A Titanic elsüllyedése valódi tragédia volt, 2200-ból csak 700 utas élte túl. Többször megfilmesítették, de mind közül a legismertebb James Cameron 1997-ben bemutatott Titanic-ja. Sikeréhez hozzájárultak a látványos vizuális effektek, a magával ragadó romantikus szál és természetesen az érdekes, komplex karakterek.
Utánajártunk, hogyan néztek ki a Titanic utasai a való életben.
1. Margaret Brown
Ő volt az a nő, aki a saját fia zakóját adta kölcsön Jacknek egy előkelő vacsorához. Margaret valóban a Titanic utasa volt. Egy filantróp, társasági ember, aktivista, aki mindig gondolt másokra. Segített az utasoknak beszállni a mentőcsónakokba, de ő maga nem akart beszállni. Később a csónak parancsnokával vitatkozott össze, azt követelve, hogy térjenek vissza a roncshoz és segítsenek a túlélőkön.
Mikor az életben maradtakat a Carpathiával kimentették, Margaret összeírta a neveket, ételt és takarót szerzett mindenkinek. Bizottságot szervezett, hogy pénzügyi és pszichológiai segítséghez juttassák a túlélőket. Munkájáért becsületrenddel tüntették ki, és az “Elsüllyeszthetetlen Molly Brown” nevet adták neki.
2. Edward Smith kapitány
A Titanicot az akkor 62 éves kapitány, Edward Smith irányította. Átlagos családban nőtt fel, az iskolából pedig 12 évesen kirúgták, ekkor kezdett szolgálni a Királyi Haditengerészet tartalékosainál. Ő volt a White Star Line hajózási társaság legtapasztaltabb kapitánya 40 évnyi szolgálattal a háta mögött. A Titanic lett volna az utolsó útja nyugdíjazás előtt.
Akkoriban még nem gondolták nagyon veszélyesnek a jéghegyeket. 1907-ben a Titanic későbbi kapitánya úgy nyilatkozott, nem tudna elképzelni olyan körülményt, ami egy hajó süllyedését okozhatná, hiszen a modern hajóépítők már orvosoltak minden lehetséges problémát. Ellentmondásos megítélések vannak a kapitány életének utolsó perceiről, de egyes szemtanúk szerint hősként halt meg.
3. Joseph Bruce Ismay
A White Line Star társaság vezetője volt. Le akarta győzni versenytársait egy igazi fényűző hajó megépítésével, ezért csökkentette a mentőcsónakok számát 48-ról 16-ra.
Miután túlélte a katasztrófát, az amerikai és a brit sajtó is meghurcolta, mert ő már akkor elhagyta a hajót, mikor azon még nők és gyerekek voltak. Annak ellenére, hogy a hivatalos vizsgálat bebizonyította, hogy Ismay sok utast mentett meg és ő maga az utolsó mentőcsónakban foglalt helyet, egész életében viselte a gyávaság bélyegét.
A róla alkotott negatív kép a filmvásznon is tükröződött. Mikor a történészek arra kérték James Cameron rendezőt, hogy változtasson a karakter jellemén, azt a választ kapták, hogy ez már nem lehetséges, a nézők ilyen színben szeretnék látni ezt a szereplőt.
4. Thomas Andrews
A Titanic tervezője volt, aki azért vett részt a hajó legelső útján, hogy lássa működés közben. Amikor megtörtént az ütközés, ő volt az egyike azon kevéseknek, akik tudták, hogy a hajó biztosan el fog süllyedni.
Unszolta az embereket, hogy szálljanak be a mentőcsónakokba, végigjárta a szobákat, és ellenőrizte, hogy mindenkin van-e mentőmellény, aztán kiküldte az utasokat a fedélzetre. Nem élte túl a katasztrófát. Röviddel azelőtt látták utoljára, hogy a hajó teljesen a víz alá bukott. Andrew székeket dobált a fedélzetről a vízbe, hogy a fuldoklók azokba tudjanak kapaszkodni.
5. William Murdoch
16 éves gyakorlata volt a hajózásban, mikor a kapitány első tisztje lett a Titanicon. Ő volt az ügyeletes tiszt azon a bizonyos napon, de a jéghegyet túl későn vette észre, 37 másodperccel később pedig már meg is történt az ütközés.
Cameron filmjében ábrázolt bonyolult és ellentmondásos személyisége feldühítette Murdoch unokaöccsét. A film készítői személyesen mentek el és kértek bocsánatot a családtól, és pénzt adományoztak a nevét viselő alapítványnak.
6. Frederick Fleet
Kollégáival együtt őrszemként dolgozott a tragédia éjjelén, és ő volt az első, aki észrevette a jéghegyet. Később, mikor az amerikai és a brit bizottság kihallgatta, Fleet elmondta nekik, hogy az őrszemeknek nem volt távcsövük, de ha lett volna, akkor egy kicsivel hamarabb észrevehették volna a jéghegyet.
Egyes kutatók szerint azonban még távcsővel sem láthatták volna meg időben a jéghegyet. Fleet ugyanazzal a mentőcsónakkal menekült meg, mint “Elsüllyeszthetetlen Molly Brown”, és túlélte a tragédiát.
7. Charles Lightoller
Ő volt a másodtiszt a Titanicon. Mikor a hajó süllyedni kezdett, leugrott róla. 29 másik férfival együtt felmászott az egyik mentőcsónakba. Megmutatta nekik, hogyan tartsák a csónakot egyensúlyban, hogy ne boruljon fel. Nem mindenki tudta megvárni a mentőhajót, sokan beleestek a vízbe a kimerültség miatt.
Ő volt a rangidős tiszt a túlélők között. A tragédia után számos javaslatot tett a hajózás biztonságosabbá tételére. Szorgalmazta a mentőcsónakok számának növelését, oktatófüzetek készítését, és a rádiókapcsolat fenntartását az összes hajó között, valamint figyelmeztető jelek sugárzását veszélyes időjárási viszonyok esetén.
8. IV. Archibald Gracie
IV. Archibald Gracie író volt, amatőr történész, és az első osztályon utazott a Titanicon. Mikor az ütközés megtörtént, ő segített Charles Lightrollernek a nőket és a gyerekeket a mentőcsónakokba juttatni. A hajó elsüllyedése után egy felborult csónaknak köszönhetően menekült meg. Miután visszatért New Yorkba, tapasztalatait egy könyvben írta meg, ami azóta is az egyik legmegbízhatóbb forrás a történészek és a kutatók számára.
Az ezredes egészsége azonban a hipotermia miatt nagyon meggyengült, 8 hónappal később cukorbetegség szövődményeiben halt meg. Annyira foglalkoztatta a tragédia, hogy utolsó szavai is ezek voltak: “Be kell juttatnunk őket a csónakokba. Mindegyiküket be kell juttatnunk a csónakokba.”
9. John “Jack” Phillips
A tragédia napján Jack Phillips, a szikratávírász rengeteg telegramot kapott az utasoktól, mert a rádió egy nappal korábban tönkrement. Annyira fáradt volt, hogy a más hajóktól érkező, jéghegyekről szóló figyelmeztetéseket nem továbbította a kapitánynak. Végig sem hallgatta azt az üzenetet, ami segíthetett volna elkerülni az ütközést, mert nem volt “fontosként” jelölve.
Mikor megtörtént az ütközés, a kapitány az összes tisztet segélykérő jelek küldésére utasította. John Phillips még akkor sem hagyta abba a jelek küldözgetését, mikor a helyiséget már elöntötte a víz. Nem élte túl a tragédiát. Harold Bride, aki vele dolgozott, úgy emlékezett vissza, hogy ámultan nézte, ahogy Phillips teszi a dolgát, miközben mindenki pánikolt. Azt mondta, sosem fogja elfelejteni, ahogyan munkatársa az utolsó pillanataiban is tette a kötelességét.
10. Ida és Isidor Straus
Felejthetetlen az a rész, mikor az idős pár egymást ölelve fekszik, miközben süllyed a Titanic. A szereplőket pedig valódi emberekről mintázták, Ida és Isidor Strausról, akik tényleg nagyon szerették egymást. Mikor az üzletember és politikus Isidornak távol kellett lennie feleségétől, naponta írtak levelet egymásnak.
Korára való tekintettel felengedték volna a mentőcsónakba, de Isidor ezt visszautasította, ehelyett úgy döntött, azt teszi, amit a többi férfi a hajón. A feleségét megpróbálta rábírni arra, hogy szálljon be a mentőcsónakba. De Ida nem akart elszakadni férjétől. Azt mondta: “Leéltünk egy életet együtt. Ahova te mész, oda megyek én is.” Az idős párt utoljára egymás kezét fogva látták a fedélzeten.
11. Wallace Hartley
Az a jelenet, melyben a süllyedő hajón kitört pánik közepette a zenekar még mindig játszik, talán a legmeghatóbb. És valós esemény ihlette. Wallace Hartley volt a hajón a zenekar vezetője. Miután az ütközés megtörtént, Hartley és a zenekar többi tagja szerették volna megnyugtatni az utasokat, ezért kezdtek játszani.
Sok szemtanú állította, hogy a süllyedés közben a zenekar folyamatosan játszott. A zenészek közül senki sem maradt életben. Hartley teste mellett megtalálták a hegedűjét, melynek a hátulján egy felirat állt: “Wallace-nak eljegyzésünk alkalmából – Maria”.