Virginia Woolf egyszer azt mondta: “Megkockáztatom, hogy Anon, aki oly sok verset írt anélkül, hogy aláírta volna őket, sokszor nő volt.” A történelem során a nők sokat küzdöttek azért, hogy hallassák a hangjukat. Nem meglepő, hogy a női tudósok jelentős részét a nemük miatt teljesen figyelmen kívül hagyták. A számítógépes programozás kezdeti kódjaitól a Monopolyn át a wifi létrehozásáig a női feltalálók nem kapták meg a megérdemelt elismeréseket, mert a társadalom nem vette őket komolyan.
1. Menstruációs betét – Mary Beatrice Davidson Kenner
Mary Kenner élete során 5 szabadalmat szerzett. Nem csak jelentős 20. századi feltaláló volt, de ő volt az az afrikai nő is, aki valaha a legtöbb szabadalmat mondhatta magáénak. 1957-ben elég pénzt tett félre, hogy legjelentősebb találmányára, az egészségügyi övre szabadalmat szerezzen. Ez még jóval a ma ismert betétek és tamponok előtt volt. Akkoriban a nők rongyokat, ruhákat használtak erre a célra.
Kenner feltalált egy állítható övet, amibe egy nedvszívó betét volt bevarrva, hogy a menstruációs vér ne tudjon kiszivárogni. “Egy nap megkeresett egy cég, és érdeklődött a termékem iránt. Annyira boldog voltam – mondta Kenner. – Már láttam magam előtt, hogy házakat, autókat és mindenfélét tudok venni.”
A cég képviselője Kenner házához ment tárgyalni, ám a szerződést nem sokkal később felbontották. Kenner mindenhol szembekerült a faji megkülönböztetéssel, bárhol is próbálkozott. Végül anyagi támogatás nélkül a szabadalom lejárt. Ezután más cégek már legálisan másolhatták az ötletét és gyárthatták a termékét. Kennernek pedig semmilyen profitja nem származott belőle.
2. Eldobható pelenka – Marion Donovan
Marion Donovan korának egyik legsikeresebb női feltalálója volt, aki összesen 20 szabadalmat mondhatott magáénak. A ‘40-es években még nagyon kevés babaholmi létezett. Szinte kizárólag textilpelenkát és gumibugyit használtak, de ezek fájdalmas kiütéseket okoztak.
Donovan fiatal anyuka volt, és megunta, hogy állandóan pelenkát kell mosnia. Fogta a zuhanyfüggönyét, darabokra vágta, és vízhatlan pelenkahuzatot csinált belőle biztosítótűk helyett patentokkal.
Ám a gyártók nem érdeklődtek az ötlete iránt. Donovan 1975-ben beszélt erről: “Minden nagynevű céghez elmentem, de azt mondták, ők ezt nem akarják. Egyetlen nő sem kért tőlük ilyet. De a babanadrágjaink nagyon tetszenek nekik, azokat mind megveszik. Így hát magam kezdtem el a gyártást.”
1949-ben kezdték árulni a terméket The Boater néven egy New York-i luxusáruházban, ahol azonnal óriási sikere lett. 2 évvel később eladta a cégét és a szabadalmait több millió dollárért.
3. Pulzárok – Jocelyn Bell Burnell
Jocelyn Bell Burnell 1967-ben fedezte fel a szabálytalan rádióimpulzusokat, miközben kutatói asszisztensként dolgozott Cambridge-ben. Ez lett a 20. század egyik legcsodálatosabb csillagászati felfedezése. Jocelyn értesítette felettesét, és a csapat együtt kezdett dolgozni a jelenség tanulmányozásán.
De maga Jocelyn semmilyen elismerést nem kapott. Helyette a felettesei, Antony Hewish és Martin Ryle kapták meg a Nobel-díjat 1974-ben. Burnell később elmondta: “Talán nem kaptam Nobel-díjat, de számtalan más díjat nyertem, köztük a leginspirálóbb élő női tudósnak járó díját.”
4. A DNS kettős hélix szerkezete – Rosalind Franklin
A tudomány számára kulcsfontosságú felfedezést tett. A DNS-ről készített röntgenfelvételei felfedték a molekula valódi szerkezetét, amely egy kettős spirál, és megalapozta James Watson és Francis Crick feltételezését, hogy a DNS szerkezete egy kettős spirál polimer. Kutatásukért végül Franklin kollégájával, Maurice Wilkinsszel együtt Nobel-díjat kaptak.
Franklinnek a DNS kutatásában való részvételének véget vetett, hogy 1958-ban rákban elhunyt. Kollégája, Aaron Klug folytatta a kutatást, és 1982-ben Nobel-díjat kapott érte. Később egy interjúban Franklinről azt mondta: “Abszolút első osztályú kísérletező volt. Volt benne energia, lelkesedés, hatalmas szakértelem és éleslátás.”
5. Sötét anyag – Vera Rubin
Vera Rubin asztrofizikus volt, aki megerősítette a sötét anyag létezését. Felfedezése az egyik legnagyobb áttörés volt a csillagászatban, mellyel sok olyan jelenséget meg lehetett magyarázni, amivel szemben a tudósok régóta értetlenül álltak.
Kent Ford csillagásszal dolgozott együtt az 1960-70-es években, akivel felfedezték a csillagok galaxison kívüli mozgásának okait. Bár nemzeti kincsnek nevezték, neme miatt sosem kapott Nobel-díjat.