Egyesek szerint dadusnak lenni könnyű munka. Csak megeteted a gyerekeket, mesét olvasol nekik, majd ágyba dugod őket. Ám a valóság nem pont így néz ki. A következő történetekből láthatjuk, hogy dadusnak lenni egyáltalán nem unalmas munka.

  • Kb. 13 éves voltam és a szomszéd gyerekeire vigyáztam. Először csináltam ilyet, ezért a szülők elmondták az összes szabályt a fürdőszobáról, a tévéről, az evésről, a lefekvésről stb. Mikor a szülők indulni készültek, az anyuka odajött hozzám, és odasúgta: “Ne menj a pincébe!” Ez a ‘80-as években volt, kamasz voltam, a pincéről rögtön a horrorfilmek jutottak eszembe. Egész éjjel kerültem a pinceajtót, egészen addig, míg eljött az idő, hogy lefektessem a gyerekeket.
    Ezután odatapasztottam a fülemet a pinceajtóra. Valamilyen nyöszörgő hangot hallottam. Aztán olyan volt, mint egy szomorú nevetés. Odaszaladtam a kanapéra, és elkezdtem tévét nézni, hogy eltereljem a gondolataimat, de aztán hallottam, hogy mintha valami leesett volna a pincében. Tudtam, hogy valaki van lent. Nem tudom, hogyan szedtem össze a bátorságomat vagy hogyan lehettem ennyire ostoba, de odamentem, és kinyitottam az ajtót. A nyöszörgés rögtön hangosabb lett.
    Lementem 3-4 lépcsőfokot, hogy le tudjak lesni. És ott megláttam… egy kecskét. Nem egy kísértetet. Egy kecskét. Amint a kecske meglátott engem, elkezdett hangosan mekegni. Megijedtem. Felmentem a lépcsőn, a kecske még mindig mekegett, annyira, hogy felébredtek rá a gyerekek.
    A legidősebb lány lejött, és azt mondta: “Kinyitottad a pinceajtót?” Mondtam, hogy igen, miért? Azt felelte: “Mikor kinyitod, Carlos rögtön azt hiszi, hogy enni adsz neki, és elkezd kiabálni.” Szerencse, hogy ekkor már tudtam, hogy egy kecskéről van szó, mert ha nem látom, azt hittem volna, Carlos egy fogva tartott ember, aki a pincében ételért kiabál.”
    Számomra ez nagyon vicces volt. A szülők hazaértek, elmondtam nekik, hogy mi történt. Nagyot nevettek. A kecske helyét éppen felújították, ezért zárták néhány napra a pincébe. Még mindig élénken él bennem annak az estének minden pillanata. © Ismeretlen szerző / Reddit
  • A 20-as éveim elején hétvégente néha ikrekre vigyáztam. Az anyukájuk elképesztően gyönyörű volt és mindig randizni járt.
    Egyik este elmondta, hogy találkozott egy fickóval, akivel megy randizni. Este 6-kor indult, és azt mondta, éjfél körül ér haza. Már majdnem éjjel 1 óra volt, gondoltam, késik kicsit. De aztán 2 óra lett, majd 3. Hívogattam őt, de a telefonja hangpostára kapcsolt. Mikor felébredtem, már reggel 7 volt, és az anya még sehol.
    Végül megtaláltam a nagyszülők telefonszámát a telefonkönyvében. Felhívtam őket, de nem tűntek meglepettnek. Inkább bosszankodtak, mert ez szokványosnak számított, de mondták, hogy átjönnek és vigyáznak ők a gyerekekre, így én hazamehetek. Felhívtam a rendőrséget, elmondtam, mi történt, és hogy a nagyszülők már úton vannak.
    Még egy órán át ott voltam, mikor a nő megjelent egy férfi pólóban és magassarkúban, és csak nevetgélt. Viccelődve azt mondta: “Istenem! Felhívtad a rendőrséget!” Egész éjjel a fickóval volt, és kikapcsolta a telefonját, hogy senki ne zavarja. Azt gondolta, nekem úgyis mindegy. Többé nem vigyáztam a gyerekeire. © Kikabennet / Reddit

  • A gyerekek apja, akikre vigyáztam, lájkolt Tinderen. Mikor ezt elmondtam a feleségének, nem hitt nekem, a férfi meggyőzte róla, hogy valaki feltörte a Facebookját. A gyerekeik viszont cukik voltak. © marymoon77 / Reddit
  • Egy tekintélyes üzletembernél bébiszitterkedtem. Eleinte hetente többször, majd oda is költöztem hozzájuk. A családfő szinte éjjel-nappal dolgozott, a felesége nem foglalkozott semmivel, csak a vásárlással és a fitnesszel.
    Tegnap az 5 éves fiuk pénzt lopott az apa széfjéből, odajött hozzám, és azt mondta, meneküljünk el együtt. Rögtön visszatettem a pénzt, de hogyan magyarázzam el egy gyereknek, hogy miért szeretem jobban őt, mint az anyját, azt nem tudom… © Overheard / Ideer
  • Dadus vagyok, és én hallottam a gyerek első szavát. A család ezt sosem fogja megtudni. Vannak titkok, amiket jobb megőrizni. © positivityfox / Reddit
  • 13 évesen bébiszitterkedtem először. 4 gyerekre vigyáztam. A szüleim adtak egy egész friss lazacot, hogy főzzem meg, és azt adjam a gyerekeknek vacsorára. Aznap megtanultam, hogy a lazacban szálkák vannak, mert a 3 éves gyerek torkából ki kellett húznom néhányat. Közben a szüleimet hívtam, mert nem tudtam, mit csináljak, mert a gyerek fuldoklott és kapkodott a levegő után. Nem történt baj, de aznap 10 évet öregedtem. © nah2daysun / Reddit
  • Egy nő megpróbált rám sózni még 2 gyereket anélkül, hogy fizetett volna, mikor rájött, hogy a szomszédja gyerekeire vigyázok. Úgy gondolta, ha már úgyis vigyázok kettőre, az a másik kettő nem számít. Ingyen kellett volna vigyáznom a gyerekeire, és hagynom, hogy a szomszédja ételét egyék. © CaptDeliciousPants / Reddit

  • Nem vagyok hivatásos dada, de néhányszor vigyáztam egy kislányra 5-7 éves kora között.
    Kislány: “Az micsoda?”
    Én: “Ananász.”
    Kislány: “Még sosem ettem ananászt.”
    Én: “Szeretnéd megkóstolni?”
    Mindig ezt csinálja. Megkérdeztem az anyját, evett-e valaha a kislány ananászt, és azt mondta, persze. Ekkor jöttem rá, hogy csak az én kajámat próbálja elkunyerálni. © Kacidillaa / Reddit
  • Egy gazdag párnál bébiszitterkedtem. A férjnek volt egy dolgozószobája a házban, és a felesége gyakran viccelődött azzal, hogy a szobába a férje senkit nem enged belépni. Nagyon kíváncsi voltam, hogy miért nem lehet bemenni abba a szobába, főleg, hogy látszólag semmi különös nem volt benne: egy íróasztal, könyvespolcok, építészetről szóló könyvek mindenütt.
    Egyik nap bementem. Nem találtam semmi különöset, kissé csalódott is voltam, aztán levettem egy könyvet a polcról. Pénz volt az oldalai között. Kb. 500 dollár lehetett. Megnéztem egy másik könyvet, abban is pénz volt. Kb. 10 könyvet néztem át, és mindegyikben pénz volt elrejtve. Nem tudom, hogy a fickó a bankokkal volt ennyire bizalmatlan vagy a felesége elől akarta a pénzt elrejteni. © Ismeretlen szerző / Reddit
  • Egyszer két szomszéd gyerekre vigyáztam. Sok tapasztalatom volt már bébiszitterkedésben, de ez volt az első alkalom, hogy ezzel a bizonyos családdal voltam. A kisfiú körülbelül 5 éves volt, a kislány pedig talán 7. A szüleik nagyon pontos utasításokat adtak a lefekvési időre vonatkozóan, és nagyon szigorú menetrend szerint tartották őket. Szerencsére akkoriban a legjobb barátnőm is velem volt, talán 15 évesek lehettünk.
    Eljött a lefekvés ideje, és többszöri figyelmeztetés után közöltük velük, hogy ideje felmenni az emeletre, felvenni a pizsamát és lefeküdni. Teljesen kiakadtak. A kisfiú elkezdte letépni a párnákat a bőrkanapéról, mindenfelé dobálta őket, és lyukat harapott a kanapé karfájába. Amíg én próbáltam vele foglalkozni, a legjobb barátnőm éppen a kislányt próbálta feljuttatni az emeletre, amikor az berohant a konyhába, egy egész felmosóvödörnyi koszos vizet a padlóra borított, és elkezdett benne csúszkálni. Amint a kanapéfaló meglátta, hogy a nővére milyen jól szórakozik, ő is csatlakozott.
    A végén felhívtam anyámat, hogy erősítést kérjek, és soha többé nem bébiszitterkedtem annál a családnál. © soxxyrocks / Reddit

  • Az apa egy vezető sportruházati cégnél dolgozott, és minden évben tesztelték az új termékeket. A cég ilyenkor minden női alkalmazottnak és a férfi alkalmazottak feleségeinek kiküldte a termékeket.
    Az anya éppen terhes volt és egyik ruhába se fért bele, ezért az apa készített nekem egy csésze teát, és megkért, hogy üljek le vele a nappaliban. Mindig ezt csinálta, mikor beszélni akart velem valamiről. Azt mondta: “Tudom, hogy nem fizetünk azért, hogy ezt megtedd, de hajlandó lennél tesztelni a holmikat, amiket a cégem küldött nekünk? Utána megtarthatod őket.”
    Nem viccelek, 6 doboz sportruhát adott oda, összesen több ezer dollár értékben. © pineappleprincesspie / Reddit
  • A nappaliban voltam és egy sorozatot néztem, mikor egyszer csak egy férfihangot hallok: “Helló!” Megnéztem a bejárati ajtót, a kocsifeljárót, a szülők nem voltak otthon. Felmentem az emeletre megnézni a gyerekeket, mindketten az ágyban voltak.
    Visszamentem a földszintre, és újra hallottam a hangot a sötét étkezőből. “Helló! Armando vagyok.” A családnak volt egy papagája. © Ismeretlen szerző / Reddit
  • Csak egyszer bébiszitterkedtem, de az rettenetes volt. Ezeknek az embereknek hatalmas, fényűző házuk volt, és minden nagyon jól nézett ki, de amikor eljött a gyerekek lefekvésének ideje, gondoltam, felolvasok nekik egy esti mesét. Átkutattam azt a csodálatos házat, és nem találtam egyetlen árva könyvet sem. © TRIGMILLION / Reddit
  • Éppen menstruáltam. Kimentem a fürdőbe, és miközben a betétet csomagoltam, a gyerekek az ajtó mögül elkezdtek kiabálni: “Halljuk, hogy cukrot eszel bent!” Ez feldobta a napomat, és azt kívántam, bárcsak cukorkát ennék. © HalleysComet5 / Reddit

  • Dadusként dolgoztam, és egyszer az egyik gyerek anyukája azt mondta: “A férjem úgy gondolja, hogy mikor a gyerekek alszanak, arra az időre nem kellene fizetést adnunk neked.” Az egyik gyerek 4 hónapos, a másik 2 éves volt. Én középiskolába jártam, azt feleltem neki: “Oké, akkor kiosonhatok, ha elaludtak?” Nem tettem meg, de azt hiszem, ekkor jött rá, hogy milyen nevetséges volt az ötletük. © reckate / Reddit
  • Telefonon interjúztam egy anyukával, egész jól ment. A második interjún már személyesen találkoztunk vele, a férjével és a 4 gyerekükkel. Jól ment a dolog egészen addig, míg el nem mondta, hogy az előző dadust azért rúgták ki, mert viszonyt kezdett a férjével, és most olyan dadust akar, aki erkölcsileg magasabb szinten van és szűkre szabja a férjével való érintkezést (aki egész idő alatt ott ült mellettünk).
    Még életemben nem voltam annyira zavarban, mint amikor a nő azt mondta, hogy csinos vagyok, de szerencsére nem vagyok a férje esete (a férj közben bólogatott). Bosszantó volt, hogy azt hiszi, a dadus hibájából kezdett viszonyt a férje, és nem a férjének kell az erkölcsein változtatnia, hanem a dadusnak. Nem fogadtam el a munkát. © thisisdevon- / Reddit
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét