Az agyunk lenyűgöző. Képessé tesz arra, hogy elérjük hihetetlen dolgokat, hogy megvalósítsuk már-már valószerűtlen álmainkat és kitűzött céljainkat. Ha ezt mind szeretnénk, először azt kell megértenünk, hogyan is működik fejünkben ez a varázslatos szerkezet.

1. Az agyunk nem tesz különbséget képzelet és valóság között

Az agyunk minden gondolatunkra reagál, nem tudja megkülönböztetni a valóságot a fantáziától. Ezért van az, hogy boldogabbak, akik rózsaszín szemüvegen keresztül nézik a világot, és ezért reagál a testünk úgy a placebóra, mint a valódi gyógyszerekre.

2. A szellemi munka nem fárasztja le az agyat

Az agyi fáradtságot csak az érzelmeink idézik elő. Az agyon keresztüláramló vér összetétele a szellemi munka során nem változik. Ezzel szemben egy olyan férfi vére, aki egész nap megállás nélkül fizikai munkát végzett, nagyban megváltozik.

3. Leggyakrabban az agy automatikusan működik

A nap több mint felében a gondolataink még a tegnapiak. Ezért olyan nehéz a pesszimistáknak megváltoztatni a világról alkotott képüket. Szó szerint szükségük van arra, hogy kitisztuljon a fejük és arra késztetni az agyukat, hogy gyakrabban reagáljon pozitív dolgokra.

4. Azt látjuk, amire gondolunk

Bármelyik gondolatunk válhat valósággá. Például, ha arról álmodsz, hogy elutazol Párizsba, mindenütt olyan dolgokat fogsz látni, melyek erre a városra emlékeztetnek. Ha meg akarod változtatni a körülötted lévő világot, változtasd meg a gondolataidat.

5. Az agyunknak éppen úgy szüksége van az edzésre, mint az izmainkra

Az agyunk és az izmaink nem különböznek abból a szempontból, hogy mindegyiket edzeni kell. Tanulással, friss levegőn végzett gyakorlatokkal, egészséges táplálkozással, alvással, utazással, új hobbival, tánccal vagy akár játékkal, hiszen ezek mind megmozgatják az agyat.

6. Az agyunk sosem pihen

Az agyunk még akkor is dolgozik, amikor alszunk, sőt ilyenkor még keményebb munkába kezd. Az agyi aktivitás ugyanis jóval nagyobb éjszaka, mint napközben.

7. Időnként leállni létfontosságú

Hogy ne őrüljünk bele az ezernyi negatív gondolatba, időnként le kell állítani magunkat, hogy szünetet adjunk az immunrendszerünknek. Ne feledkezzünk meg az aktív pihenésről sem, ami az ellazulás leghasznosabb formája.

8. Felejteni jó dolog, mert így őrizhetjük meg az idegrendszer rugalmasságát

Hogy az új emlékeket elraktározhassuk, az agyunknak meg kell szabadulnia a régiektől. Jó lenne, ha eldönthetnénk, mit szeretnénk megőrizni az emlékeink között és mi az, amit inkább elfelejtenénk. Ezt akkor érhetjük el, ha gyakran használjuk azokat az információkat, amiket nem szeretnénk elfelejteni.

9. Az agyunk nem tud fájni

Az agy reagál a fájdalomra, de nem érzi azt, mivel nincsenek meg benne a szükséges receptorok. A vénákra, idegekre és a szövetekre az agy körül ez az állítás viszont nem érvényes.

10. Az agyunkon tudunk változtatni

Mindenfajta aktivitás új idegi összeköttetéseket hoz létre az agyban. Ha azt hisszük, nem vagyunk képesek elérni az előléptetést, idővel ez a gondolat csak még inkább megszilárdul a tudatunkban. De ha azt mondjuk magunknak, meg tudjuk csinálni, az agy lehetőségeket teremt arra, hogy rájöjjünk, hogyan érjük el a célunkat.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

2 hozzászólás

  1. “A szellemi munka nem fárasztja le az agyat” Aki ezt mondta, az még nem végzett elég szellemi munkát. Legsúlyosabb tünete a kiégés

  2. A fejfájás mivel magyarázható? Akkor mi fáj a fejünkben ha nem az agyunk? Időjárásváltozásra vagy erős szélre fájdalommal, migrénnel reagál a fejünk. Ezt az agyunk miért csinálja?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét