11 tipp a hisztik kezelésére, amitől az Év Szülője leszel

A harag természetes, de igen kellemetlen érzés. Egy gyerek számára pedig érthetetlen és kezelhetetlen érzelem. Ez egyrészt hisztiben ütközik ki, másrészt olyan hangulatot teremt otthon, ami az egész családra rossz hatással lehet. A jó hír viszont az, hogy lehet rá megoldást találni. Természetesen a gyerek is megtanulja idővel kezelni a haragját, de ezen a folyamaton a szülőnek kell lépésről lépésre átvezetnie őt.
11 tippet szeretnénk megosztani szakértőktől, hogy a legjobbat tudd kihozni minden szituációból.

1. Használj érzelemskálát.

A gyerekek sokszor nem tudják, hogyan közvetítsék megfelelően az érzelmeiket. Ezt később tanulják meg, kiskorukban még úgy reagálnak rá, ahogyan tudnak. A düh mértékét kifejező skála jó eszköz ahhoz, hogy segíts a gyereknek még idejében azonosítani az érzelmeit, mielőtt azok teljesen magukkal ragadnák. Egy papírra rajzold fel a skálát. Alul legyen a 0, majd haladj 5-ig. Az egyes fázisokhoz társíts érzelmeket, például: higgadt, feszült, dühös. A skálán a legmagasabb pontszám jelezze a legerősebb dühöt. Színekkel is érzékeltesd a fokozatokat.

2. Tanítsd meg neki, hogyan azonosítsa a saját érzelmeit.

Egy gyerek még nem képes értelmezni az érzéseket, nem tud róluk beszélni sem. Mivel szavakkal nem tudja kifejezni, előfordulhat, hogy úgy jelzi, hogy csapkodja és üti azt, ami a közelében van. Ezért fontos a szókincsének gyarapítása.

Tanítsd meg neki azokat a szavakat, amelyekkel le tudja írni az érzelmi állapotát. Az az egyik legfontosabb része az érzelmi nevelésnek, hogy be tudja azonosítani az érzéseit, és tudjon beszélni róluk. Ezt történeteken, képeken, különböző karaktereken keresztül, de játékos formában is gyakorolhatjátok.

3. Próbáljatok közösen választ találni arra, hogy vajon mitől jöhettek elő ezek az érzések.

A kérdések feltevése és megválaszolása fontos része a fejlődésnek, és egy olyan alapvető dolog, amit minden gyereknek meg kell tanulnia. Magyarázd el a gyereknek, hogy ha kérdez, több információhoz juthat azzal kapcsolatban, ami érdekli. Az arra irányuló kérdés, hogy miért történt valami, rávezet a kiváltó okra. Például “Elestem, mert megbotlottam egy kőben.” Lehetnek ilyen kérdések is: “Miért vagyok mindig mérges, mikor nem ehetek több édességet?” Ezek segítségével a gyerek sokkal többet meg fog tudni a saját érzéseiről.

4. Gyakoroljatok relaxációs technikákat.

Ahogyan a felnőttek, úgy a gyerekek is lehetnek fáradtak, stresszesek, feszültek. Életkortól függően gyakorolhattok olyan relaxációs technikákat, amik segítségével a gyerek meg tud nyugodni. Ez majd javítja a figyelmét, hiszen jobban fogja érezni magát.

0 és 3 éves kor között:

• Masszázs: Egy ellazító és stimuláló masszázs segíthet az elalvásban, ha ezzel vannak nehézségei a gyereknek.
• Nyugtató palack: Egyszerű és hatékony kis eszköz, amit egy műanyag palack felhasználásával elkészíthetsz. Szükség lesz még hozzá csillámra, organikus festékre és forró vízre. A célja, hogy a gyerek minden alkalommal, mikor feszültnek érzi magát, ehhez a palackhoz nyúljon. A csillogó, színes víz mozgásának figyelése közben fokozatosan oldódik benne a feszültség.

3 és 7 éves kor között:

• Lufi módszer: Kérd meg, hogy képzelje azt, hogy ő egy lufi, amit először felfújnak, aztán pedig leeresztenek. A játék célja, hogy beszívja a levegőt, tartsa bent, majd fújja ki. Ez egyfajta légzéstechnika.
• Teknős módszer: Most képzelje magát teknősnek, feküdjön arccal lefelé a földre, és gondolja azt, hogy éppen naplemente van. A teknősnek aludni kell menni, ezért lassan behúzza a lábait és a karjait a páncélja – a gyerek esetében a hasa – alá. Mikor ezt megtette, játsszátok azt, hogy felkelt a nap, a teknős is felébred és lassan kinyújtja a végtagjait. Ezzel a módszerrel észrevétlenül veheted rá a nyújtógyakorlat végzésére, ami szintén oldja a feszültséget.

7 és 9 éves kor között:

• Tudatos jelenlét: Ebben az életkorban a gyerekek már el tudják sajátítani a meditáció alapvető technikáit. Üljetek le csendben a földre és kövessétek a szakember útmutatásait.
• Mandala színezése: Ezzel csökken a stressz és a szorongás. Színezhetitek is, de még jobb, ha rajzoljátok a mandalákat. Ez segít a koncentrálásban.
• Rongybaba: A gyerek képzelje magát rongybabának, lóbálja a végtagjait, közben majd kimegy belőle a feszültség, ami átjárta az izmait.

9 és 12 éves kor között:

• Specializáltabb légzéstechnikák: Az ilyen korú gyerekek már képesek szabályozni a légzésüket. Ez azt jelenti, hogy a légzéstechnikák elsajátításában is előrébb léphetnek, elsajátíthatnak komplexebb technikákat, hogy teljesen át tudják adni magukat a jelen pillanatnak.

5. Fogadtasd el az érzelmeket (még a dühöt is).

Mikor a gyerek nagyon intenzív érzelmeket él át, könnyen megrémül. Segíthetsz ezen, ha megtanítod neki, hogy a düh a test természetes reakciója, ami arra figyelmeztet, hogy valami nincs teljesen rendben. A cél az, hogy megtalálja a módját annak, hogy megbirkózzon ezzel az erős érzelemmel. Ha beszélsz neki arról, hogy milyen a düh és a harag, később majd könnyebben tudja saját magán azonosítani.

6. Ne válaszolj, csak cselekedj.

Próbálj nem benne ragadni a szituációban, mikor a gyereket elragadják az érzelmei. Ha felveszed a kesztyűt, azzal egyrészt semmire sem mész, másrészt akár ronthatsz is a helyzeten. A legjobb, ha előre gondolkodsz és átbeszélitek a dolgokat. Már azelőtt beszéljetek a dühről és annak kezeléséről, mielőtt az első jelei mutatkoznának, ezzel teszel ellene, nem pedig reagálsz rá. Bármelyik pillanatban megteheted, hogy elkezdesz beszélgetni a gyerekkel. Például mikor azt mondja: “Mérges vagyok, mert anya nem vesz meg mindent a boltban, amit akarok.”, akkor meg kell tanítanod, hogy legfeljebb egy valamit veszel neki. Egy idő után ez megszokottá válik, így a gyerek tud alkalmazkodni majd a szabályokhoz. Más szóval, tanítsd meg neki még azelőtt kezelni az érzelmeit, mielőtt azok úrrá lennének rajta.

7. Fejleszd az empátiáját.

A harag olyan szintet tud elérni egy gyerekben is, hogy teljesen ellehetetleníti a racionális gondolkodást. A szülő feladata, hogy segítsen neki más szemszögből látni a dolgokat, és hogy a harag helyett az empátiát erősítse benne. Ha nem akar beszélni az érzéseiről, akkor az egyik kedvenc mesehősét vagy karakterét felhozhatod példának, és rajta keresztül férkőzhetsz közelebb az érzelmeihez. A felnőtt dolga a kérdezés, hogy a gyerek átlásson az érzésein, és azonosítani tudja a probléma forrását. Például kérdezd meg, hogy mit tenne a kedvenc mesehőse egy ilyen helyzetben. Ha a gyerekben már korán kifejlődik az empátia, csökken az agresszív viselkedés esélye.

8. Ne engedj a hisztinek.

A hiszti a dühroham kiteljesedése, ráadásul a tapasztaltabb gyerekek tudják, hogy ez a leghatékonyabb módja, hogy elérjék a szüleiknél, amit akarnak. A szülőknek meg kell tanulniuk kezelni a hisztit, ahelyett, hogy engednének neki. Rövid távon ez utóbbi az egyszerűbb megoldás, de hosszú távon viselkedési problémákat, akár agressziót is kiválthat. A legjobb együttműködni a gyerekkel, hogy felismerje a saját érzéseit, és biztos lehessen abban, hogy az igényei a megfelelő időben ki lesznek elégítve.

9. Használd a humort, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz.

Mikor a gyereken eluralkodnak az intenzív érzelmek, nehéz megtalálni a humort bármiben is. De nem lehetetlen. Még a legnagyobb vihar közepette is próbáld használni a humorérzékedet. Találd meg a probléma gyökerét, és azt se feledd, hogy a nézeteltéréseket sokszor ostoba félreértések okozzák. Ha ezekre kedvesen rávilágítasz, eloszlathatod a feszültséget, és könnyebben eljuthatsz a megoldáshoz. Ha a nevelésben rendszeresen alkalmazod a humort, sokkal könnyebben fognak menni a dolgok köztetek.

10. Távolodj vagy közeledj – ahogy a helyzet kívánja.

A gyerekek nem egyformák és nem is viselkednek egyformán. Szülőként viszont fontos tudni, hogy a gyermekednek a dühkitörés szélén arra van-e szüksége, hogy hátralépj egyet, hogy lehiggadhasson és visszanyerje az önuralmát. Az is előfordulhat, hogy éppen az kell neki a megnyugváshoz, hogy fizikai kontaktusba lépj vele. Tudjuk, hogy a megfelelő pillanatban egy ölelésnek óriási ereje lehet, megelőzheti a szorongást, ami haraghoz vezethet.

11. Legyél számára példakép.

Ha odafigyelsz a saját dühödre, már sokat teszel azért, hogy a gyermekedet végigvezesd az úton, ami az érzelmeinek a tudatos kezeléséhez vezet. A gyerekek utánozzák a felnőtteket, sokszor pedig még ők sem tudják kezelni a haragjukat. Figyeld meg, hányszor vagy mérges. Jó ötlet, ha erről naplót vezetsz. Figyeld meg azt is, hogy mik azok a dolgok, amiken kiakadsz és hogy hogyan reagálsz ezekre. Lehet, hogy kiabálsz, ütöd a falat vagy nyomod a dudát az autóban. Dolgozz a saját dühkezeléseden, és ha szükséges, kérj segítséget.