Mi van az egyiptomi piramisok tetején? Hogyan készül az egyedülálló izlandi vulkánkenyér? Hol lehetsz szemtanúja a világ legritkább jelenségének? A válaszok keresése nemcsak energiával tölt fel, de álmokat is kelt bennünk, és igazi úttörőknek érezzük magunkat tőlük. Természetes kíváncsiságunk arra indít, hogy magunkban és a körülöttünk lévő világban feltárjuk a rejtélyeket.
1. A hím zsiráfoknak különleges módszerük van arra, hogy rájöjjenek, melyik nőstény hajlandó a szerelemre.
Ellentétben azokkal az állatokkal, melyeknek meghatározott párzási ciklusaik vannak, a hím zsiráfok extra erőfeszítéseket tesznek, hogy párt találjanak. Megközelítik a nőstényeket, és a fejükkel elkezdik ütögetni a húgyhólyagjukat, míg nem vizelnek. A vizeletükből a hímek kortyolnak, és ebből állapítják meg a nőstény termékenységét és párzási készségét.
2. A Szahara nem mindig volt sivatag – 6000 évvel ezelőtt buja erdőség volt a helyén.
A Szahara igazi zöld paradicsom volt erdőkkel és füves területekkel kb. 6000 évvel ezelőtt. A klímaváltozások tették olyan forró sivataggá, amilyennek ma ismerjük.
3. Izlandon a földön sütik a kenyeret a geotermikus hő felhasználásával.
Izlandon, a gejzírek és vulkánok földjén tökéletesítették a “vulkánkenyér” sütésének módszerét. Egy gejzír közelében lévő lyukba 24 órára elásnak egy tésztával megtöltött edényt, így a Föld melege 100 fokon kifejti varázslatos hatását.
4. A színtelen szivárvány csak bizonyos feltételek mellett képződik.
Ez a ritka jelenség általában ködös, de nem esős napokon látható. Mikor 0,05 mm-es cseppek vannak a levegőben, állj háttal a Napnak, ha látni szeretnéd. Érdekes módon éjjel is feltűnik.
5. Így néz ki az egyik egyiptomi piramis teteje.
A benben-követ a héliopoliszi Rá-templomában fedezték fel, és a tudósok szerint ez állt III. Amenemhat piramisának tetején. Feliratai ciklikus évszakokat szimbolizálnak és a fáraóért imádkoznak, hogy “lássa újra az életet”. A kő különleges helyet foglal el az egyiptomi leletek között.
6. Ha piros ételekkel eteted a kanárit, megváltozik a színe.
A kanárik színes tollai a szárnyaikban található, speciális pigmenteknek köszönhetők. A napfény hatása vagy a vörös színű ételek fogyasztása képes megváltoztatni a színüket, feltárva a természet színpalettájának sokféleségét.
7. 2014-ben Tutanhamon szakálla leesett egy tisztítás során az Egyiptomi Múzeumban.
A fáraó 1922-ben felfedezett halotti maszkja helyrehozhatatlan kárt szenvedett 2014-ben, mikor a múzeum egyik alkalmazottja megpróbálta megjavítani. Epoxigyantát és éles szerszámokat használt, de sajnos csak tovább rontott az értékes műalkotás állapotán.
8. Egyes orchideákat az “ördög növényének” neveznek – nem véletlenül.
Kolumbia erdeinek mélyén él az ördög orchideája, ami nem egy szokványos virág. Ha közelebbről megnézzük, egy arcot láthatunk a közepén szarvakkal és vörös szemekkel. Ezért hívják az “ördög növényének”. Üzletben ezt a növényt nem tudjuk megvenni, mert csak különleges körülmények között él meg és a fokozottan veszélyeztetett fajok közé tartozik.
9. A pingvinek ürülékének meglepő hatása van az Antarktika környezetére.
Az elmúlt 5000 évben a pingvinek 16 millió tonna tápanyaggal látták el az Antarktikát. Az éghajlatváltozás következtében ezek a tápanyagok létfontosságúak lettek a növények fejlődéséhez, a fagyott talaj lefedéséhez és az állatok túléléséhez.
10. Dániában születésnapi hagyomány, hogy a család és a barátok fahéjjal szórják meg az egyedülállókat.
A 16. századi dán hagyomány még ma is tartja magát. Ha valaki a 25. születésnapján még egyedülálló, a barátok és a család viccesen fahéjjal szórják meg. Ez a tradíció a fűszerkereskedőkhöz kapcsolódik, akik a sok utazás miatt egyedülállók maradtak, mert soha nem tartózkodtak egy helyen elég ideig ahhoz, hogy megállapodjanak valaki mellett.
11. Különleges, óriás hógolyók a Yamal-félszigeten.
A Sarkvidéki és Antarktiszi Kutatóintézet tudósai szerint ennek a kivételesen ritka jelenségnek az oka az, hogy az erős szél felemeli és golyókká formálja a havat, fényes felületet adva nekik. A különleges hógolyók a part mentén gyűlnek össze, méretük a teniszlabdáétól a méteresig változik.
12. Az avokádó mérgező. De nem nekünk.
Az avokádó számunkra finomság, ám az emberen kívül szinte valamennyi élőlényre nézve mérgező. Egy mérgező savat, persint tartalmaz, ami ártalmas a madarakra, valamint a nagy méretű emlősökre, mint a lovak és a szarvasmarhák.