A technikai fejlődéseknek és az új kutatási módszereknek köszönhetően azt állíthatjuk, hogy mindent tudunk az ókori életről. Ugyanakkor minél többet fedezünk fel a mindennapi életükről, annál inkább kápráztat el bennünket az ókori világ, hiszen néhány dolog olyan bizarrnak tűnik, hogy a mai világban el sem tudnánk képzelni. Összegyűjtöttünk 10 tényt az ókori emberekről, amelyek egyszerre zavarnak össze, és nyűgöznek le bennünket, s csak annyit tudunk rájuk mondani, hogy „Wow!”

1. A nők ólmot és ként használtak hajfestéshez

Az emberek már az ókor óta festik a hajukat, de a kémiai tudás hiánya és a rossz anyagok helytelen használata következtében a színezés olykor-olykor egészségkárosodáshoz vezetett. Ezen kívül az ókoriak növényi anyagokat is használtak hajfestésre, de ez nem bizonyult túl tartósnak. A görögök és a rómaiak olyan tartós hajfestéket használtak, melyek különféle kémiai anyagokat tartalmaztak, beleértve a ként is.
Az 1700-as években az olaszok maróhatású, lúgos oldatban áztatták a hajukat az aranyszínű loknik elérése érdekében. Sok európai hölgy használt sáfrányfestéket és kénport. Az afgánok pedig úgy gondolták, hogy a hajfestés meggyógyíthatja a fejfájást.

2. Üveggolyókat és őrölt gumit használtak mellimplantátumként

A nők már az ókorban is különböző módszerekkel igyekeztek megszépülni. Így a mellük sem volt kivétel. Néhány nő trópusi kezeléseket vett igénybe, míg mások házi „növesztő krémeket” használtak. S voltak, akik kókuszolajjal masszírozták a bőrüket.
Az első mellműtétet Vincenz Czerny végezte el 1895-ben. Az orvos egy tumor eltávolítása után végezte el a mellműtétet. Ezt követően az orvosok különböző anyagokat használtak a mellnagyobbításhoz: elefántcsont, üveggolyók, őrölt gumi és más kitöltő anyagok.

3. Állati ürülék a gyógyászatban

Undorítónak tűnhet, ám ez egy tény: az ókori emberek állati ürüléket használtak a különböző betegségek gyógyításához. Például az ókori görög nők a krokodil ürülékét fogamzásgátlóként alkalmazták, amit tulajdonképpen felhelyeztek a hüvelyükbe. Az ókori Egyiptomban a harcosok a sebeikbe kenték az állati ürüléket. A bárány ürülék egy skót népi gyógyszer, ami a himlőt gyógyította, míg a friss sertés trágyával az orrvérzést állították el. Egy egyszerű tanács: ne próbáld ki otthon!

4. Az orvosok lyukakat fúrtak az emberek fejébe, hogy elűzzék a gonosz lelkeket

Az orvosok mindig is igen kíváncsiak voltak az emberi testtel kapcsolatban, s számos „bizonyított” módszert alkalmaztak a különféle betegségek gyógyítására. A koponyalékelés is épp ilyen. Az orvosok úgy hitték, hogy meg tudják gyógyítani az olyan betegségeket mint a görcs, a fejfájás és a fertőzés. Úgy gondolták, hogy a betegségeket egy gonosz lélek okozza, ami csapdába esett az emberek fejében, s a lyukakon át kiszabadulhat. Szerencsére ezt a gyakorlatot a középkor végére teljesen betiltották. Néhány földből kiásott koponya alapos megvizsgálása után a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a páciensek túlélték ezeket a „gyógykezeléseket.”

5. A nők nem sírhattak a temetéseken

Az ókori Rómában egy átlagos temetés egy felvonulással kezdődött, ahol a könnyező, síró rokonok követték az elhunytat. Minél több ember kísérte el utolsó útjára, annál jobban tisztelt személy volt. Olykor-olykor a család felfogadott olyan nőket, akik azért sírtak, hogy nagy hatással legyenek a tömegre is. Azért, hogy hihetőbbé tegyék szenvedésüket, a hajukat tépték és véresre karmolták az arcukat. Később már túl extrémnek és negatívnak tartották a hagyományt. Az emberek nem bérelhettek fel többé könnyező profikat azért, hogy érzelmeket váltsanak ki a gyászolókban, hiszen ez összeférhetetlen a polgárok csendes életének ideájával.

6. Az apák legálisan megölhették a lányuk szeretőjét

Az apák igen nagy befolyással bírtak az egész családban, különösképpen a hajadon lányaik esetében. Joguk volt kiválasztani a megfelelő férjet számukra. A szabályok rendkívül szigorúak voltak, s a lányok nem létesíthettek intim kapcsolatot senkivel házasság előtt.
Az apák legálisan megölhették a lányuk szeretőjét, sőt akár lányukat is, ha házasságtörésen kapták őket. Ha csak az egyiküket öli meg, akkor megvádolhatják gyilkossággal. Érdekes tény: a római nők mindig az apjuk családjához tartoztak, a házasságuk után is.

7. Az ókori Rómában az apák eladhatták a fiukat rabszolgának. De csak háromszor!

Igen, jól olvastad! Az ókori Rómában az apa volt a család feje, és abszolút hatalommal bírt mind a felesége, a gyerekei és a háztartás felett is. Az apák akár azt is eldönthették, hogy a családban tartják-e az újszülött gyermekeket.
Sőt, a családfők akár eladhatták a fiukat rabszolgának. Ha már nincs szüksége a „rabszolgára” annak, akinek eladta, akkor a fiú egyszerűen visszament az apja otthonába. Ugyan csak háromszor adhatták el őket, mégis rossz szülőnek tartották őket. Az édesapák meg is ölhették a családtagjaikat. Szerencsére csak nagyon kevesen voltak ilyen kegyetlenek.

8. Az orvosok fokhagymát használtak terhességi tesztként

Az anatómiai tudás hiánya miatt az orvosok nem tudták biztosan megmondani, hogy egyes nők miért esnek teherbe, míg mások nem. Ugyanakkor számos természetes módszert alkalmaztak terhességi tesztként.
Kr.e. 1350-ben a nőknek azt tanácsolták, hogy pisiljenek le egy búzamagot. Ha a mag kicsírázik, akkor várandós. A terhesség kiderítésének egy másik módja, hogy a nők fokhagymagerezdet vagy vöröshagymát helyeztek fel a hüvelyükbe. A következő reggelen az orvos megszagolta a nő leheletét, s ha érződött a fokhagymaszag, akkor megállapította, hogy terhes. Hála Istennek, ma már fejlettebb az orvostudomány.

9. Az ókori Egyiptomban az emberek leborotválták a szemöldöküket, hogy meggyászolják a macskájukat

Az ókori egyiptomi emberek kedvenc állatukként imádták a macskákat, és úgy hitték, hogy szerencsét is hoznak. Básztetet, az otthon, a macskák és a termékenység istennőjét vagy macskaként vagy macskafejű nőként ábrázolták. Egyiptomban a macskákra szentként tekintettek, s halálra ítéltek bárkit, aki bántotta őket.
Az ókori egyiptomi családok úgy sirattak meg egy családi cicát, hogy leborotválták a szemöldöküket. A macska testét bebalzsamozták, majd egy fából faragott maszkba tették, s egy apró macska múmiát tettek a családi sírba vagy a macska temetőbe.
Érdekes tény: Nagy Sándor, Julius Caesar, Dzsingisz kán, Napóleon és Hitler is ailurophobia-ban szenvedett, azaz féltek a macskáktól.

10. Az ókori Rómában nyilvános illemhelyek voltak

Az ókori római emberek mindent megtettek a személyes higiéniájuk érdekében. Rendszeresen eljártak nyilvános fürdőkbe és illemhelyekre.
Csupán néhány nagyon gazdag ember engedhette meg magának a saját fürdőszobát vagy illemhelyet a házában. A maradék 95% bizony nyilvános illemhelyeket használt, amik masszív kövek vagy fák hosszú soraiból álltak, néhány lépésenként pedig lyukakat vágtak bele. A fürdőkből folyamatosan folyó víznek köszönhetően az ürülék egy csatornahálózatba ömlött. Mivel a magánélet szokatlan életstílus volt a rómaiak számára, miért is lett volna ez más?

Az évszázadok során az emberek rengeteget változtak. Manapság el sem tudnánk képzelni azt a világot, ahogyan ők éltek.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

2 hozzászólás

  1. Azt kifelejtette a szerző – nő létére -, hogy az illemhelyek nem csak nyilvánosak voltak, de egyneműek is! Szóval, ez az ábra csal annyiban, hogy egy nőt sem rajzoltak a dolgukat végző személyek közé…
    Egyébként a nadrág sem volt túl gyakori viselet a római férfiak közt. Tógát viseltek, alatta meg a nagy semmit. Esetleg ágyékkötőt. A lányok dettó. A bugyi 20. századi fejlemény, ez csak a század közepén terjedt el a nagyanyáink körében… 🙂
    Jómagam még emlékszem az “ősrobbanásra” a fejem fölött, amikor gyerekként dédanyám szoknyája alatt bujkáltam.

  2. A roma nőknél még a 80-as években sem volt általános a bugyi Magyarországon. Tudom, mert több alkalommal láttam, hogy nincs rajtuk injekciózás közben. 100 évvel ezelőtt a parasztnők sem viseltek bugyit.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét