Anyának lenni soha sem könnyű feladat. Rengeteg felelősséggel és erőfeszítéssel jár, de persze hatalmas a jutalom érte. Ez a cikk azokról a fantasztikus nőkről szól, akik a császármetszés formájában egy életen át testükön viselik ennek a boldogságnak a nyomát.

Császármetszéssel szülni óriási bátorságot és erőt igényel, amit csak egy nő és egy anya tud ilyen hősies és csodálatra méltó módon kezelni. A következőkben olyan igazságokat ismerhetsz meg a császármetszéssel szült nőkről, amiket mindenkinek tudnia kellene.

1. Bátran néznek szembe a műtéti beavatkozás következményeivel

Hihetnénk, hogy a császármetszés egy egyszerű beavatkozás, valójában azonban nagyműtétnek számít. És mint ilyen, sok kockázattal jár úgy az anyára, mint a magzatra nézve. Az apának vagy a családtagoknak nagyon nehéz bent lenni a műtőben a szülés alatt. Így a szülő nő többnyire egyedül van, anélkül, hogy támogatást vagy biztatást kapna, tele bizonytalansággal. Nincs jobb példa a harcra, mint amikor az emberben a félelem és a magányosság érzése küzd az erővel, az akarattal és a feltétel nélküli szeretettel. Ezt a harcot pedig ezek a nők csak azért folytatják le, hogy gyönyörű babájuk világra jöhessen.

2. Nem tudják, hogy minden rendben ment-e, míg ki nem tolják őket a műtőből

A veszély nem múlik el a baba világrajöttével. Mint minden műtétnél, a császármetszésnél sem lehetnek az orvosok biztosak abban, hogy minden rendben sikerült, míg az érzéstelenítő hatása el nem múlik. Van egy apró részlet, amiről a legtöbben nem tudnak. A császármetszés közben az anya tudatánál van, fájdalmat nem érez, de érzi az összes mozgást a testén belül. Ez nagyon kellemetlen érzés, és ha előre nem vagy felkészülve rá, traumaként érhet. De még ezt is büszkén viselik, mert tudják, megéri.

3. A császármetszésből való felépülést hősként csinálják végig

Amikor egy gyerek megszületik, az anya világa csak körülötte forog, és kérdés nélkül teljesíti az igényeit. Ez komoly szervezést és erőt igényel, gyakran nagyon kimerítő. Képzeld el, hogy mindezt fájdalommal kísérve csinálod. Igen, rengeteg fájdalom és kényelmetlenség vár a császármetszés után az anyákra, ami a műtét utáni felépülés természetes része.
Ez még erősebbé teszi őket, átlépik saját fájdalomküszöbüket, és olyan belső erőre tesznek szert, amit csak egy másik anya erejéhez lehet hasonlítani.
Nem számít, mennyire nehéz, a világon mindent mosollyal és szeretettel tesznek meg. Minden átalvatlan perc, minden pelenkacsere lehetőség arra, hogy fogják a kis kezeket, érezzék a baba lélegzetét, és az újszülött csodás illatát. Ezért vannak a világon, hogy boldoggá tegyék a kis csöppségeket.

Köszönetet kell mondanunk minden egyes édesanyának, aki magán viseli a császármetszés nyomát, ami örökre emlékezteti őket arra, mit is vittek véghez. Kedves anyák, hordozzák magukon büszkén ezt a jelet! Ne rejtegessék, ne takarják, mert nem minden nőnek van meg ez a kiváltsága!

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

32 hozzászólás

  1. Tisztelt Hölgyem!

    Nagyon tetszik amit le írt,nekem is császár metszéssel született meg a kisfiam,
    aki immár február.05-én volt 10.éves.
    Meg látszik még a császármetszés én,nem szégyellem,nagyon szerettem
    a gyermekemet,és ismét fel merném vállalni ugyan így a szülést,nem vagyok
    félős típus.Elmondom hogy 41 és fél voltam amikor megszültem a kisfiamat.

    • Én 39, ill. 42 éves voltam a gyermekeim születésekor, mindkettő császáros volt. Ahogy a cikk írja, a fájdalmat nem, de az összes mozgást éreztem. Az első után hamar felépültem, sima ügy volt. A második is komplikációk nélkül zajlott, de a császár utáni első éjszakát nem kívánom senkinek. Fetrengtem a fájdalomban, hiába volt minden fájdalomcsillapítás. Persze elmúlt, minden nappal jobb lett, és hát a gyerekeim feledtetni tudtak minden gyötrelmet. Csodás orvosaim voltak, és a nővérekre sem szólhatok egyetlen rossz szót sem. Ilyen körülményeket kívánok mindenkinek. Aki pedig versenyt csinál abból, hogy melyik az igazi szülés, a hüvelyi vagy a császár, annak azt üzenem, nekem a gyerek volt a lényeg, és az, hogy mindketten egészségesen jöjjünk ki az egészből. Bíztam az orvosokban, és kit érdekel, hogy milyen úton születik a gyerek?! Itt vannak körülöttünk, bearanyozzák az életünket, és semmi más nem számít.

  2. 50 fele… én is büszkén viselem a két császárom nyomát, gyerekeim felnőttek, EMBER lett mindkettő, nem is akármilyen! MEGÉRTE!!! Életemnek értelmet adtak, nem volt “üresjárat”.

  3. Ez mind igaz amit leírt ! Én is közel vagyok az 50-hez Min két gyermekem császár metszéssel jött a világra ! Most már felnőttek ! Élik a saját életüket . Mi marad meg bennem ? Az hogy meg született a két csoda és amint a karjaimba vehettem őket ,elfelejtettem minden szenvedést ! Azóta is csak a szép emlékek maradtak meg ,na és persze a hegek amivel nem foglalkozom ! Kárpótol a két csodálatos ember helyette ! Nem bántam meg ! MEGÉRTE ! Újra vállalnám minden percét ,mert ők az életem értelmei !

  4. Én 30 vagyok mind a 3 gyermekem császárral született sajnos én nem csak a hasam alatt érzem a szülést de a gerincemen is mivel a 3. Gyerkőcnél rosszul érzéstelenítettek azóta visszatérő nyomás fájdalom van az epidurális helyén de megérte és meg is éri.szerintem mindegy ki hogyan szül nem sétagalopp egyik sem! MINDEN ANYA EGY HŐS!!!!!!!

  5. “de persze hatalmas a jutalom érte.”
    Mi az a hatalmas jutalom érte?
    :DDD Nem bírom abbahagyni a röhögést.

  6. Csak nem egészséges a babára nézve.
    Az első bacilusokat nem az anyától kapja mint amikor természetes úton születik hanem a kórház faláról vagy épp a szülészorvosról. Nem természetes.

    • Nekem császárral lett az első kisfiam. (Komplikációk léptek fel a szülés alatt.) Nem tudtam hosszú ideig szoptatni csak 4 hónapos koráig de azt is pótolni kellett tápszerrel. Több mint egy év eltelt és nem volt beteg télen sem. Van olyan ismerősöm 2 évig szoptatta rendes szüléses a gyerek és 2 hetente betegek meg havi szinten. Butaságokat ne írj! Itt aki fertőzést kaphat az csak az anya, amit sikerült is megélnem. Üdv.

      • Valahol hallottak valamit és ha igaz, ha nem, ezt szajkózzák! Két természetes szülés után sem adnék tanácsot senkinek! Ma már császár után a babák megkapják azt a “mázat”, ami természetes uton jutott volna nekik! Úgyhogy ideje leállni a butaság terjesztésével!

        • Kedves Viki! Örülünk,hogy neked sikerült! Nem kellene mást leszólni! Én 17 órát üvöltöttem,mire megcsászároztak,nem volt más választásom. Ennyit erről.

          • Badar Éva Viki nem szólta le a császáros anyukákat. Az “ideje leállni a butaság terjesztésével” mondatot azoknak szánta, akik belekötnek a császáros anyákba mindenféle hallomások és tévhitek alapján.

    • Ikerszülés császárral. 17 évesek. Ketten együtt nem voltak 1 hónapot betegek. Két lány, az egyik 184 cm, a másik 178 cm. Gyönyörűek!!! Fogalmad sincs miről írsz.

    • Miért húznák végig a kórház falán a babát? Amúgy pedig a császározás nem mindig választható döntés kérdése, hanem sok esetben életmentő beavatkozás. Az egyik gyermekemet természetes úton, a másikat császármetszéssel szülte a feleségem, egyiknek sem volt egészség szempontjából előnye, vagy hátránya a másikkal szemben az eddigi három évtizedük alatt.

  7. En bent voltam a kisfiam csaszaranal es orulok hogy bent lehettem:) megvan az elso 5 masodperces mazas fotoja ami a legnagyonn becsben tartott kepem rola. Anyukanak is tamogatast nyujtottam a sors fintora hogy sajnos mar kulon elunk de nagy egyetertesben.

  8. Két fiam van, a nagyobb hüvelyi úton, a kicsi császárral született, tehát mindkettőre van rálátásom. A szülés utáni első hét császárral rosszabb, utána viszont – nekem legalábbis – hamarabb regenerálódik a szervezet, mint hagyományos szülésnél. De egyébként teljesen mindegy, csak az számít, hogy a babával és a mamával is minden rendben legyen! Ha emiatt császár kell, akkor császár kell, ennyi.

