Sajnos nem mindenkinek volt felhőtlen a gyerekkora. Vannak családok, ahol a családtagok közötti konfliktusok árnyékolták be a mindennapokat, és vannak olyanok, ahol a szülők anyagi problémákkal küzdenek vagy küzdöttek. Ha ez az utóbbi nem is tartott sokáig, sok gyerekben akkor is nyomot hagynak a szűkösen eltöltött időszakok.
Összegyűjtöttük, milyen tudatos vagy tudatalatti szokások, viselkedési minták mutathatják, hogy az illető szegény családban nőtt fel.

1. Aggódik az étel miatt.

A folyamatos aggódás az étel és az evés miatt olyan megkülönböztető jel, ami arra utal, hogy a családnak anyagi gondjai voltak. Akik ilyen körülmények között nőttek fel, azoknál gyakori a túlsúly és az étkezési zavar.

  • Még mindig szorongok, mikor vendégek jönnek és nálunk esznek. Ezt persze nem hozom a tudomásukra, nehogy őrültnek nézzenek. © HateradeK / Reddit
  • Nem tudok nem megenni mindent, ami a tányéromon van. Ha sok a maradék, akkor akár 4 napon át is ugyanazt eszem, míg el nem fogy vagy meg nem romlik. Gyerekkoromban sosem volt sok ennivalónk, elképzelhetetlennek tartom, hogy pazaroljam az ételt. © Followthatmonkey / Reddit
  • A legfinomabb falatokat későbbre hagyom. Ha ugyanazon a tányéron is vannak, kiválogatom, és a legkevésbé finomakat eszem meg először, a legfinomabbakat pedig félreteszem, hogy nyújtsam az élvezetet. Észre sem veszem, hogy ezt csinálom. © Kovalevan7 / Pikabu

2. Nem vesz semmi “pluszt”.

A szegény családban nevelkedettek gyakran stresszként élik meg, ha olyan dolgokat vásárolnak, amelyekre nem feltétlenül van szükségük. Ők sokszor alkalmazzák a “későbbre halasztott vásárlás” szabályát, aminek az a lényege, hogy várnak pár napot, és ha még mindig úgy érzik, hogy meg kell venniük az adott dolgot, csak akkor vásárolnak.

  • Az üzlet, ahol dolgoztam, árult játékkonzolt. Az ára nagyon jó volt, nekem nem volt adósságom, és volt elég pénz a számlámon. Ráadásul éppen összeköltöztünk a barátnőmmel, de még nem volt tévénk. Jó lehetőség volt, mégis egy barátomnak kellett meggyőznie, hogy megvegyem. Utána több órán át szó szerint rosszul voltam. © CryoClone / Reddit

3. Fillérekért is hajlandó dolgozni.

Az irracionális félelem a munka elvesztésétől tipikus azoknál, akik gyerekkoruktól kezdve azt a mentalitást sajátították el, hogy fix jövedelem nélkül nem lehet életben maradni, mindegy, hogy ez a jövedelem mekkora.

  • Max egy nagy vállalatnál dolgozott sofőrként. A hivatalos éves fizetése 12.000 dollár volt, a többi pénzt a zsebébe kapta. Egyszer megbetegedett. Gyakorlatilag nem kapott táppénzt. Végül kölcsönt kellett felvennie, amivel csak növelte az adósságait. Felépült, és folytatta a munkát. Most azt mondja, semmi gond nincs azzal, hogy ez így történt, hiszen egy nagy cégnél dolgozhat. Mindezt úgy, hogy semmiféle garanciája nincs arra, hogy a munkahelye a jövőben is megmarad. © dadudist / Pikabu

4. Ragaszkodik a dolgaihoz.

Egyes szokásokból könnyen észre lehet venni, hogy valaki szegény családban nevelkedett. Például abból, ahogy mozog, ahogy beszél, eszik, amilyenek a gesztusai, de még abból is, ahogyan a kávéscsészét tartja.

  • Egyszer 3 barátommal kibéreltünk egy házat. A tulajdonos egy elég ismert színésznő volt. Egyik este a tévében egy vele készült interjú ment. Csináltunk kakaót, lekuporodtunk a kanapéra, és elkezdtük nézni. Többek között arról is beszélgettek, hogy mik azok a fontos dolgok, amik segítenek neki, hogy beleélje magát egy-egy szerepbe. A színésznő kért egy csésze kávét a riportertől, és azt mondta: “Te biztosan gazdag családból származol, mert a csészét távol tartod magadtól. Akik szegénységben nőttek fel, tudják, hogy semmi másuk nincs, ezért két kezükkel szorongatják a bögrét.” A barátaim rám néztek, mert mindkét kezemmel szorítottam a bögrét. Kérdés nélkül kiböktem: “Ez így igaz. Mi nagyon szegények voltunk.” © John Jones / Quora

5. Bízik a csodában.

Akiknek sosem voltak anyagi gondjai, nem lelnek túl sok örömet a lottózásban és a szerencsejátékokban. Persze ők is örülnek a nyereménynek és kudarcként élik meg, ha nem nyernek semmit. De azok űzik ezt igazi szenvedéllyel, akik éltek már szükségben. Ők reménykednek legjobban a csodákban.

  • Hajléktalan voltam. Most saját házam van, a fizetésem pedig kétszerese az átlagosnak. Annak ellenére, hogy közgazdasági diplomám van és tudom, hogy teljesen irracionális, mégis lottózom. © clemtiger2011 / Reddit

6. Mindent maga csinál.

Abból is felismerheted, hogy valaki szegénységben nőtt fel, hogy mennyi mindent tud egyedül megcsinálni. Zárat cserél, megjavítja a csöpögő csapot, csempéz, szerel, magának vágja a haját. Ha már meg is tehetné, hogy mindent szakemberrel csináltat, ezek a szokásai mégis megmaradnak.

  • Új házba költöztünk a feleségemmel. Egyszer megkérdeztem, hol találom a tűt és a cérnát. Kérdezte, hogy miért keresem. Mondtam, hogy azért, mert szeretném megfoltozni a zoknimat. “Csak dobd ki, ne szórakozz vele!” – mondta. Ő gazdag családból jött. Nem is tudom, hogyan mondjam el neki, hogy a cipőket is meg lehet javítani… © klalkin / Pikabu
  • Gyerekkoromban olyan szegények voltunk, hogy a szüleimnek arra sem volt pénze, hogy fodrászhoz vigyenek. A hajam vágása az apám feladata volt. Az iskolában ezt nagyon szégyelltem. Most már tudom, hogy mennyire buta voltam, hiszen nem mindenki mondhatja, hogy az apukája tudja használni a varrógépet, tud cipőt megvarrni, hajat vág, fest, épít, vízvezetéket szerel, főz stb. Nagyon büszke vagyok rá. “Overheard” / ideer

7. Semmit sem dob ki.

Akik ismerik a pénz értékét, ritkán dobnak ki bármit, inkább minden lehetséges módon próbálják meghosszabbítani a tárgyak élettartamát. Ha a ruhát már nem lehet az utcára felvenni, akkor otthon hordják vagy feldarabolják, és szőnyeget készítenek belőle. Ezt pedig addig használják, amíg szét nem foszlik.

  • Én megjavítom a dolgokat ahelyett, hogy kidobnám őket. A telefonom kijelzője nem reagál, ha balra húzom az ujjam, időnként ok nélkül kikapcsol, de még mindig használom, hiszen telefonálni tudok vele. © joannagoanna / Reddit
  • A sampon és a tusfürdő maradékát addig hígítom vízzel, míg a flakonban már csak víz marad. Képtelen vagyok magamat rávenni arra, hogy kidobjam őket, amíg valamennyi van a flakon alján. © jsand4325 / Reddit

8. Pénz helyett az idejét pazarolja.

Az egyik legfőbb jellemzője a szegénységben felnőtt embereknek, hogy a pénzt többre becsülik az időnél. Inkább fagyoskodnak egy buszmegállóban, minthogy taxit hívjanak, órákat töltenek az olcsó termékek és akciók keresgélésével, és hajlandók az egész hétvégét a konyhában tölteni, csakhogy spóroljanak.

  • Mikor bútort vettem a lakásomba, 20 dollár miatt kínlódtam. “Ez a kanapé jobban tetszik, de 20 dollárral drágább…” Heteken át képtelen voltam választani egy 430 és egy 450 dolláros kanapé között. © Maverick1717 / Reddit

9. Pánikol a kasszánál.

A szegénységből jött emberek élete tele van szorongással és félelemmel. Az egyik legnagyobb stresszt számukra a kasszánál való fizetés jelenti. Ha teljesen biztosak is benne, hogy bőven ki tudják fizetni, amit venni szeretnének, akkor sem tudnak megszabadulni az irracionális félelemtől, hogy lehet, hogy nem futja majd mindenre.

  • Bár biztosan tudom, hogy van elég pénzem, mégis mindig visszatartom a lélegzetem, amíg a terminál ki nem írja, hogy a tranzakció elfogadva. © Ismeretlen szerző / Reddit

10. Részletfizetéssel vásárol.

A jövőtől való félelem miatt a szegény családból származó emberek szívesebben választják a részletfizetést, még akkor is, ha a teljes összeget ki tudnák fizetni egyben. Így több pénzt költenek, de mivel a teljes összeget kisebb részletekben fizetik ki, nem szoronganak tőle annyira, mintha egyszerre adnának ki sok pénzt.

  • Képtelen vagyok egy összegben fizetni. Az autóm biztosítása évi 1200 dollár, és részletekben fizetem. Így végül 180 dollárral többet fizetek ki, bár megengedhetném magamnak, hogy egy összegben fizessek. © -Ahab- / Reddit

11. Nem megy orvoshoz.

A szegény családban felnövők számára az egészség kevésbé fontos, mint a pénz. Gyakran rosszak a fogaik, mert képtelenek “olyan sok pénzt” kifizetni a fogorvosnak, az ingyenes fogorvosi kezelések pedig gyerekkoruk óta kísértik őket.

  • Tavaly, mikor új munkám lett, beteg lettem, de tovább dolgoztam, mert még sosem voltam olyan helyzetben, hogy kihagyhattam volna a munkát, és akkor sem kellett volna aggódnom a számlák miatt. Mindenki azt kérdezte, hogy miért vagyok itt, miért nem megyek orvoshoz. Rájöttem, hogy tényleg megtehetném, és sírva fakadtam. Soha életemben nem éreztem magam gazdagabbnak. © gingeralecap / Reddit

12. Folyamatosan fél.

Mindig éberek, számolnak a váratlan eseményekkel, nem bíznak senkiben – ezeket a szokásokat mind a szegénységben eltöltött idő alakította ki. Képtelenek ajándékokat elfogadni, főleg akkor, ha drágák.

  • Félek attól, ha váratlanul kopognak az ajtón, ha felhív egy ismeretlen szám, és sosem nyitom ki a postaládát mások előtt. Nemrég tudtam le egy adósságot, és még nem telt el elég idő, hogy megnyugodjak. © whistleduck / Reddit
  • Utálok ajándékot kapni, mert gyerekkoromban nem volt lehetőségem, hogy hasonló értékben adjak én is ajándékot, és emiatt szörnyen éreztem magam. A testvérem és én ezt még a mai napig nem dolgoztuk fel, ezért úgy teszünk, mintha a szülinapok nem is léteznének. © Bamcfp / Reddit
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét