünk magas zsírtartalmú, ám kevés fehérjét és még kevesebb szénhidrátot tartalmazó ételeket, nagyban megnő a szívbetegségek valószínűsége. A magas zsírtartalmú étrend elhízást is okozhat.
4 héten át egereken végeztek kísérletet, és azt tapasztalták, hogy a normál étrendet folytató egerek és a ketogén diétára fogott egerek azonos arányban kezdtek el hízni. Ugyanakkor a magas zsírtartalmú ketogén diéta hatására az egereknél nőtt a zsírtömeg, ugyanakkor csökkent az izomtömeg már 2 hét alatt. Ezeknél az egereknél megemelkedett triglicerid szintet is kimutattak, amihez 4 hét után már a szívműködés romlása és az aerob kapacitás gyengülése is társult.
Egyéb mellékhatásokat is megfigyeltek a ketogén diétánál:
- az elégtelen rostbevitel székrekedést és más emésztőrendszeri zavarokat okoz
- az agysejtek sérülése miatt nehezebb a testsúly szabályozása
- a diéta kezdetén jellemzőek a hipoglikémia tünetei, mint a fáradtság, éhség, zavartság, gyors szívverés, könnyezés, verejtékezés, gyakori vizelés, fokozott szomjúságérzet
- megnövekedett koleszterin- és triglicerid szint
- vérzés kimaradása és más menstruációs zavarok
- vesekő képződés veszélye
- csonttörések fokozott kockázata
- vitamin- és ásványi anyag hiány
Való neked a ketogén diéta?
A már említett neurológiai problémák kezelése mellett a ketogén diétát a rákbetegeknél is alkalmazzák. Az ilyen betegségekben szenvedőknél ajánlott a ketogén diéta. A tápanyaghiány és más mellékhatások miatt senki ne vágjon bele úgy a ketogén diétába, hogy előtte nem egyeztet az orvossal.