A statisztikák szerint szinte minden szülő meg van győződve arról, hogy jól neveli a gyermekét. Valójában azonban nem ilyen egyszerű dolog ez. Legtöbbször a szülők nem tudják kontrollálni az érzelmeiket, és jobban megbüntetik a gyerekeket, mint ahogy megérdemelnék. Ennek azonban vannak negatív következményei a gyerek számára. Félelmek és sztereotípiák alakulnak ki benne, ami a későbbiekben sok nehézséget okoz majd neki.
Abban mindenki egyetért, hogy nincs olyan szülő, aki örömét lelné a gyerek megbüntetésében, néha mégis szükség van erre. A szakértők szerint azonban ezt is lehet jól csinálni. Hogy hogyan, azt most megtudhatod.

1. Ha a gyermekben nem volt rossz szándék, nem kell megbüntetni

A gyerekek legtöbbször nem akarattal tesznek rossz dolgokat, csupán fel akarják fedezni a világot. Amikor pedig egy gyermek tanul, támogatni kell, még akkor is, ha valami rosszul sül el a végén. Ugyanez vonatkozik a véletlen helyzetekre is. Érezz együtt a gyerekkel, és tanítsd meg neki, hogyan oldja meg a helyzetet.

Ha véletlen dolgok miatt is megbünteted, nagyobb eséllyel lesz a gyerekből határozatlan, bizonytalan felnőtt. Engedelmeskedni fog minden parancsnak, mert hozzászokik, hogy mindig egy felette álló utasításainak eleget téve viselkedjen. De egy ilyen felnőtt nem tud önállóan döntéseket hozni, és a felelősség is hiányzik belőle.

2. A tanács és a parancs két különböző dolog

Ezt a helyzetet sztereotip viselkedésnek nevezzük. A szülők többnyire úgy vélik, a nevelés hagyományos módszerei a legjobbak. Úgy gondolják, bizonyos dolgok egyszerűen úgy helyesek vagy annak alapján hoznak döntéseket, hogy az ő szüleik mit tettek hasonló helyzetben. Hatalmas különbség van aközött, hogy “Talán nem kellene játszanod.” vagy hogy “Ne játssz!” Az első egy tanács, egy javaslat, míg a második egy parancs a gyerek felé. Csak akkor büntetheted meg a gyereket, ha valamit megparancsoltál neki, ő mégsem tette meg.

Ha egy gyerek érzelmileg stabil és erős, és egy javaslatért büntetik meg, nem fog neki problémát okozni. De az érzékeny gyerekeket ez mélyen bánthatja. Ők felnőve hajlamosak lesznek arra, hogy mindenki parancsának engedelmeskedjenek, akit tisztelnek, mert félni fognak a következményektől.

3. A büntetés soha nem lehet érzelmi alapú!

Ha egy gyerek nem akar engedelmeskedni, a szülő könnyen dühbe gurul, és nem tudja kontrollálni magát, bármennyire is szereti a gyermekét. Ennek oka gyakran a gyerekkel szembeni túlzott elvárás. Amikor pedig ezek az elvárások találkoznak a valósággal, a szülő elégedetlenné válik. Ezt az érzést el kell nyomni.

Ha egy gyermek könnyen befolyásolható, a jövőben sok problémája lehet a kiabálások miatt. A pszichológusok szerint az ilyen gyerekek hajlamosak függővé válni egy magasabb társadalmi státuszban lévő személytől.

4. A nyilvános büntetés elfogadhatatlan!

A nyilvános büntetéstől a gyerek zavarba jön és dühössé válhat. A pszichológusok szerint nem szabad a gyereknek azt a közkedvelt mondatot puffogtatni, hogy “Mit fognak szólni mások?” Ugyanez érvényes arra az esetre is, mikor a gyereket nyilvánosan megjutalmazzák, hiszen túl arrogánssá válhat.

Az a gyerek, akit túl sokszor büntetnek meg nyilvánosan, megalázva érzi magát, és arra számít, hogy ez újra meg újra meg fog ismétlődni vele. Felnőttként olyan emberré válhat, aki teljes mértékben bízik a többség véleményében, és nem fog tudni egyedül döntéseket hozni.

5. Ha fenyegetőzöl a büntetéssel, meg is kell tenned!

Ha egy felnőtt büntetést ígér egy gyereknek, azt be is kell tartania. A gyermekpszichológusok szerint minden fenyegetés, amit csak beígér a szülő, rosszabb, mintha egyáltalán nem büntetnék meg. A gyerekek gyorsan rájönnek, hogy a szülőknek csak a szájuk jár, és elkezdenek nem bízni bennük. Az értékrendjük felborul, nem fogják érteni a különbséget jó és rossz között, mivel nem volt egy jó szabályrendszer, amihez igazodhattak volna.

Ugyanakkor, ha a fenyegetés már önmagában is hatott, el lehet tekinteni a büntetés végrehajtásától. De ebben az esetben el kell magyarázni a gyereknek, hogy ez csak egy kivételes eset.

6. Ha nem tudod, ki volt a bűnös, mindenkit büntess meg!

Ha a szülő nem tudja biztosan, melyik gyerek volt a hibás, nem szabad csak az egyiket megbüntetnie. Ha a gyerek a barátjával van, a másik gyereket egyáltalán nem szabad kritizálnia a szülőnek. Ha a testvéreivel volt, és valami komoly galibát okoztak, amiért büntetést érdemelnek, az összes gyereket meg kell büntetni.

Ha nem így teszel, akit megbüntettél, sérülni fog, és a jövőben bűnbakká válhat. A többi gyereknek pedig megnő a magabiztossága, és teljesen immúnissá válhatnak, aminek a jövőben sok káros következménye lehet.

7. A gyerek csak a jelenben elkövetett dolgokért büntethető, múltbéliekért nem

A gyereknevelés egyik legfontosabb szabálya: büntetés – megbocsátás – elfelejtés. Az a gyerek, aki folyamatosan a múltbéli tetteiért van büntetve, nem válhat erős személyiséggé. Félni fog attól, hogy új dolgokba kezdjen bele, jobban fogja kedvelni a megszokást. Nehezen fog tanulni a régi hibáiból is. Ahelyett, hogy kielemezné őket, csak rögzülni fognak benne.

A pszichológusok szerint még akkor sem szabad a múltban elkövetett dolgokért megbüntetni a gyereket, ha a szülők csak most jöttek rá, hogy mi történt. Csak el kell magyarázni a gyereknek, mi volt a rossz abban, amit tett.

8. A büntetés legyen az életkornak és a gyerek hobbijának megfelelő!

A büntetési rendszernek világosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ne add ugyanazt a büntetést egy rossz jegyért és egy betört ablakért. Kis dolgokért kis büntetés jár, nagy dolgokért komoly büntetés.

Figyelembe kell venned a gyerek életkorát és kedvteléseit is. Ha szereti a közösségi oldalakat, jó büntetés lesz a számára, ha korlátozod a használatukat. De ha egyáltalán nem használja őket, más büntetést kell kitalálnod.

Az a gyerek, aki mindenért ugyanazt a büntetést kapja, nem tud megfelelő erkölcsi értékrendet felépíteni, mivel nem fogja ismerni a tettek súlya közti különbséget.

9. Ne használj csúnya vagy sértő szavakat!

Leginkább a hangulatembereknél fordul elő ez. Sok szülő észre sem veszi, hogy miket mond. A pszichológusok azonban azt ajánlják, csak semleges szavakat használjunk.

Az érzékeny gyerekeknek gondjaik lehetnek az önértékeléssel. Elraktározhatják magukban azokat az alkalmakat, mikor a szüleik csúnya szavakkal illették őket. Ez még inkább érvényes a lányokra, ezért velük még finomabban kell bánni.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer és a NJD fordításában.

Érdekes volt? Kövess a Facebookon!

Köszönjük szépen!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here