Néha minden szülő szembesül nehéz helyzetekkel, például amikor a gyerek nem akarja megenni a zöldséget, nem szedi össze a játékait vagy nem megy időben lefeküdni. Sokszor minden erőfeszítés hiábavaló, hiszen a vége úgyis kiabálás és hiszti lesz, ami sem a szülőt, sem a gyereket nem teszi boldoggá.
A legtöbb ilyen helyzetet azonban fordított pszichológiával el lehet kerülni. Például tiltsd meg neki, hogy megegye a zabpelyhet, amit nem szeret, ahelyett, hogy ráparancsolnál, hogy megegye az egészet. Mindenki arra vágyik, amit nem kaphat meg, ezért nagy az esélye, hogy rövidesen éppen a zabpehely lesz a kedvence.
A Redditen szülők osztották meg különböző tippjeiket, hogy te is békésebb mederben folytathasd a gyereknevelést. Ezeknek a tanácsoknak nagy hasznát fogod venni olyan helyzetekben, ahonnan nem látsz kiutat.
- Anyukámnak van egy ismerőse, aki a zöldséget nem a gyerek, hanem a saját tányérjára teszi. Amikor a gyerek kér belőle, azt válaszolja: “Ez felnőtteknek való étel, de azt hiszem, egy kicsit adhatok belőle.” A gyerekei pedig úgy nőttek fel, hogy imádják a zöldségeket. Kiskoromban én 3 órán át ültem az asztalnál és bámultam azt az undorító karfiolt. @laik72
- Az egyik legjobb gyerekkori barátomat azzal büntették, hogy nem engedték salátát enni, ha rosszul viselkedett. Most imádja a salátát, és mindig annyit eszik belőle, amennyit csak bír. Véletlen egybeesés, hogy a férjét pedig ugyanígy büntették gyerekkorában, csak a könyvekkel, és ugyanezt a hatást érték el vele. @cookiearthquake
- Anyukám elmesélte, hogy csak azután engedte, hogy levest egyek, ha már ettem édességet. És mindig csak olyan édességet vett, amit nem szerettem. Néhány alkalom után már sírva könyörögtem, hogy hadd egyek egyből levest. Önelégülten vigyorgott és odaadta a levest. Valójában nem volt ez olyan gonosz dolog, mint ahogyan hangzik. De az biztos, hogy kínlódtam. @turkeypr0
- Évente kétszer megengedem a gyerekeknek, hogy azt egyenek és azt csináljanak, amit csak akarnak. Ennek a vége rengeteg gyors kaja lett. Az első három ilyen alkalomnál olyan sok szemetet ettek össze, hogy még hánytak is tőle. Most már saját magukat szabályozzák és inkább minőségi ételt választanak. @ZombieBoobies
- Gyerekként nem voltam hajlandó reggelente felkelni. Anyukám azt mondta, hogy csapjuk be az apukámat, hogy azt higgye, még mindig alszom. Ezért odaadta a ruháimat, hogy öltözzek fel, majd bújjak vissza az ágyba és tegyek úgy, mintha aludnék. Ekkor apám bejött, hogy felébresszen, de én átvertem őt, hiszen már rég fel voltam öltözve a takaró alatt. Ez éveken át működött, és fel sem merült bennem, hogy megkérdőjelezzem. Utólag persze nyilvánvaló, hogy csak azt akarták elérni, hogy hiszti nélkül öltözzek fel reggelente. @mfiggfi
- Az apukám kitalált egy versenyt, hogy ki tudja a legtöbb mosott ruhát összehajtogatni. Ő persze sosem nyert benne. @stonerplumber
- Nem tudom, hogy fordított pszichológia vagy egy kétségbeesett cselekedet volt-e. Sorban álltunk a boltban. A gyerek 3 éves volt, hamar megunta a dolgot és a földhöz vágva magát kezdett hisztizni. Lenéztem rá, és nem kiabálva, de a normálisnál hangosabban azt mondtam neki: “Hol van az anyukád? Meg kell keresnünk az anyukádat!” Megijedt és összezavarodott, hogy mit akarok, hiszen én vagyok az anyukája. A hisztit viszont rögtön abbahagyta. @stephlj
- A gyerekem nem igazán akarta elpakolni a játékait. De tudtam, hogy nagy benne a versenyszellem, és szeret időre elvégezni feladatokat. Ezért azt mondtam neki, hogy lássuk, milyen gyorsan tudja elrakni a piros játékokat. Aztán a zöldeket, a kékeket, végül az összeset. @divorced_dad_670
- Az anyám úgy vett rá, hogy spanyolt tanuljak, hogy azt mondta, a bátyámnak jobban megy, mint nekem. @mylittlesyn
- Mindenki utálja, ha kijelentik róla, hogy nem tud valamit. Ha azt kérdezed: “Elraknád a játékaidat?” A válasz biztosan egy határozott NEM lesz. Viszont, ha azt mondod: “Fogadjunk, hogy nem tudod az összes játékodat visszatenni a dobozba! Lehetetlen, hogy sikerüljön!”, akkor azt a választ fogod kapni: “Megmutatom, hogy sikerülni fog!” A gyerekeim 4 és 7 évesek, tudom, hogy ez a trükk nem fog örökké működni, de addig minden alkalommal lenyűgöz! @bibbobbins
- Volt egy tiltott könyv, amit nem volt szabad levennem a polcról. A szüleim azt mondták, csak akkor olvashatom el, ha jól viselkedek. Nyári szünet volt és egész nap játszottam (miután 6 órán át foglalkoztam a nyári házi feladattal). Egy nap, amikor egyedül voltam otthon, alkalmam nyílt megkaparintani a könyvet. Egyszerre kiolvastam a felét. Az volt a címe: Kína 5000 éves története. Jól rászedtek… @oddstodd
- A fiam kiskorában nagyon lobbanékony volt. Amikor át kellett menni az úton, inkább elfutott előlem, minthogy megfogta volna a kezem. Ezért elkezdtem neki azt mondogatni, hogy azért kell fognia a kezem, hogy senki ne lophasson el. Működött! Felelősnek érezte magát értem, és biztosra akart menni, hogy senki nem próbál meg elrabolni. @TimelyKaleidoscope
- Ne kérdezd meg a gyerekeket, hogy megcsinálnának-e valamit, hanem adj nekik két választási lehetőséget. Ha itt az idő a lefekvéshez, de a kicsi még nagyon pörög, megkérdezem tőle: “Elpakolni szeretnéd a játékaidat vagy inkább lefeküdni?” Mindig a lefekvést választja. Kisebb gyerekeknél azt hiszem, ez a módszer azért is jó, mert azt érzik, hogy ők is dönthetnek valamiben. @ThoseAreBlueToo
- Nem tudom, hogy ez fordított pszichológia-e, de az apám hívta fel rá a figyelmemet. Ha voltak különböző feladatok a ház körül, amiket meg kellett csinálni, észrevette, hogy ha megkér, hogy nyírjam le a füvet, panaszkodni kezdek és halogatom a dolgot. De ha azt kérdezte, hogy lenyírom a füvet vagy inkább megpucolom az ablakokat, mindig választottam és azt meg is csináltam. Nagyon meglepett vele, amikor ezt 20 éves koromban elárulta. Ma már én is használom a módszerét és mindig bejön! @AppealToReason16
- Nem egészen fordított pszichológia, de amikor az első fiam 4 éves volt, sokszor berontott kora reggel a hálószobánkba. Rajtam múlott, hogy engedek neki vagy kiküldöm, hogy még egy kicsit alhassak. Az egyik dolog, amire nagyon büszke vagyok, hogy azt mondtam neki, találja ki, melyik lába a gyorsabb. Fel-alá rohangált a folyosón, mielőtt megállapította, hogy mindkettő egyforma gyors. @Georgeisthecoolest
- Most szoktatom szobatisztaságra a fiamat. Most 3 éves. Látom, hogy sokkal kitartóbb és makacsabb, mint a nővére volt. Amikor ráadom a pelenkát, azt mondom neki: “A pelenka a kicsiknek való, gyere, vegyük fel a babapelenkádat!” Erre azt feleli: “Én nem vagyok baba!” Amire én azt mondom: “A nagyfiúk a WC-re járnak.” Ma van az 5. nap, hogy nem volt rajta pelenka napközben. @Toad32