Minden szülő azt reméli, hogy gyermekéből felelősségteljes, sikeres és boldog felnőtt válik. A gyermekkor a tökéletes időszak arra, hogy elkezd bátorítani és a kezébe add a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy később elérjen mindent, amit csak szeretne. Azáltal, hogy erősíted az önbecsülését és segítesz neki, hogy bízzon magában, mikor eljön az idő, képes lesz helytállni a felnőttek világában.
Összegyűjtöttük a legpozitívabb, önbecsülést fejlesztő mondatokat, amelyeket naponta kellene mondanod a gyermekednek, hogy egészséges legyen az önbecsülése.

1. “Itt vagyok, és segítek.”

Mikor azt látod, hogy a gyerek kételkedik magában vagy szeretne megtenni valamit, de nincs elég bátorsága – vagy azért, mert nem tudja, hogyan kell, vagy mert fél tőle –, emlékeztesd rá, hogy te ott vagy mellette. Tudasd, hogy számíthat rád és a támogatásodra bármikor, mikor erre van szüksége. A tudat, hogy ott vagy mellette, bátorítja, hogy próbálkozzon és sikerrel járjon, még akkor is, ha nem is lesz szüksége a segítségedre.

Létfontosságú, hogy a gyerek érezze, hogy számíthat a szüleire, mikor valamilyen gondja van. Ezzel a mondattal erősítheted a köztetek lévő kötődést és bizalmat, valamint a gyermek magabiztosabb lesz tőle. Segíthetsz neki, hogy ne féljen, hiszen bármi rossz is történjen, ott leszel, hogy megvédd és támogasd.

Ha ezt a megközelítést baba korától fogva megtanulja, könnyebb lesz a fejlődés számára, különösen később, mikor már nehezebb helyzetekkel kerül szembe.

2. “Meséld el!”

Ez a mondat szorosan kapcsolódik az előzőhöz, hiszen nem mondhatjuk, hogy “Itt vagyok és segítek.”, ha később arra sem szánunk időt, hogy egyáltalán meghallgassuk. Ezzel éppen ellentétes üzenetet közvetítesz felé: “Nem vagyok itt, nem segítek.” “Nincs időm rád.” Mikor a gyerek szeretne valamit megosztani veled, akkor mutathatod meg igazán, hogy ott vagy neki.

Hagyd abba, amit éppen csinálsz. Számodra ez csupán néhány perc lesz, neki viszont azt fogja jelenteni, hogy tényleg törődsz vele és számíthat rád. Hallgasd figyelmesen, ne csinálj viccet abból, amit elmond, és ne becsüld le a mondandója jelentőségét. Ha meg akarja osztani veled, az azt jelenti, hogy számára fontos dologról van szó. Ne zavard meg közben. Ha szeretnéd elmondani a véleményedet vagy hozzáfűznél valamit, várd meg, míg befejezi.

Annyit tehetsz, hogy közben kifejezed az érdeklődésedet, például azzal, hogy megkérdezed: “Tényleg?”, “Ez elképesztő!” A gyerekek ezt imádják. Ez a jó út afelé, hogy jó kommunikációt alakíts ki és növeld a beléd vetett bizalmát. Így majd később is megosztja veled az élményeit és a kétségeit.

3. “Szeretlek.”

Gondoskodunk róluk, vigyázunk rájuk, iskoláztatjuk őket, megveszünk nekik minden szükséges holmit, és egy szemhunyást sem alszunk, ha aggódunk értük. Mindez természetes, hiszen szeretjük őket, ők a legfontosabbak az életünkben. De egy gyereknek nem olyan könnyű erre a következtetésre jutni. A szakemberek ezért azt javasolják, ne csak tettekkel, hanem szavakkal is fejezd ki a gyerek iránt érzett szeretetedet.

Ennek a mondatnak nagy ereje van, többféleképpen ad pozitív megerősítést a gyereknek:

  • Erősíti a kötődést a szülő és gyerek között, javítja a családon belüli kommunikációt.
  • Magabiztosságot és lelki nyugalmat biztosít a gyereknek, hiszen tudni fogja, hogy szeretik.
  • Erősíti az önbizalmát, és segít, hogy szeresse és elfogadja önmagát.
  • Boldogan fog felnőni, érezni fogja, hogy a környezetében ott a boldogság.
  • Erősíti az érzelmi intelligenciát és az érzelmeihez való viszonyát.
  • Azok a gyerekek, akik szeretve érzik magukat, pozitívak és optimisták. Türelmet és tiszteletet mutatnak mások felé.

Amikor csak tudod, ragadd meg az alkalmat, hogy elmondd neki, mennyire szereted.

4. “Megbocsátasz nekem?”

Mindenki követ el hibákat, a szülők is. Mi lehetne jobb módszer arra, hogy a gyerek megtanulja elfogadni és felvállalni a hibáit, mint példát mutatni neki erről? Ha látja, hogy a szülei, a legfőbb szuperhősei is így tesznek, azaz félretéve az egójukat képesek bocsánatot kérni, meg fogja érteni, hogy ez mennyire fontos dolog.

Sokszor nemcsak, hogy mi magunk nem kérünk bocsánatot, de erőszakosan kikényszerítjük, hogy a gyerek tegye meg ezt. Ilyenkor összezavarjuk őt. Azzal, hogy rákényszerítjük olyasmire, amit nem akar megtenni, nem a mások felé irányuló empátiát erősítjük benne, hanem áldozatot csinálunk belőle, aminek következtében a kellemetlen érzésekre fog összpontosítani.

Mindig, mikor úgy érzed, hogy hibáztál – például indokolatlanul felemelted a hangod, büntetést adtál azért, amiért nem is kellett volna, vagy egyszerűen nem voltál fair vele –, őszintén, az életkorának megfelelően kérj tőle bocsánatot. Magyarázd el, hogy milyen hibát követtél el és mit tanultál belőle, hogy megértse és később tudja saját magán alkalmazni.

5. “Hiszek benned.”

Gyerekkorunkban attól hisszük magunkat mindenre képesnek, hogy érezzük, hogy a szüleink hisznek és bíznak bennünk. Ez úgy működik, mint egy varázslat. Ha valami nem sikerül elsőre, tudva, hogy számíthatunk rájuk, legközelebb frusztráció nélkül próbálkozunk tovább.

Nem arról van szó, hogy hazudni kell a gyereknek és állandóan azt kell mondani, hogy hiszel benne, hogy bármit meg tud csinálni, hiszen vannak dolgok, amikre nem lesz képes. Talán az életkora miatt vagy egyszerűen azért, mert lehetetlen dologról van szó (például nem fog tudni tárgyakat elmozdítani a szemével, ahogyan szárnyakat növeszteni sem). A megerősítésnek reálisnak kell lennie.

Azzal, hogy bízol benne, erősíted az önértékelését. El fogja hinni, hogy képes az adott dologra, nem fogja feladni könnyedén, elkezd majd alternatív megoldásokat keresni, amelyek közelebb vihetik a céljához.

6. “Megértem az érzéseidet.”

Ezzel a mondattal kifejezed az empátiádat a gyerek érzéseivel kapcsolatban, világossá teszed számára, hogy bízhat benned és számíthat rád. Gyerek és felnőtt számára egyaránt fontos a tudat, hogy van valaki, akire támaszkodhat, aki megérti.

Mikor egy gyerek úgy érzi, hogy nem értik meg, frusztrálttá válik, ez pedig negatív érzések kialakulásához vezethet, ami okozhat például agresszív viselkedést, hisztizést vagy kiabálást. Ők így fejezik ki a megértés hiánya miatt érzett feszültséget.

Egy egyszerű és őszinte mondat, mint az “Én megértelek.” óriási változást jelent. Erőt adhatsz neki, elmesélhetsz egy történetet, ami kapcsolódik az adott szituációhoz, hogy lássa, te is éreztél ugyanígy. Látni fogja, hogy az életben nem mindig minden tökéletes, jó és rossz dolgok történnek mindenkivel, anyával és apával is.

7. “Sírj csak, ameddig jól esik.”

A sírás egy teljesen természetes dolog gyerekeknél és felnőtteknél is. Nem választás kérdése, hogy mikor fakadsz sírva, egyszerűen megtörténik, és tudjuk azt is, hogy nem fog örökké tartani. Amint megkönnyebbültünk, abbahagyjuk. Ha arra kéred a gyereket, hogy ne sírjon, azzal azt kéred tőle, hogy nyomja el az érzéseit. Így pedig sosem fogja megtanulni kezelni azokat.

Az olyan közhelyes mondatok, mint “A fiúk nem sírnak.” “Légy bátor!” vagy “Nincs is semmi baj.”, jó szándékkal hangzanak el, mégis negatív hatásaik vannak. Többek közt eleve hazugságok, hiszen a bátrak és a férfiak is sírnak, ettől pedig nem lesznek kevésbé bátrak vagy kevésbé férfiasak. Valami biztosan történt, ha a gyerek sírva fakadt, hiszen különben nem tenné. Ha erre azt mondod neki, hogy nincs semmi baj, azzal lebecsülöd az érzéseit, hiszen ő pont az ellenkezőjét éli át.

A legjobb, amit tehetsz, hogy hagyod, hogy magától megnyugodjon, biztosítod a támogatásodról, egészséges és építő módon segítesz neki megérteni a saját érzéseit. A negatív és a pozitív érzések egyaránt részei az életnek, és azok is maradnak örökre.

8. “Büszke vagyok rád.”

Egy másik fontos mondat, amit a szülőnek gyakrabban kellene mondania. De tudatosan szabad csak alkalmazni, amikor a helyzet indokolja. A gyermek erőfeszítéseit és önfejlesztését kell vele értékelni, elismerni. Ne az eredményre fókuszálj, hanem a munkára, amit belefektetett, a nehézségekre, amiket leküzdött, a folyamatra, amin átment és a tényre, hogy nem adta fel.

Mások előtt dicsekedni a gyerekünkkel nagyon egyszerű dolog. Elbüszkélkedsz azzal, hogy a te gyereked már jár vagy éppen őt választották meg osztálytitkárnak. A sikerei olyan büszkévé tesznek, hogy az egész világgal szeretnéd őket megosztani. De ne felejtsd el, hogy a legfontosabb vele megosztani azt, hogy milyen büszke vagy rá.

Viszont azt se feledd, hogy a jóból is megárt a sok. Csak akkor dicsérj, ha tényleg indokolt. A gyerekednek ezáltal növeled az önbecsülését, az önbizalmát. A túl sok alaptalan dicséret azonban arrogánssá teheti a gyereket, és azt eredményezheti, hogy csakis a jutalmazásért tesz meg dolgokat.

9. “Fontos számomra a véleményed.”

Mindig a legjobbat akarjuk a gyerekünknek, még akkor is, ha ő azt a dolgot éppen máshogy gondolja, nem tetszik neki a döntésünk vagy nem érti azt. Nem arról van szó, hogy pontosan ugyanúgy kell látnia mindent, ahogyan a szülőknek, és nem szabad szólnia vagy kifejeznie a saját álláspontját. Ha már egészen kiskorától kezdve figyelembe veszed a gyerek véleményét, egészséges önértékelése tud kifejlődni, boldogabb lesz, és érzi, hogy teljes értékű tagja a családnak.

A felnőtt élet alapját a döntéshozási képesség alkotja, ezért fontos, hogy már kicsi korától kezdve segítsd ennek a kifejlesztését. Ha a szülő folyamatosan megmondja a gyereknek, hogy mit csináljon, szülő nélkül képtelen lesz bármit is tenni. Ezért, amikor csak van lehetőséged, kérd ki a gyerek véleményét. Például kérdezd meg, mit szeretne csinálni hétvégén, milyen ajándékot szeretne adni a testvérének szülinapjára, vagy milyen filmet szeretne megnézni.

Amellett, hogy figyelmesen végighallgatod, rákérdezhetsz, miért gondolja így. Bátorítsd, hogy magyarázzon, érveljen. Ez nemcsak számára lesz előnyös, de számodra is, hiszen rengeteget megtudhatsz a személyiségéről.

10. “Köszönöm szépen.”

Értékeld a kis dolgokat, és hogy a gyereked is ezt tegye, neked kell példát mutatnod. Nem az udvariasságról van szó ebben az esetben. A “köszönöm” azt jelenti: “Tudom, hogy mit csináltál meg, és szeretném, ha tudnád, hogy értékelem és örülök neki.” Számos alkalom van, mikor kifejezheted a háládat a gyermeked felé:

  • Nap mint nap: Számtalan okot találhatsz arra, hogy köszönetet mondj a gyermekednek: bármilyen segítségért, például ha levitte a szemetet, leszedte az asztalt vagy megtette azt, ami egyébként is az ő feladata, például rendet tett a szobájában.
  • A türelméért: Sokszor észre sem vesszük, hogy a gyerekünknek mekkora erőfeszítésébe telik türelmesnek lenni, például mikor sorban áll velünk a boltban, ül a dugóban vagy mikor unatkozik. Szívesebben lenne máshol és csinálna mást, de ott van és vár. Szép gesztus, ha ezt megköszönöd neki.

A gyerek a szemünk fénye, aki örömet hoz az életünkbe, mosolyt csal az arcunkra még a legnehezebb pillanatokban is. Ezért pedig már önmagában büszkeséget és hálát érdemel.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer és a NJD fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here