  9. Az, hogy nem ez a természetes mindenki tudja, de vannak olyan komplikációk, mikor nincs más választás! Én a nagyobbik fiammal 16 rát vajúdtam, 1 órán át próbáltam megszülni, majd a végére annyira kimerültem, hogy már nem értettem mit mondanak nekem, a kisfiam szívverése vészesen lelassult, mindenki rohant, az orvosokon, szülésznőkön látszott a félelem, hogy nem tudják mi lesz a vége. Az orvos azt mondta a férjemnek, hogy jó szívvel 3 percet mondana, hogy annyi volt hátra nekünk. Szóval mindenki kíméljen meg a “császármetszés kényelmes, a császármetszés nem természetes dolog” maszlagtól, mert annyira akartam én is, meg az orvos is, aki bent volt, hogy természetes úton szüljek, hogy majdnem belehaltam a fiammal együtt….

  10. Én a második gyermekemet 37 évesen természetes úton szültem meg. Szülés közben sokkot kaptam, szétdurrogtak a visszerek a lábaimon, porckorong sérvem és aranyerem alakult ki. Életem végéig viselem a következményeket. Lehet hogy a császáros szüléssel könnyebb lett volna? Nem tudom. De aki túl van rajta és nincs más baja, annak talán könnyebb.

  11. Három gyemeket szültem “simán”.Nem értem,hogy a 2. és 3. pont miért van ideírva.A nem császárral szülő anyukákra nem igazak ezek?Dehogynem!Egyedül az első pont az ami csak a császáros anyukákra igaz,de őszintén!Van más választásuk mint bátran szembe nézni?Ha egy simán szülő anyukának császárral kellene megszülni a gyermekét nem nézne bátran szembe a műtét következményeivel?Hát persze hogy de!Már már sz.r anyának érzem magam,hogy nem császárral szenvedtem a világra a gyermekeimet.Igaz,a gátmetszést napokig jegelnem kellett,mert úgy be volt durranva,de természetesen ez sehol sincs a császármetszés szörnyűségeihez képest!Én soha nem néztem le a császáros anyukákat,sőt,én mondom azt,hogy csak császárral ne!( ha nem muszáj).De már annyi cikket olvastam ezzel kapcsolatban,hogy már már úgy érzem,hogy a császáros szülés az igazi szülés,aki nem úgy szült,az nem is szült igazából.És pont ezek “jószándékú” cikkek erősítik az ellentétet a két tábor között.Tényleg ennyire fontos,hogy ki hogy szült?

    • A császárosoknak a vágás hetekig fáj, és nekem még kötözésre is kellett járnom, mert a seb is nehezen gyógyult. A császárosokat jobban elítélik, azért a néhány esetért, amit a média felkapott, és amelyeknél indokolatlanul döntöttek a császár mellett. A sok fröcsögés arról, hogy milyen selejtek, hogy nem képesek normálisan megszülni egy gyereket vezetett oda, hogy vannak akik bele is betegednek ebbe, mert selejtnek érzik magukat, sérül a nőiességük, hogy ők még erre sem képesek. Hosszú évekig is eltartó terápiával is járhat, mire helyrehozzák ezt náluk valamennyire. Pedig valójában ez csak arról szól, hogy egy baba egészségesen megszülessen, ne legyen semmi baja. Tényleg totálisan lényegtelen, hogy ez milyen útvonalon történik. Senki nem jobb, vagy rosszabb nő, anya ettől, az valójában a kinti életükben derül csak ki az alapján, ahogy a gyerekét neveli.

    • Két fiamat császárral hoztam világra. Egyik sem az én döntésem volt. Az első után a baba-mama szobában a simán szült anyuka a gátsebével többet szenvedett, mint én. Titokban sajnálom, hogy nem “szültem” “igaziból”, de az orvos döntött helyettem.
      Szerintem minden anya hős.

  12. @Kovács Roland
    “Csak nem egészséges nekik”… Szerinted ha azon múlik, hogy meghal-e a babád még a pocakban, vagy megeshet vele, hogy a komplikációk végett örökre nyomorék, vagy fogyatékos lesz akkor ezt jókedvéből válalja az ember, azért, mert nem akarja, hogy egészséges gyermeket hozzon a világra? Hány olyan gyerek volt és lesz még a világban kik a császármentszésnek köszönhetően egészségesek? Azt meg sem említem, hogy hány esetben történt meg a műtét azt is, hogy az édesanya is életben maradhasson, és az a gyerek ne úgy jöjjön a világra, hogy alig született meg, már félárva? De gondolom te is és a párod is már sok gyermeket hoztatok a világra természetes és császármetszéses szüléssel!

  13. 3 gyermekem van, mindhárom császárral született.Az első és a harmadik diplomás, a másodiknak érettségije van. Nagymamám 19 évesen halt meg, miután megszülte apámat. Neki is felajánlották a császárt, de ő nem merte bevállalni.A harmadik császár után megcsinálták, hogy többé ne eshessek teherbe. Ez se lehetett kifogás, negyedszer is terhes lettem.A MEGSZAKÍTÁS után / ingyen volt,/ éltem tovább az életem.Nem bántam meg a császárokat,

  14. Nem értem némely hozzászólást ,szerintem nem kívánság szerint van a császármetszés! A cikk arról szól én szerintem hogy ne szégyen ha ott a vágás helye mert egy csodálatos élet a jutalom érte!Nekem is két császár volt és egy sima szülés nem én döntöttem el hogy legyen!

  15. 2 sürgősségi császár volt. Soha nem kívánom senkinek. Aki kényelmi szempont alapján vagy saját félelmei miatt választja a császárt valahogy nekem nem hős. Lehet,hogy kapok ezért de vállalom. Nekem inkább gyávaság hisz hiába rutin műtét akkor is nagy hasi műtét. Inkább szűltem volna simán.

  16. “Itt vannak a lusta anyukák!” mondta a védőnő . A kettő közül az egyik én voltam, mert császármetszéssel született a fiam. Hogy mennyit szenvedtem amíg a műtét mellett döntöttek, senki sem tudja. A sok fájdalmat már elfelejtettem, de a védőnő szavait nem, pedig 36 éve történt.

  17. 3 terhességemből 4 gyermekem született. Az első lányt normál úton szültem , az iker lányok császármetszéssel születtek. Noha 10 év elteltével született egy fiú gyermek aki előző szülés és haránt fekvése miatt császármetszéssel született. Manapság 20 szülésből 18 császármetszés.

  18. Nekem a 3. Császárom teljesen szétnyílt, így 4 műtétem volt. Ezekből talpraállni nem könnyű feladat, de igenis lehet! Én vagyok az élő példa

  19. Én 8 hete szültem – sajnos császárral, de nem én akartam így, még akkor is kézzel-lábbal tiltakoztak, mikor azt mondták, hogy sürgősségi császárt kell csinálni, mert mindkettőnk élete múlik ezen. A műtét hamar megvolt, a lábadozás folyamatban. Az első gyereknél 17 órát vajúdtam, mire természetes úton megszuletett. Az az érzés semmihez sem hasonlítható, mikor annyi “szenvedés” után megszuletik egy gyermek. Azért örülök, hogy legalább egyszer átélhettem.

  20. Szeretném ha egy szakember leírná a természetes szülés hátrányait mert azzal eddig nem nagyon foglalkozott senki pedig ez is megérne egy misét.
    Például természetes szülés gátmetszéssel annak hátrányáról.

  21. Olvastam már, hogy aki császárral szült, az nem is anya. Én az vagyok. Levált a méhlepény, másfél újnyi méhszáj nyílásnál. 3 napja vajúdtam. Infúzió, injekció, fogadott orvos jó pénzért, minden volt.A vége a műtő lett, császárral. A lányom halva született, legalább 10 ember rombolt be a műtőbe. Újra élesztés. Sikerült. Ma már 32 éves, egészséges, egy gyönyörű kislány, az unokám édesanyja. Nem értem, miért kell a császárosokat kikezdeni. Van, aki nem így tervezi, mégis az lesz. Császár után nem könnyű talpra állni, akik a szobában természetesen szültek, rég szaladgáltak, mire én fel tudtam tápászkodni.Ennyi.

  22. Nem értem miért kellene rejtegetni ezt a heget. Mindíg mikor meglátom feleségem hasán megfacsarodik a szívem és csókolnám. Tudni nem tudom csak próbálom elképzelni miféle fájdalommal szenvedéssel járt a felépülés, bár Ő azt mondja nem volt nehéz…hah persze…! Nálunk ez nem választható opció volt a babát a 31. héten a világra kellett segíteni, a sürgősségi beavatkozás miatt én nem is lehettem ott csak másnap láthattam mindkettejüket. Szerencsére a baba és a mama is jól volt a körülmények ellenére. Nagyon jó orvost és tanuló orvost fogtunk ki, így nagyon szép és gyors volt a sebgyógyulás. A picur nagyon kicsi volt de az első perctől szépen fejlődött és most is. Szeretem a feleségem ezért. Mindegy hogy természetes vagy császármetszéssel hozta világra a gyermeket egy nő, a csoda a lényeg amire csak ők képesek!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét