Nemcsak az tudja feldobni a napunkat, ha váratlan jó cselekedet ér minket, de az is, ha mi teszünk valami kedveset másokért. A kedvességnek valójában tudományosan bizonyított előnyei vannak. Kimutatták például, hogy minden korosztálynál fokozza a jó közérzetet, a boldogságot és az élettel való elégedettséget.
15 történetet ismerhetsz meg arról, mikor aranyszívű emberek váratlanul jót tettek másokkal.

  • Összetörtem a motoromat egy mellékúton. Egy csapat biciklis talált rám, akik felhívták az ismerőseiket, hogy hozzanak egy platós autót és vigyenek haza. Az egyikük velem maradt, hogy vigyázzon rám. Néhány órával később bevittek a sürgősségire, mert elkezdtem ismételgetni önmagam. Kiderült, hogy agyrázkódásom van. © NorCalAthlete / Reddit
  • Egyszer elájultam a metróban még gyerekkoromban. Egy kedves, kínai néni, aki nem beszélt angolul, ott maradt vigyázni rám, fogta a kezem, és adott szőlőt, míg vártuk a mentőket. Mikor megérkeztek, megfogta a kezem és a szívére tette, majd elment. © laurenarankin / Twitter
  • Egy zsúfolt szupermarketben megkértem egy fiatal nőt, hogy adjon nekem fél tucat tojást. Nem sajnálta az időt, hogy átnézzen 3 tálcát is és egyenként kiválogassa nekem a tojásokat, mielőtt odaadja. Gyakran eszembe jut ez a váratlan kedvesség. © Goffeman / Twitter
  • Néhány barátommal egy étteremben voltunk, mikor láttam egy idős férfit, aki egyedül evett. Kis idő múlva egy huszonéves lány odalépett, és megkérdezte, csatlakozhatna-e hozzá. Ültek és beszélgettek. Mikor a pincér hozta a számlákat, a lány mondta, hogy szeretné mindkettőt fizetni. A pincér mosolygott, és elmondta, hogy valaki már rendezte mindkét számlát. A legmenőbb dolog volt, amit valaha láttam. © bubbabalooandyou / Reddit
  • 9 éves voltam, tél volt, vártam az iskolabuszt. Vékony kabátban voltam, se sapkám, se kesztyűm nem volt. Autóval jött arra egy nő, meglátott, megállt, és kivett egy takarót a csomagtartóból és nekem adta. Nagy volt és vékony, a fejemet és a hátamat is betakarta vele, mint egy nagy kendővel. Emlékszem, hogy megköszöntem, de nagyon zavarban voltam. Mondtam neki, hogy nem tudom, hogyan tudom majd visszaadni. Megölelt, és azt mondta, emiatt ne aggódjak. Még mindig megvan az a takaró. © saintdelft / Reddit
  • Egyedülálló anya voltam munka nélkül, alig volt valami pénzem. Aztán tönkrement az autómban a motor. Egy barátom barátja hallott rólam, és adott nekem egy autót, egy Ford Escortot. Megmentett. Soha nem felejtelek el, Marylin! © SusieMadrak / Twitter
  • Volt egy férfi, aki az étterem előtt várakozott már ki tudja, mióta. Mikor mentünk az autónkhoz, mondta, hogy látta benne a gyereküléseket, és látja azt is, hogy rossz a fék az autón. Ingyen kicserélte az egész fékrendszert, hogy a gyerekeink biztonságban legyenek, mert tudta, hogy ez milyen drága lett volna. © CJPendragon / Twitter
  • Elvittem a kerekesszékes húgomat moziba életemben először egyedül. Egy idő után rájöttem, hogy nem tudom kioldani a féket, és mindenkinek az útjában voltunk. A sírás kerülgetett, úgy éreztem, mindenki dühös rám. De egy kedves nő odajött és segített. Azt mondta, neki is volt egy fia, aki kerekesszékes volt. Rég történt, de soha nem fogom elfelejteni. © Zedfourkay / Reddit
  • A generátor elromlott, mikor autóztam haza a főiskoláról. A motor leállt, mikor lehajtottam az autópályáról, pont a városnak egy veszélyesebb részén az éjszaka közepén, még a mobiltelefonok előtti korban. Éppen toltam a kocsimat, mikor jött egy srác egy teherautóval, és felajánlotta, hogy elvontat a 3 mérföldre lévő házamhoz. Mikor megérkeztünk, csak intett és eltűnt. Még meg sem tudtam köszönni neki. © KahBhume / Reddit
  • 14 éves voltam, mikor apám infarktust kapott. Egyedül voltam vele otthon, nem volt még mobiltelefon, anyukámat sem tudtam felhívni. A kórházban a váróteremben sírtam, mikor egy nő odajött egy maréknyi apróval, hogy tudjak telefonálni. Biztos vagyok benne, hogy egy angyal volt. © LadyHawkins / Twitter
  • Kirúgtak a munkahelyemről, éppen akkor, mikor az anyukámat is támogatnom kellett volna anyagilag. Végre találtam munkát, de oda-vissza gyalogolnom kellett a munkahelyemre. Viszont nem volt cipőm, ami ezt a gyaloglást és magát a munkát bírta volna. Anyukám mindenkit körbekérdezett, hogy nincs-e valakinek olyan használt cipője, amit megvehetnénk. Egy nappal később jelentkezett egy nagyon kedves férfi egy igazán szép cipővel, amit nekem vett. Elment, mielőtt pénzt adhattam volna neki. Sírva fakadtam. © Bubbazord / Reddit
  • 9 éves voltam, balettórára mentem busszal. Egy idősebb srác nagyon közel ült hozzám, és elkezdett nekem suttogni. Odajött egy idősebb nő, leült, és azt mondta: “Louise (nem ez az igazi nevem), hogy van az anyukád?” Ott maradt velem beszélgetni, míg le nem kellett szállnom, és lekísért a buszról. Megmentett. © nycbubbles / Twitter
  • Mikor 8 hónapos terhes voltam, elcsúsztam a jégen, és rövid időre elvesztettem az eszméletemet. Mikor felálltam, láttam, hogy egy csomó ember van körülöttem, mindenki kabát nélkül (Kanadában decemberben). Mindenkinek a kabátja ott volt rajtam, kivéve egyet, ami a fejem alatt volt. © krausesuzy / Twitter
  • A gimnáziumi tanárom 3. osztályban vett nekem ebédet, miután elejtettem az enyémet. 34 éves vagyok és még mindig emlékszem erre. © bob_rob_III / Reddit
  • Rosszul indult a napom, megálltam venni egy kávét. Mellettem volt egy nő, aki a névkitűzőmet bámulta és sírva fakadt. Én végeztem tavaly a májátültetését, akkoriban nagyon beteg volt. Ma már szép frizurával, kisminkelve jár és fantasztikusan néz ki. Felismerhetetlen. Tőle kaptam a legjobb ölelést. Imádom a munkámat. © DineeMD / Twitter
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

2 hozzászólás

  1. Annyira szegények voltunk , hogy hótaposóról papucsra váltottam mert jött a tavasz. Persze jó meleg zoknival , hiszen hajnalban jártam dolgozni , és sokat kellett gyalogolni. Magamnak nem tudtam venni. A 3 gyermekemnek jobban kellett a suliba. A munkatársaim cipőket akartak adni . Vagy venni . Azt mondták választják nyugodtan bármelyiket , ők kifizetik . Soha nem felejtem el. Azt a pillanatot sem amikor nem tudtam reggelit vinni , még is ott volt az asztalomon egy parizeles kenyer sajtal 🥰🙏 es egy pohár kávéval , mert arra sem telt.
    Millió puszi érte . Soha nem fogom elfelejteni Azt a kis csapatot ❤️❤️

  2. Sajnos rosszúl mentem férjhez, a férjem részeges, munkakerülő volt. Megszületett a kisfiam koraszülötten, saját tejemet adtam le a kórházban. A többi anyuka sütit vett a kapott pénzen, én kenyeret meg tejet hogy ne éhezzek. Mikor kiadták a fiam a kórházból 2,5 hónap múlva a többi Anyuka és a gondozónők közösen vettek egy fa bölcsőt, meg ruhákat a fiamnak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét