Ha van gyereked, az olyan, mintha olvasnál egy könyvet, amelynek minden fejezete teljesen más műfajban íródott. Van köztük thriller, tele káosszal és fordulattal, de vannak köztük olyan megható, szívmelengető fejezetek is, amelyeket egy szuszra elolvasnál.
A következő 15 bejegyzés azt bizonyítja, hogy nem számít, hányszor mennek az idegeidre, a gyerekeknek is van olyan érzékeny oldaluk, amit csak ritkán láthatunk.

  • A fiammal ebédeltem az iskolában a születésnapján. 2 gyereket kellett kiválasztania, akik mellé ülnek. Erre ő választott egy olyan valakit, akit nem ismert. Utána kérdeztem, hogy ki volt ez a gyerek, mire azt mondta: “Igazából nem ismerem, de senki nem választotta még őt, hogy mellé üljön a szülinapján.” A gyerekek sokkal jólelkűbbek, mint mi. © ValeeGrrl / Twitter
  • A fiam a barátaival játszott online. Vittem be neki rágcsálnivalót, mire azt mondta: “Köszönöm, szeretlek.” Hallottam a fejhallgatón keresztül, hogy kitört a nevetés, mire a fiam így reagált: “Mi? Ti nem szeretitek az anyukátokat? Csak sajnálni tudlak titeket.” Ha keresnétek, megtaláltok a világ legjobb anyukája kitüntetésem mellett zokogva. © ashleymcnamara / Twitter
  • Hallottam egy beszélgetést második osztályos fiúk között.
    – Szerinted te leszel valaha szerelmes?
    – Nem tudom. Ha szeretni fogja a palacsintát, akkor szerintem igen. © hallierb / Twitter
  • Hallottam, ahogy a 6 éves fiam lassan és nagy gonddal olvas egy National Geographic könyvet a vidrákról a plüss vidrájának, mert szerette volna, ha többet megtud a családjáról. © sabaatahir / Twitter
  • Egyszer találkoztam egy autista kisgyerekkel az állatorvosnál. Mondtam neki, hogy én is autista vagyok. Megkérdezte, megsimogathatja-e a kiscicámat, én meg mondtam, hogy igen. Utána az anyukája szólt neki, hogy köszönje meg. Erre ő megköszönte a cicának. © BathysphereHat / Twitter
  • Az üzletben egy néni próbálta meggyőzni a lányomat, hogy babát vegyen, mert a dinoszauruszok fiúknak valók. Az 5 évesem erre ráüvöltött, mint egy dínó. Még csak zavarba se jöttem. © ShannonSativa / Twitter
  • A 6 éves lányom kitalálta, hogy titokban egy cetlit fog ragasztani valaki hátára. De azt nem tudta, hogy az ilyen cetlikre olyasmiket szoktak írni, hogy “Rúgj belém!” Ezért egyszerű tényeket írt rá a világűrrel kapcsolatban. © mcnees / Twitter

© pronounced_ing / Twitter

  • Nemrég vettem észre, hogy mindig, mikor valami rossz történik velem, másnap találok egy dollárt a zsebemben. Mondtam a szüleimnek, hogy ez milyen fura. Erre elmondták, hogy a húgom tesz mindig egy dollárt a zsebembe, mikor tudja, hogy szomorú vagyok, hogy így vidítson fel. Sírva fakadtam ezen. © squidslippers / Twitter
  • Néhány héttel ezelőtt úgy próbáltam elaltatni a 3 éves gyerekemet, hogy a világ legunalmasabb dolgairól meséltem neki. Az atomfizikáról és a nukleáris fizikáról, amelyek egykor a szakterületeim voltak. Azóta minden este, mikor már majdnem elalszik, halkan megszólal: “Apa, mesélj még az atomokról!” © detly / Twitter
  • Mikor a lányom olyan 3-4 éves volt, egyszer a Szezám utcát nézte a másik szobában. Az egyik szörnyecske elkezdett elektromos gitáron játszani. Befutott hozzám, és azt kérdezte: “Apa, te szereted a rock and roll zenét, ugye?” Mondtam neki, hogy igen. Erre kézen fogott, és azt mondta: “Akkor ez neked tetszeni fog.” © usedwigs / Twitter
  • Zajokat hallottam a gyerekeim szobájából, miután már lefektettem őket. Kívülről füleltem az ajtónál, aztán rájöttem, hogy a 7 éves gyerekem megengedte a 4 éves kistestvérének, hogy bebújjon mellé az ágyba, és énekelt is neki, mert félt. Ez a két gyerek egész nap öli egymást, de amikor szükség van rá, ott vannak egymásnak. © not_thenanny / Twitter
  • Az 5 éves fiunkat a garázsban találtam egy széken ülve. Az ajtó nyitva volt, ő ücsörgött, és nézte, hogyan esik az eső. Most vele ücsörgök én is. Az élet várhat. Nézem az esőt a fiammal. © dad_on_my_feet / Twitter
  • Indulás reggel a gyerekekkel.
    5 éves: “Anya, vihetek ma plusz sapkát és plusz kesztyűt?”
    Én: “Persze. Azért, mert hátha az egyik vizes lesz?”
    5 éves: “Azért, mert a csoportomban van egy fiú, akinek sosincs kesztyűje, és nem akarom, hogy fázzon.” © misslillytoyou / Twitter
  • Dungeons & Dragonst játszottam a lányaimmal. A farkasokkal kellett volna harcolniuk, akik körbevették a várost. Ehelyett megetették a farkasokat, és barátságos farkasokból álló hadsereget hoztak létre belőlük. Lányok… Irányítani fogják a világot. © XplodingUnicorn / Twitter
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

1 hozzászólás

  1. Lányom öt éves, reggel készülünk oviba. Én kicsit türelmetlenül (éjszakás műszak után) rászólok: igyekezz, mert a fenekedre csapok! Erre Ő csípőre tett kézzel a teljes 80 centijével felnézett rám: most aztán meg is vagyok ám ijedve!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét