A gyerekkorban történt események hosszú éveken át képesek a fejünkben járni. Nosztalgiát keltenek azokról a varázslatos időkről, mikor a képzeletünk szabadon szárnyalhatott, az életet pedig az aggodalom legapróbb szikrája nélkül élhettük. Ám ezeknek az eseményeknek van egy másik fajtája is, melyeket igyekszünk elménk legmélyebb bugyraiba eltemetni.
12 kísérteties gyerekkori történet következik.

  • Mikor nagyon kicsi voltam, a nagymamámmal és az anyukámmal éltem. Egyik nap a nagymamám kirohant a házból, és csak néhány órával később jött vissza. Ültem a lépcsőn, mikor belépett, és láttam, hogy mögüle Rita nagynéném integet nekem, de nem szólalt meg. Kérdeztem a nagyit, miért van vele Rita. Kiderült, hogy a kórházba rohant, Rita néhány órával korábban halt meg. Még ma is kiráz a hideg ettől. © Lalasunshine91 / Reddit
  • Régen a szemem sarkából láttam dolgokat, és odanéztem, hogy lássam, semmi nincs ott. A lányom még kicsi, ült az ölemben, és könyvet olvastunk. Hirtelen láttam valamit a szemem sarkából, ahogyan régen, és a lányom is rögtön odanézett. Kikerekedett szemekkel bámulta a semmit, és ez háromszor történt meg. Még nem olyan nagy, hogy el tudja mondani, mit néz, mit lát, de hamarosan eljön az is. Ha újra megtörténik, rá fogok kérdezni, hogy mit lát. © TheW83 / Reddit
  • 9 éves lehettem, ragyogó nyári nap volt, mentem a hűtőhöz jégkrémért. Hirtelen egy kamasznak kinéző fiú, hosszú, barna hajjal, bézs garbóban, piros kockás trapéznadrágban befordult a folyosó sarkán tőlem balra, majd a lábától kezdve a fejéig elhalványult, ahogyan ránéztem. Éveken át senkinek nem beszéltem erről, míg anyám meg nem említette, hogy találkozott azokkal a (ma már felnőtt) gyerekekkel, akik előttünk laktak itt, és kérdezték tőle, hogy találkoztunk-e a “trapéznadrágos szellemmel”. © Dahhhkness / Reddit
  • Mikor 4 éves voltam, volt egy képzeletbeli barátom, Bomba. Megkértem anyát, hogy az asztalnál terítsen neki is vacsorához, és hónapokon át helyet hagytam neki az ágyamban. Azon a nyáron apa szülinapjára a szüleim bulit rendeztek. Volt egy kis medencénk, és nekem megengedték, hogy a sekélyebb részére bemenjek karúszókkal, ha van ott felnőtt, aki figyel rám. Mivel minden felnőtt el volt foglalva, úgy döntöttem, megszegem a szabályt, és karúszó és felügyelet nélkül megyek be a vízbe.
    Hamarosan valaki észrevett engem a víz alatt, a fejem a vízben volt, a lábaimmal a medence széle felé rúgtam. Az apám beugrott ruhástól, és kihúzott. Mikor látták, hogy rendben vagyok, az első, amit anyának mondtam: “Bomba azt mondta, hogy rugdossak. Ha rugdosok, elérek a medence széléig.” Másnap, mikor anyukám terítette az asztalt, megállítottam, mikor láttam, hogy helyet hagy Bombának. Elment, és utána többé sosem beszélgettem vele. © Ismeretlen szerző / Reddit
  • Ovis voltam, a családommal akkor jöttünk haza Disneylandből. Emlékszem, hogy a szobámban voltam, mikor apa megkért, hogy menjek le az emeletről, az utazótáskából vegyek ki valamit és vigyem fel neki. Megtettem. Mikor odamentem a táskához, az magától elkezdett mozogni, mintha valami lett volna benne és ki akarna szabadulni. Mikor visszamentem az emeletre, apám ideges lett, hogy nem hoztam fel, amit kért, és lement ő maga. Anyukám kérdezte, mi a baj, én meg elmondtam neki. Azt mondta, csak a macska volt. A macska viszont az emeleten volt, mikor én kijöttem a szobából, és akkor is, mikor visszamentem. Tudom, hogy mit láttam. © DitaVonTz / Reddit
  • Emlékszem, gyerekkoromban egyszer bementem egy áruház mosdójába. Ráültem a WC-re, és fura érzés fogott el. Lehajoltam, hogy átnézzek a válaszfalon lévő lyukon, és láttam, hogy egy szemgolyó bámul vissza. © Konebred / Reddit
  • 10 éves voltam, mikor egy új család költözött a szomszédba. A lányukkal barátnők lettünk, és mindig azt mesélte nekem, hogy a házukban kísértet lakik. Egy nap az udvaron játszottunk, mikor egy zilált kinézetű férfi kiszaladt a házuk ajtaján, a szülei pedig futottak utána. A férfi teljes sebességgel berohant az erdőbe, az apa kiabálva futott utána. Kiderült, hogy a férfi a padlásukon élt, aminek az ajtaját belülről zárva tartotta. Az apának azonban sikerült kinyitnia és kitennie onnan a férfit.
    A mai napig, minden házban, ahol laktam, mindenhova benézek, és rendszeresen takarítok a legrejtettebb zugokat is. © jamesgravley / Reddit
  • Mikor kicsi voltam, egyszer egy kunyhóban nyaraltunk a családdal a semmi közepén. Éjjel kimentem, és olyan földöntúli hangot hallottam, amilyet korábban sosem. Olyan volt, mintha egy robot őrülten kacarászna, miközben fájdalmasan sírna is. Nagyon rosszul hangzott. Hulla fehéren mentem vissza a házba, és elmondtam apámnak, mi történt. Fogott egy botot, és kimentünk megkeresni, honnan jön a hang. Úgy hallottuk, a víztartály közeléből jön. Idegesen mentünk egyre közelebb, és köröztünk a tartály körül. Apám hirtelen felkiáltott, és odalépett a tartályhoz.
    Kiderült, hogy a tartályban volt egy kis szellőző cső, és egy nagy levél beleragadt, az produkálta a különös hangokat, a tartály pedig felerősítette azt. A hang átért az egész völgyön, egészen a kunyhónkig. Még ma is hallom magamban. © ActiniumNugget / Reddit
  • Egyedül voltam otthon, a szüleim a barátaiknál voltak. Este fél 10 lehetett, mikor hangokat hallottam a földszintről. Tudtam, hogy minden ajtó be van zárva, és a szüleimen kívül senki sem tud bejönni, ezért attól féltem, betörtek, és fülelni kezdtem. Úgy hangzott, mintha legalább egy tucat ember vacsorázna és beszélne, de nem tudtam kivenni, hogy mit mondanak. Félig lementem a lépcsőn, és még mindig hallottam a beszédet. Végül lekiáltottam, hogy “helló!” Az összes hang azonnal elnémult, és nem is hallottam már utána semmit. Ez volt a legfélelmetesebb dolog, amit valaha átéltem. © Dork_Helmet / Reddit
  • Van egy emlékem gyerekkoromból egy magas férfiról, aki piros és kék öltönyt viselt. Az álmaimban jelent meg, és azt mondogatta nekem, hogy minden rendben van. A való életben sosem láttam ezt a férfit, mindig is ijesztőnek és félelmetesnek tartottam, de mindig megnyugodtam ébredéskor.
    Még ma is látom őt az álmaimban, általában akkor, mikor nagyon stresszes vagyok. Még mindig megnyugszom és jobban érzem magam, mikor felébredek. © Ismeretlen szerző / Reddit
  • Gyerekkoromban egyszer lefeküdni készültem, anya a nappaliban volt, a tévét nézte. Mikor feküdtem le, hallottam, hogy valaki a nevemet suttogja, mintha közvetlenül az arcomnál lett volna. Teljes sötétség volt, a szobaajtó csukva, ezért azonnal kiabáltam anyának. Azt mondta: “Talán én mondtam valamit magamban.” Még mindig nem értem, ez hogyan történhetett, mert közvetlenül az arcomnál éreztem! © Ismeretlen szerző / Reddit
  • 12 éves voltam. Egyik reggel felébredtem, és lementem a konyhába, hogy összedobjak egy reggelit. Mikor odaértem, hallottam, hogy apám a nappali kanapéján horkol. Furcsának találtam, hogy délelőtt 10-kor még alszik, mivel korán indul dolgozni. Ahogy mentem a kanapé felé, a horkolás egyre csak hangosabb lett, már-már lehetetlenül hangos. Csak rápillantottam a kanapéra, és a hang azonnal megszűnt. A kanapén pedig nem volt senki! A mai napig nem találok erre magyarázatot. © odd110 / Reddit
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét