Tudjuk, hogy a gyerekek őszinték. Néha már annyira, hogy az egyenesen rémisztő. Előfordul, hogy olyan történeteket mesélnek el, amelyek előtt értetlenül állunk. Vajon hogyan lehetnek ennyire biztosak olyasmiben, ami tulajdonképpen meg sem történt?
A következő történeteket szülők mesélték el, akik elképedve hallgatták a gyerekeiket.

  • Az 5 éves fiam azt mondta, Julianát fogja feleségül venni. Nem ismerek senkit, akit így hívnak. Végiggondoltam, hogy az iskolában, a szomszédságban van-e valaki, akinek ez a neve, de senkit nem találtam. Egy nap megkérdeztem tőle: “És hol él ez a Juliana?” Erre azt felelte: “Még meg sem született.” © Lu Macedo / Facebook
  • Vettünk egy karosszéket. Mikor a fiam meglátta, rögtön azt állította, hogy ez az ő széke volt. Beleült, és azt mondta: “Anya, hoznál nekem egy csésze teát?” Nevetve kérdeztem tőle: “Mégis mióta szereted te a teát?” Azt válaszolta, hogy ő mindig is szeretett teázni ebben a karosszékben. Megkérdeztem tőle, hogy mióta van ez a szokása. Erre ő: “Ó anya, természetesen te nem emlékezhetsz rá, mert már több mint 100 éve volt.” Ekkor a fiam 3 éves volt, azt sem tudhatta, mit jelent a 100 év. © Renata Arantes / Facebook
  • A 4 éves fiam állandóan azt mondogatta, hogy ő Franciaországban élt. Egy nap néztük a tévét, és a Louvre múzeumot mutatták, amiről fogalma sem lehetett, hogy micsoda. Azt mondta: “Nézd, Anya! Ez a Louvre Franciaországban! Én voltam ott!” © Daniela Gimenez / Facebook

  • A konyhában voltam, kávét főztem, mikor a 3 éves fiam leült az asztalhoz, és azt kérdezte: “Anya, miért olyan hideg az ég?” Megálltam, és próbáltam értelmezni a kérdést, de csak annyit tudtam mondani: “Micsoda? Ez meg honnan jött?” Erre azt felelte: “Mert az ég hideg, ott mindenki fázik.” Majd reszketve megdörzsölte a karját. © Flabiele Rodeghiero / Facebook
  • A gyerekeim sosem találkoztak a nagyapámmal, de mindig azt mondták, hogy nagyon hiányzik nekik. Ami nagyon durva volt, hogy mikor először láttak róla képet, rögtön felismerték, hogy ő van rajta. © Aline Lucas / Facebook
  • A szomszéd fia, amikor olyan 5 éves körüli lehetett, átjött hozzám játszani egyszer. Ült az ágyamon, nézte a plafont, és azt mondta: “Nem szép a házad, de én szeretem, mert korábban itt laktam.” © Maura Stella Albertin / Facebook
  • Egyik nap láttunk egy autóhirdetést. A kisebbik lányom a földön játszott, én a kanapén feküdtem, és arra gondoltam, mennyire szeretnék egy autót. A lányom egyszer csak felém fordult: “Anya, neked olyan pénztárcára van szükséged, mint Apáé, hogy vezetni tudj, és akkor lesz egy szép autód.” © Marcele Siqueira / Facebook
  • A 4 éves fiam sokszor mondogatta, hogy régen, az ő idejében nem volt tűzhely, hanem mindent tűzön készítettek. © Natália Bueno Louzano / Facebook

  • A lányom bújócskázik a nagyapjával. Nincs ebben semmi különös, még segítek is neki keresni őt. De a helyzet az, hogy soha nem ismerte a nagyszüleit. © Fran Soares / Facebook
  • Az anyukám megkérdezte a 3 éves öcsémet, hogy hol szeretné tartani a szülinapi buliját. Azt felelte: “Sehol. Az én szülinapi bulim a mennyországban lesz.” Ez volt anyám életében a legszörnyűbb hónap. Az öcsém most 22 éves. Azóta sem tudjuk, honnan vette ezt. © Leticia Imperador / Facebook
  • Egyszer mutattam a fiamnak képeket egy természetvédelmi parkról, és mondtam neki, hogy szeretnék elmenni oda. Erre azt mondta: “Anya, az gyönyörű hely. A víz nagyon kék és nagyon mély. Rengeteg nagy szikla van, mint a Grand Canyonban, és imádni fogod a színes virágokat.” © Dayane Reis / Facebook
  • Az anyukám terhes volt, de még ő sem tudott róla. Odamentem hozzá, és azt mondtam: “Anya, fiú lesz.” Kérdezte, hogy megőrültem-e vagy mi van velem, de hamarosan rájött, hogy tényleg terhes. © Juliane Dal Col / Facebook

  • A 3 éves lányom úgy szokott tenni, mintha valakivel játszana. Egyszer megkérdeztem: “Kicsim, kihez beszélsz?” Azt felelte: “A barátomhoz, Billie-hez.” Kérdeztem, hogy néz ki a barátja, erre azt mondta, olyan, mint egy sárkány. © Tamires Camilo / Facebook
  • A 3 éves fiam azt mondta a gyerekorvosnak, hogy ő is orvos volt, de ő az öregeket gyógyította. Kérte, hogy erősítsem meg, hiszen szerinte én is ott voltam vele. © Janete Prestes / Facebook
  • Nicollas, az 5 éves fiam azt mondta, hogy korábban, a pocakomban egy házban lakott, sokat játszott és függőágyban aludt. © Joana Farias / Facebook
  • A fiam 4 éves lehetett, mikor elmentünk meglátogatni a nagymamáját, aki egy másik államban élt. Mikor odaértünk, elvittem sétálni a környékre, és megmutattam neki egy patakot egy kis vízeséssel. Közben történeteket meséltem neki arról, hogy annak idején a barátaimmal mennyit voltunk itt. Hirtelen közbeszólt: “Ismerem ezt a helyet, már ismerem. Én is itt voltam veled.” © Ze Bambu / Facebook
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here